1 ¡Ay de mí, que he venido a ser como en las recolecciones de verano, como en las rebuscas de la vendimia! ¡Ni un racimo que comer, ni una breva que tanto desea mi alma! | 1 Jaj nekem, mert olyanná lettem, mint aki kalászt megy szedni aratás után, vagy mint aki böngészni akar szüret után! Nincs többé ennivaló fürt, hiába vágyódik koránérő fügére a lelkem! |
2 ¡Ha desaparecido de la tierra el fiel, no queda un justo entre los hombres! Todos acechan en busca de sangre, cada cual atrapa en la red a su hermano. | 2 Eltűntek a jámborok a földről, és nincs igaz az emberek között; mindenki vér után les, mindenki hálóval vadássza atyjafiát. |
3 Para el mal sus dos manos adiestran: el príncipe exige, y también el juez, recompensa; el grande habla de la codicia de su alma, y él y ellos lo urden. | 3 Kezük kész tenni a rosszat: a fejedelem követel, s a bíró a fizetség szerint ítél; lelke vágyát mondja ki a főember, és elcsavarják az ügyeket. |
4 Su bondad es como cardo, peor que un zarzal su rectitud. ¡El día de tus centinelas, tu visita ha llegado! ¡Ahora será su consternación! | 4 A legjobb is olyan közöttük, mint a szedertövis, és az igaz is olyan, mint a sövény tüskéje. A te őrállóid napja, meglátogatásod eljött; most lesz az ő pusztulásuk! |
5 ¡No creáis en compañero, no confiéis en amigo; de la que se acuesta en tu seno guarda la puerta de tu boca! | 5 Ne higgyetek a jó barátnak, és ne bízzatok a jó ismerősben; még attól is, aki kebleden nyugszik, őrizd szájad zárait! |
6 Porque el hijo ultraja al padre, la hija se alza contra su madre, la nuera contra su suegra, y enemigos de cada cual son los de su casa. | 6 Mert a fiú gyalázattal illeti atyját, és a leány felkel anyja ellen, a meny a napa ellen, és ellensége az embernek a saját házanépe. |
7 Mas yo miro hacia Yahveh, espero en el Dios de mi salvación: mi Dios me escuchará. | 7 Én azonban az Úrra tekintek, várom szabadító Istenemet, meghallgat engem az én Istenem. |
8 No te alegres de mí, enemiga mía, porque si caigo, me levantaré, y si estoy postrada en tinieblas, Yahveh es mi luz. | 8 Ne örvendezzél rajtam, ellenségem! Ha el is estem, felkelek; ha sötétségben ülök is, az Úr a világosságom! |
9 La cólera de Yahveh soportaré, ya que he pecado contra él, hasta que él juzgue mi causa y ejecute mi juicio; él me sacará a la luz, y yo contemplaré su justicia. | 9 Az Úr haragját hordozom, mert vétkeztem ellene; de majd megítéli ügyemet, és igazságot szolgáltat nekem. Kivezet engem a napfényre, és én meglátom igazságosságát. |
10 Lo verá mi enemiga, y se cubrirá de vergüenza, ella que me decía: «¿Dónde está Yahveh tu Dios?» ¡Mis ojos se regodearán en ella cuando sea cosa pisoteada como el fango de las calles! | 10 Látja majd ezt ellenségem, és szégyen borítja el őt, aki most így szól hozzám: »Hol van az Úr, a te Istened?« Szemem látja majd őt, amint lám összetapossák, mint az utcák sarát! |
11 ¡El día de reedificar tus muros! ¡Aquel día será dilatada la frontera, | 11 Eljön a nap, amikor felépülnek falaid, azon a napon messze lesz a határ. |
12 el día que se venga hacia ti desde Asiria hasta Egipto, desde Tiro hasta el Río, de mar a mar, de monte a monte! | 12 Azon a napon majd mindenki hozzád siet Asszíriából és Egyiptom városaiból, Egyiptomból és a folyó mellől, az egyik tengertől a másik tengerig, az egyik hegységtől a másik hegységig; |
13 Y la tierra quedará en desolación, a causa de sus habitantes, como fruto de sus obras. | 13 és a föld pusztasággá lesz lakói miatt, és tetteik gyümölcse miatt. |
14 Apacienta tu pueblo con tu cayado, el rebaño de tu heredad, que mora solitario en la selva, en medio de un campo feraz Que pazcan en Basán y Galaad como en los días de antaño. | 14 Legeltesd botoddal népedet, örökséged nyáját, mely magányosan lakik az erdőségben, a kertek közepén. Legeljék Básánt és Gileádot, mint a hajdankor napjaiban. |
15 Como en los días de tu salida del país de Egipto, hazme ver prodigios. | 15 Mint azon a napon, amelyen kivonultál Egyiptom földjéről, csodálatos dolgokat mutatok majd neki. |
16 Verán las naciones y se avergonzarán de toda su prepotencia; pondrán en la boca la mano y sus oídos quedarán sordos. | 16 Látják majd ezt a nemzetek, és szégyent vallanak minden hatalmukkal. Kezüket szájukra teszik, és fülük megsiketül. |
17 Lamerán el polvo como la serpiente, como los reptiles de la tierra. ¡Se estremecerán desde sus encierros, hacia Yahveh nuestro Dios vendrán temblando, y tendrán miedo de ti! | 17 Nyalják majd a port, mint a kígyók, mint a föld csúszómászói; reszketve bújnak elő palotáikból, Istenünktől reszketnek, és félnek téged. |
18 ¿Qué Dios hay como tú, que quite la culpa y pase por alto el delito del Resto de tu heredad? No mantendrá su cólera por siempre pues se complace en el amor; | 18 Melyik isten hasonló hozzád, aki megbocsátod a gonoszságot, és elengeded örökrészed maradékainak bűnét? Nem folytatja tovább haragját, mert az irgalmasságot szereti. |
19 volverá a compadecerse de nosotros, pisoteará nuestras culpas. ¡Tú arrojarás al fondo del mar todos nuestros pecados! | 19 Ismét irgalmaz Ő majd nekünk; leveszi rólunk gonoszságainkat, s a tenger mélyére veti minden bűnünket. |
20 Otorga fidelidad a Jacob amor a Abraham, como juraste a nuestros padres, desde los días de antaño. | 20 Hűséget tanúsítasz majd Jákob iránt, irgalmasságot Ábrahám iránt, amint megesküdtél atyáinknak a hajdankor napjaiban. |