1 Kings 3

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Solomon became the son-in-law of Pharaoh king of Egypt; he married Pharaoh's daughter, and took herto the City of David until he could complete the building of his palace, the Temple of Yahweh and the ramparts ofJerusalem.	1 Amikor így megszilárdult a királyság Salamon kezében, rokonságra lépett a fáraóval, Egyiptom királyával; elvette ugyanis annak a lányát. Ezt addig, amíg be nem fejezte palotájának, az Úr házának, meg a Jeruzsálemet körülvevő falnak építését, a Dávid-városba vitte.
2 The people, however, were stil sacrificing on the high places, because at that time a dwel ing-place forthe name of Yahweh had not yet been built.	2 Ám a nép még a magaslatokon áldozott, mert mindazon napig még nem épült templom az Úr nevének.
3 Solomon loved Yahweh: he fol owed the precepts of his father David, except that he offered sacrificeand incense on the high places.	3 Salamon szerette az Urat, s apjának, Dávidnak parancsai szerint járt, kivéve azt, hogy a magaslatokon áldozott, s gyújtott füstölőszert.
4 The king went to Gibeon to sacrifice there, since that was the principal high place -- Solomon presenteda thousand burnt offerings on that altar.	4 Elment tehát Gibeonba, hogy ott áldozzon – az volt ugyanis a legfőbb magaslat –, s ezer áldozati állatot mutatott be Salamon egészen elégő áldozatul azon az oltáron, Gibeonban.
5 At Gibeon Yahweh appeared to Solomon in a dream during the night. God said, 'Ask what you wouldlike me to give you.'	5 Éjszaka aztán megjelent az Úr Salamonnak álmában és azt mondta: »Kérj, amit akarsz, s megadom neked.«
6 Solomon replied, 'You showed most faithful love to your servant David, my father, when he lived his lifebefore you in faithfulness and uprightness and integrity of heart; you have continued this most faithful love to himby al owing a son of his to sit on his throne today.	6 Azt mondta erre Salamon: »Te a te szolgáddal, apámmal, Dáviddal nagy irgalmasságot cselekedtél, minthogy hűséggel, igazsággal s irántad egyenes szívvel járt színed előtt: megőrizted iránta nagy irgalmasságodat, s fiút adtál neki, s az ma az ő trónján ül.
7 Now, Yahweh my God, you have made your servant king in succession to David my father. But I am avery young man, unskilled in leadership.	7 Nos tehát, Uram, Isten, te királlyá tetted szolgádat, apám, Dávid helyett: de én kicsiny gyermek vagyok, s nem tudok kimenni-bejönni,
8 And here is your servant, surrounded with your people whom you have chosen, a people so numerousthat its number cannot be counted or reckoned.	8 s itt áll szolgád a nép között, amelyet kiválasztottál, e mérhetetlen nép között, amelyet sokasága miatt megszámlálni, s megolvasni sem lehet.
9 So give your servant a heart to understand how to govern your people, how to discern between goodand evil, for how could one otherwise govern such a great people as yours?'	9 Adj tehát szolgádnak értelmes szívet, hogy ítélni tudja népedet, s megkülönböztethesse a jót és a rosszat, hisz ki tudná ítélni e népet, ezt a te hatalmas népedet?«
10 It pleased Yahweh that Solomon should have asked for this.	10 Tetszett e beszéd az Úrnak, hogy ilyesmit kért Salamon.
11 'Since you have asked for this,' God said, 'and not asked for long life for yourself or riches or the livesof your enemies but have asked for a discerning judgement for yourself,	11 Azt mondta azért az Úr Salamonnak: »Mivel ezt kérted, s nem kértél magadnak sem hosszú életet, sem gazdagságot, s nem kérted ellenségeid életét, hanem bölcsességet kértél magadnak, hogy igazságot szolgáltathass:
12 here and now I do what you ask. I give you a heart wise and shrewd as no one has had before and noone will have after you.	12 íme, szavad szerint cselekszem veled, s olyan bölcs és értelmes szívet adok neked, hogy hozzád hasonló sem előtted nem volt, sem utánad nem lesz.
13 What you have not asked I shal give you too: such riches and glory as no other king can match.	13 Sőt amit nem kértél, azt is adok neked: olyan gazdagságot tudniillik és dicsőséget, hogy hozzád hasonló még senki sem volt a királyok között sohasem.
14 And I shal give you a long life, if you fol ow my ways, keeping my laws and commandments, as yourfather David followed them.'	14 Ha pedig útjaimon jársz úgy, amint apád járt, s megtartod parancsolataimat és rendeleteimet, akkor még hosszú életet is adok neked.«
15 Then Solomon woke up; it had been a dream. He returned to Jerusalem and stood before the ark ofthe covenant of Yahweh; he presented burnt offerings and communion sacrifices and held a banquet for allthose in his service.	15 Ekkor felébredt Salamon, s megértette, hogy álma volt. Amikor aztán Jeruzsálembe érkezett, az Úr szövetségének ládája elé állt, s egészen elégő áldozatokat mutatott be, s békeáldozatokat készített, s nagy lakomát rendezett minden szolgájának.
16 Later two prostitutes came to the king and stood before him.	16 Akkor két parázna asszony jött a királyhoz. Eléje álltak,
17 'If it please you, my lord,' one of the women said, 'this woman and I live in the same house, and whileshe was in the house I gave birth to a child.	17 s egyikük ezt mondta: »Kérlek, uram, én és ez az asszony egy házban laktunk, s én ott szültem nála, a hálószobában.
18 Now it happened on the third day after my delivery that this woman also gave birth to a child. We werealone together; there was no one else in the house with us; just the two of us in the house.	18 Harmadnapra szülésem után ő is szült; mi együtt voltunk, s kettőnkön kívül senki más sem volt velünk a házban.
19 Now one night this woman's son died; she overlaid him.	19 Egy éjjel azonban meghalt ennek az asszonynak a fia, mert álmában agyonnyomta.
20 And in the middle of the night she got up and took my son from beside me while your servant wasasleep; she took him in her arms and put her own dead son in mine.	20 Erre ő felkelt az éjfél csendjében, elvette mellőlem fiamat, amikor én, szolgálód, aludtam, s a maga keblére helyezte, az ő fiát pedig, aki meghalt, az én keblemre tette.
21 When I got up to suckle my child, there he was, dead. But in the morning I looked at him carefully, andhe was not the child I had borne at al .'	21 Amikor aztán hajnalban felkeltem, hogy tejet adjak fiamnak, íme, halott volt. Amikor azonban fényes nappal jobban szemügyre vettem, rájöttem, hogy nem az én szülöttem.«
22 Then the other woman spoke. 'That is not true! My son is the live one, yours is the dead one'; and thefirst retorted, 'That is not true! Your son is the dead one, mine is the live one.' And so they wrangled before theking.	22 A másik asszony azt felelte: »Nem úgy van, ahogy mondod, hanem a te fiad halt meg, s az enyém él.« Amaz viszont azt mondta: »Hazudsz, mert az én fiam él, s a te fiad halt meg.« Ilyenképpen veszekedtek a király előtt.
23 'This one says,' the king observed, ' "My son is the one who is alive; your son is dead," while the other says, "That is not true! Your son is the dead one, mine is the live one."	23 Azt mondta ekkor a király: »Ez azt mondja: ‘az én fiam él, s a te fiad halt meg,’ az viszont azt mondja: ‘nem, hanem a te fiad halt meg, s az enyém él.’«
24 Bring me a sword,' said the king; and a sword was brought into the king's presence.	24 Azt mondta tehát a király: »Hozzatok elém egy kardot.« Amikor aztán odavitték a kardot a király elé,
25 'Cut the living child in two,' the king said, 'and give half to one, half to the other.'	25 ő így szólt: »Vágjátok kétfelé az élő gyermeket, s adjátok felét az egyiknek s felét a másiknak.«
26 At this the woman who was the mother of the living child addressed the king, for she felt acutely for herson. 'I beg you, my lord,' she said, 'let them give her the live child; on no account let them kil him!' But the othersaid, 'He shal belong to neither of us. Cut him in half!'	26 Azt mondta erre az az asszony, akié az élő fiú volt (megindult ugyanis szíve a fián): »Kérlek, uram, adjátok inkább neki az élő gyermeket, de ne öljétek meg.« Az azonban azt mondta: »Se az enyém, se tied ne legyen: el kell csak felezni.«
27 Then the king gave his decision. 'Give the live child to the first woman,' he said, 'and do not kill him.She is his mother.'	27 A király erre azt mondta: »Adjátok oda annak az élő gyermeket, s ne öljétek meg, mert az az anyja.«
28 Al Israel came to hear of the judgement which the king had pronounced and held the king in awe,recognising that he possessed divine wisdom for dispensing justice.	28 Meghallotta erre egész Izrael az ítéletet, amelyet a király hozott, s elfogta a félelem a király iránt, mert látta, hogy Isten bölcsessége vezeti az ítélkezésben.