2 Kings 18

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 In the third year of Hoshea son of Elah, king of Israel, Hezekiah son of Ahaz became king of Judah.	1 Hóseának, Éla fiának, Izrael királyának harmadik esztendejében lett királlyá Hiszkija, Ácháznak, Júda királyának fia.
2 He was twenty-five years old when he came to the throne, and he reigned for twenty-nine years inJerusalem. His mother's name was Abijah daughter of Zechariah.	2 Huszonöt esztendős volt, amikor uralkodni kezdett s huszonkilenc esztendeig uralkodott Jeruzsálemben. Anyját, aki Zakariás lánya volt, Ábinak hívták.
3 He did what Yahweh regards as right, just as his ancestor David had done.	3 Azt cselekedte, ami igaz az Úr előtt, egészen úgy, ahogy atyja, Dávid cselekedett.
4 He abolished the high places, broke the pil ars, cut down the sacred poles and smashed the bronzeserpent which Moses had made; for up to that time the Israelites had offered sacrifices to it; it was cal edNehushtan.	4 Ő eltávolította a magaslatokat, összetörte az emlékoszlopokat, kivágta a berkeket s összezúzta a rézkígyót, amelyet Mózes csinált. Mindezen ideig ugyanis illatot gyújtottak annak Izrael fiai s Nehustánnak hívták.
5 He put his trust in Yahweh, God of Israel. No king of Judah after him could be compared with him -- norany of those before him.	5 Az Úrban, Izrael Istenében bízott, úgyhogy nem is volt hozzá hasonló utána Júda összes királya között, sőt azok között sem, akik előtte voltak
6 He was devoted to Yahweh, never turning from him, but keeping the commandments which Yahwehhad laid down for Moses.	6 és ragaszkodott az Úrhoz és nem távozott el nyomdokaitól s teljesítette parancsolatait, amelyeket az Úr Mózesnek parancsolt.
7 And so Yahweh was with him, and he was successful in al that he undertook. He rebelled against theking of Assyria and refused to serve him.	7 Azért az Úr is vele volt s így bármihez fogott, sikere volt. El is pártolt Asszíria királyától s nem szolgált neki.
8 He beat the Philistines back to Gaza, laying their territory waste from watchtower to fortified town.	8 Ugyanő megverte a filiszteusokat egészen Gázáig s egész területüket, az őrtornyoktól kezdve a megerősített városokig.
9 In the fourth year of Hezekiah, which was the seventh year of Hoshea son of Elah, king of Israel,Shalmaneser king of Assyria marched on Samaria and laid siege to it.	9 Hiszkija királynak negyedik esztendejében, amely Hóseának, Éla fiának, Izrael királyának hetedik esztendeje volt, felvonult Szalmanasszár, az asszírok királya Szamaria ellen és ostrom alá vette
10 He captured it after three years. Samaria fel in the sixth year of Hezekiah, which was the ninth year ofHoshea king of Israel.	10 és elfoglalta, – éspedig három esztendő múlva: Hiszkija hatodik esztendejében, azaz Hóseának, Izrael királyának kilencedik esztendejében esett el Szamaria. –
11 The king of Assyria deported the Israelites to Assyria and settled them in Halah on the Habor, a riverof Gozan, and in the cities of the Medes.	11 Akkor az asszírok királya elhurcolta Izraelt Asszíriába és Hálában és a Hábornál, Gózán folyója mellett, a médek városaiban telepítette le őket,
12 This happened because they had not obeyed the voice of Yahweh their God and had broken hiscovenant, everything that Moses servant of Yahweh had laid down. They neither listened to it nor put it intopractice.	12 azért, mert nem hallgattak az Úrnak, Istenüknek szavára, hanem megszegték szövetségét: semmit, amit Mózes, az Úr szolgája parancsolt, meg nem hallgattak s meg nem cselekedtek.
13 In the fourteenth year of King Hezekiah, Sennacherib king of Assyria advanced on al the fortifiedtowns of Judah and captured them.	13 Hiszkija király tizennegyedik esztendejében pedig felvonult Szanherib, az asszírok királya Júda valamennyi megerősített városa ellen s bevette őket.
14 Then Hezekiah king of Judah sent this message to the king of Assyria at Lachish, 'I have been atfault. Cal off the attack, and I wil submit to whatever you impose on me.' The king of Assyria exacted threehundred talents of silver and thirty talents of gold from Hezekiah king of Judah,	14 Ekkor Hiszkija, Júda királya követeket küldött az asszírok királyához Lákisba ezzel az üzenettel: »Vétkeztem, vonulj vissza tőlem s mindazt, amit rám rósz, viselem.« Erre Asszíria királya háromszáz talentum ezüstöt és harminc talentum aranyat vetett ki Hiszkijára, Júda királyára,
15 and Hezekiah gave him al the silver in the Temple of Yahweh and in the palace treasury.	15 mire Hiszkija odaadott minden ezüstöt, ami csak az Úr házában és a király kincsei közt akadt.
16 At which time, Hezekiah stripped the facing from the leaves and jambs of the doors of the Temple ofYahweh, which an earlier king of Judah had put on, and gave it to the king of Assyria.	16 Ebben az időben törette le Hiszkija az Úr templomának ajtóit és azokat az aranylemezeket, amelyeket ő maga tétetett fel, hogy odaadhassa az asszírok királyának.
17 From Lachish the king of Assyria sent the cupbearer-in-chief with a large force to King Hezekiah inJerusalem. He marched on Jerusalem and, on his arrival, took up position near the conduit of the upper poolwhich is on the road to the Ful er's Field.	17 Ám az asszírok királya elküldte Tartánt, Rábszáriszt és Rábsakét Lákisból erős haddal Hiszkija királyhoz Jeruzsálembe. Azok fel is vonultak s eljutottak Jeruzsálembe s felálltak a felső tó vízvezetéke mellett, amely a Kalló-mezőre vivő úton van
18 He summoned the king. The master of the palace, Eliakim son of Hilkiah, Shebnah the secretary andthe herald Joah son of Asaph went out to him.	18 és hivatták a királyt. Kiment erre hozzájuk Eljakim, Helkija fia, az udvarnagy és Sebna, az íródeák és Jóah, Ászáf fia, a jegyző.
19 The cupbearer-in-chief said to them, 'Say to Hezekiah, "The great king, the king of Assyria, says this:What makes you so confident?	19 Azt mondta ekkor nekik Rábsaké: »Mondjátok meg Hiszkijának: Ezt üzeni a nagykirály, az asszírok királya: Micsoda bizodalom az, amelyre támaszkodsz?
20 Do you think empty words are as good as strategy and military strength? Who are you relying on, todare to rebel against me?	20 Talán bizony az a szándékod, hogy harcra készülsz? Kiben bizakodsz, hogy lázadozni mersz?
21 There you are, relying on that broken reed Egypt, which pricks and pierces the hand of whoever leanson it. That is what Pharaoh king of Egypt is like to al who rely on him.	21 Törött nádszálban – Egyiptomban – bizakodsz? Az, ha rátámaszkodik az ember, összetörik s bemegy a kezébe s átlyukasztja! Ilyen a fáraó, Egyiptom királya mindazok számára, akik benne bíznak!
22 You may say to me: We rely on Yahweh our God. But have his high places and altars not beensuppressed by Hezekiah who told Judah and Jerusalem: Here, in Jerusalem, is the altar before which you mustworship?	22 Ha pedig azt mondjátok nekem: ‘Az Úrban, a mi Istenünkben bízunk’, – akkor azt kérdezem: Nem ő-e az, akinek magaslatait s oltárait lerontotta Hiszkija és azt parancsolta Júdának és Jeruzsálemnek: Ez előtt a jeruzsálemi oltár előtt imádkozzatok?
23 Very well, then, make a wager with my lord the king of Assyria: I will give you two thousand horses ifyou can find horsemen to ride them.	23 Nos hát, gyertek uramhoz, az asszírok királyához, s én kétezer lovat adok nektek s lássuk, tudtok-e lovasokat szerezni rájuk?
24 How could you repel a single one of the least of my master's soldiers? And yet you have relied onEgypt for chariots and horsemen.	24 Hogy tudnátok tehát ellenállni uram legkisebb szolgái közül egyetlenegy helytartónak is? Avagy a harci szekerek s a lovasok miatt bizakodsz Egyiptomban?
25 And lastly, have I marched on this place to lay it waste without warrant from Yahweh? Yahwehhimself said to me: March on this country and lay it waste." '	25 Hát az Úr akarata nélkül vonultam-e fel én erre a helyre, hogy elpusztítsam? Bizony, maga az Úr mondta nekem: ‘Eredj fel azon föld ellen s pusztítsd el!’«
26 Eliakim, Shebnah and Joah said to the cupbearer-in-chief, 'Please speak to your servants in Aramaic,for we understand it; do not speak to us in the Judaean language within earshot of the people on the ramparts.'	26 Azt mondták erre Eljakim, Helkija fia és Sebna meg Jóah Rábsakénak: »Kérünk, beszélj szolgáiddal szírül, mert értjük azt a nyelvet s ne beszélj velünk zsidóul a nép hallatára, amely a várfalon van.«
27 But the cupbearer-in-chief said, 'Do you think my lord sent me here to say these things to your masteror to you? On the contrary, it was to the people sitting on the ramparts who, like you, are doomed to eat theirown dung and drink their own urine.'	27 Így felelt erre nekik Rábsaké: »Vajon uradhoz és hozzád küldött-e engem az én uram, hogy elmondjam e szavakat s nem inkább azokhoz az emberekhez-e, akik a várfalon ülnek – hogy megegyék saját ürüléküket s megigyák saját vizeletüket veletek együtt?«
28 The cupbearer-in-chief then drew himself up and shouted loudly in the Judaean language, 'Listen tothe word of the great king, the king of Assyria.	28 Odaállt tehát Rábsaké s fennhangon zsidóul kiáltva ezt mondta: »Halljátok a nagykirály, az asszírok királyának szavait:
29 The king says this, "Do not let Hezekiah delude you. He wil be powerless to save you from myclutches.	29 Ezt üzeni a király: Meg ne csaljon titeket Hiszkija, mert ő nem bír megszabadítani titeket kezemből.
30 Do not let Hezekiah persuade you to rely on Yahweh by saying: Yahweh is sure to save us; this citywil not fal into the king of Assyria's clutches.	30 Az Úrral se biztasson titeket, s ne mondja: Az Úr bizonyosan meg fog szabadítani minket s nem kerül e város az asszírok királyának kezébe.
31 Do not listen to Hezekiah, for the king of Assyria says this: Make peace with me, surrender to me, andevery one of you wil be free to eat the fruit of his own vine and of his own fig tree and to drink the water of hisown storage-wel	31 Ne hallgassatok Hiszkijára, mert ezt üzeni nektek Asszíria királya: Cselekedjétek velem, ami javatokra szolgál s jöjjetek ki hozzám: s akkor mindenki ehet szőlőjéből s fügefájáról s ihattok vizet vermeitekből,
32 until I come and take you away to a country like your own, a land of corn and good wine, a land ofbread and vineyards, a land of oil and honey: and so you wil survive and not die. Do not listen to Hezekiah; he isdeluding you when he says: Yahweh wil save us.	32 amíg el nem jövök s el nem viszlek titeket arra a földre, amely hasonló földetekhez, gabona- és bortermő földre, kenyér és szőlő földjére, olajfák, olaj és méz földjére s életben maradtok s nem fogtok meghalni. Ne hallgassatok Hiszkijára, aki rászed titeket, s azt mondja: ‘Az Úr majd megszabadít minket.’
33 Has any god of any nation been able to save his country from the king of Assyria's clutches?	33 Vajon megszabadították-e a nemzetek istenei földjüket az asszírok királyának kezéből?
34 Where are the gods of Hamath and Arpad? Where are the gods of Sepharvaim and Hena and Ivvah?Where are the local gods of Samaria? Did they save Samaria from my clutches?	34 Hol van Hamat és Arfád istene, hol van Szefárvaim, Ána és Áva istene? Vajon megszabadították-e Szamariát a kezemből?
35 Of al the local gods, which ones have saved their countries from my clutches, for Yahweh to be ableto save Jerusalem from my clutches?" '	35 Kik azok a föld valamennyi istenei közül, akik megszabadították földjüket kezemtől? Hogy tudná az Úr megszabadítani Jeruzsálemet kezemtől?«
36 The people, however, kept quiet and said nothing in reply, since the king had given the order, 'Youare not to answer him.'	36 A nép azonban hallgatott és semmit sem felelt neki, mert azt a parancsot kapták a királytól, hogy ne feleljenek neki.
37 The master of the palace, Eliakim son of Hilkiah, Shebnah the secretary and the herald Joah son ofAsaph, with their clothes torn, went to Hezekiah and reported what the cupbearer-in-chief had said.	37 Elment erre Eljakim, Helkija fia, az udvarnagy és Sebna, az íródeák, meg Jóah, Ászáf fia, a jegyző Hiszkijához megszaggatott ruhával és jelentették neki Rábsaké szavait.