Genesis 43

NEW JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 But the famine in the country grew worse,	1 Közben az éhínség egyre súlyosabb lett az egész vidéken.
2 and when they had finished eating the supplies which they had brought from Egypt their father said tothem, 'Go back and get us a little food.'	2 Amikor tehát elfogyasztották az élelmet, amelyet Egyiptomból hoztak, Jákob így szólt a fiaihoz: »Menjetek el ismét, vegyetek nekünk egy kis eleséget!«
3 'But', Judah replied, 'the man expressly warned us, "You wil not be admitted to my presence unlessyour brother is with you."	3 Júda azt felelte: »Meghagyta nékünk az az ember, és esküvel is megerősítette, hogy ‘ne kerüljetek a színem elé, ha el nem hozzátok magatokkal legkisebb öcséteket!’
4 If you are ready to send our brother with us, we will go down and get food for you.	4 Ha tehát el akarod őt engedni velünk, akkor elmegyünk ismét, és megvesszük neked, amire szükség van.
5 But if you are not ready to send him, we will not go down, in view of the man's warning, "You wil notbe admitted to my presence unless your brother is with you." '	5 Ha azonban nem akarod, nem megyünk, mert az az ember, mint ahogy már sokszor mondtuk, meghagyta nekünk: ‘Ne kerüljetek a színem elé legkisebb öcsétek nélkül!’«
6 Then Israel said, 'Why did you bring this misery on me by tel ing the man you had another brother?'	6 Izrael azt felelte nekik: »Hogy bajt szerezzetek vele nekem, azért mondtátok el neki, hogy van még egy öcsétek.«
7 They replied, 'He kept questioning us about ourselves and our family, asking, "Is your father stillalive?" and, "Have you another brother?" That is why we told him. How could we know he was going to say,"Bring your brother down here"?'	7 Ám azok azt felelték: »Az az ember kérdezett ki sorban nemzetségünkről: hogy él-e az apánk, hogy van-e még testvérünk. Ezért feleltünk mi neki annak megfelelően, amit kérdezett. Tudhattuk-e, hogy azt fogja mondani: ‘Hozzátok el magatokkal öcséteket?’«
8 Judah then said to his father Israel, 'Send the boy with me, and let us be off and go, if we are tosurvive and not die, we, you, and our dependants.	8 Júda ekkor így szólt az apjához, Izraelhez: »Engedd el velem a gyermeket, hadd menjünk, hogy életben maradhassunk, és meg ne haljunk, mi és a gyermekeink!
9 I wil go surety for him, and you can hold me responsible for him. If I do not bring him back to you andproduce him before you, let me bear the blame al my life.	9 Felelek én a gyermekért: az én kezemből kérd őt számon! Ha vissza nem hozom és vissza nem adom neked, bűnös legyek előtted minden időre!
10 Indeed, if we had not wasted so much time we should have been there and back twice by now!'	10 Ha ez a huzavona közbe nem jön, már kétszer is visszajöttünk volna!«
11 Then their father Israel said to them, 'If it must be so, then do this: take some of the country's bestproducts in your baggage and take them to the man as a gift: some balsam, some honey, gum tragacanth, resin,pistachio nuts and almonds.	11 Izrael, az apjuk azt mondta erre nekik: »Ha így kell lennie, tegyétek hát meg, amit akartok! Tegyetek edényeitekbe e föld legkiválóbb gyümölcseiből, s vigyétek el ajándékul annak az embernek: egy kis gyantát és mézet, szóraxot, mirhazsengét, terebintdiót és mandulát!
12 Take double the amount of money with you and return the money put back in the mouths of yoursacks; it may have been a mistake.	12 Pénzt meg kétannyit vigyetek magatokkal! Azt is vigyétek vissza, amit a zsákotokban találtatok, hátha tévedés történt!
13 Take your brother, and go back to the man.	13 Aztán vigyétek öcséteket is, és menjetek el ahhoz az emberhez!
14 May El Shaddai move the man to be kind to you, and al ow you to bring back your other brother andBenjamin. As for me, if I must be bereaved, bereaved I must be.'	14 Az én mindenható Istenem pedig tegye őt könyörületessé hozzátok, hogy visszabocsássa veletek fogságban levő testvéreteket, és ezt a Benjamint is. Én magam meg így maradok, elárvultan, gyermek nélkül!«
15 The men took this gift; they took double the amount of money with them, and Benjamin. They set off,went down to Egypt and presented themselves before Joseph.	15 Fogták erre a férfiak az ajándékot, a kétszerannyi pénzt és Benjamint, lementek Egyiptomba, és József elé álltak.
16 When Joseph saw Benjamin with them he said to his chamberlain, 'Take these men into the house.Slaughter a beast and prepare it, for these men are to eat with me at midday.'	16 Amikor József meglátta őket és velük Benjamint, megparancsolta háza felügyelőjének: »Vezesd be ezeket az embereket a házba, aztán vágj állatot, és készíts lakomát, mert velem fognak enni délben!«
17 The man did as Joseph had ordered, and took the men to Joseph's house.	17 Az teljesítette a parancsot, és bevezette a férfiakat József házába.
18 The men were afraid at being taken to Joseph's house and said, 'We are being taken there becauseof the money replaced in our sacks the first time. They wil set on us; they wil fal on us and make slaves of us,and take our donkeys too.'	18 Azok pedig megrettentek ott, és azt mondták egymásnak: »Bizonyosan a pénz miatt hoztak be minket ide, amelyet a múltkor visszavittünk zsákjainkban, hogy hamis vád alapja legyen, és erőszakos módon rabszolgaságra vessenek minket is, szamarainkat is.«
19 So they went up to Joseph's chamberlain and spoke to him at the entrance to the house.	19 Azért még az ajtóban a ház felügyelője elé járultak,
20 'By your leave, sir,' they said, 'we came down once before to get supplies,	20 és azt mondták: »Kérünk, uram, hallgass meg minket! A múltkor egyszer itt voltunk már eleséget venni.
21 and when we reached camp and opened our sacks, there was each man's money in the mouth of hissack, to the full. But we have brought it back with us,	21 A vásárlás után, amikor a szállásra értünk, kinyitottuk zsákjainkat, és a pénzt a zsákok szájában találtuk. Most súlyban visszahoztuk azt,
22 and we have brought more money with us for the supplies. We do not know who put our money inour sacks.'	22 sőt más pénzt is hoztunk, hogy vegyünk, amire szükségünk van. Nem tudjuk, ki tette azt a zsákjainkba!«
23 'Set your minds at ease,' he replied, 'do not be afraid. Your God and the God of your father puttreasure in your sacks for you. I received your money.' And he brought Simeon out to them.	23 Ám az így felelt: »Béke veletek, ne féljetek! Istenetek és atyátok Istene adta nektek azt a kincset zsákjaitokba. A pénzt ugyanis, amit nekem adtatok, én igazolom.« Aztán kivezette hozzájuk Simeont,
24 The man then took the men into Joseph's house. He offered them water to wash their feet, and gavetheir donkeys fodder.	24 és bevitte őket a házba. Vizet hozott, hogy mossák meg a lábukat, és abrakot adott szamaraiknak.
25 They arranged their gift while they waited for Joseph to come at midday, for they had heard theywere to dine there.	25 Ők pedig előkészítették az ajándékot, mire József délben megjön; hallották ugyanis, hogy ott fognak enni.
26 When Joseph arrived at the house they offered him the gift they had with them, bowing low beforehim.	26 Amikor aztán József hazatért, elé rakták az ajándékot, amelyet a kezükben hoztak, és földre borultak előtte.
27 He greeted them pleasantly, asking, 'Is your father wel , the old man you told me of ? Is he stillalive?'	27 Erre ő kegyesen köszöntötte őket, és megkérdezte tőlük: »Egészséges-e a ti idős atyátok, akiről beszéltetek nekem? Él-e még?«
28 'Your servant our father is wel ,' they replied, 'he is stil alive,' and they bowed respectful y.	28 Ők azt felelték: »Egészséges a szolgád, a mi atyánk: még életben van.« Azzal meghajtották magukat, és leborultak előtte.
29 Looking about, he saw his brother Benjamin, his mother's son. 'Is this your youngest brother', heasked, 'of whom you told me?' And he added, 'God be good to you, my son.'	29 Amikor József felemelte szemét és meglátta Benjamint, az ő édes testvérét, így szólt: »Ez a ti legkisebb öcsétek, akiről beszéltetek nekem?« Aztán pedig azt mondta: »Fiam, legyen kegyes Isten irántad!«
30 Joseph hurried out; so strong was the affection he felt for his brother that he wanted to cry. He wentinto his room and there he wept.	30 Aztán elsietett, mert megindult a szíve az öccse miatt, és kicsordultak a könnyei. Bement tehát a belső szobába, és sírt.
31 After washing his face he returned and, controlling himself, gave the order: 'Serve the meal.'	31 Aztán megmosta az arcát, erőt vett magán, ismét kijött, és így szólt: »Adjátok fel az étkeket!«
32 He was served separately; so were they, and so were the Egyptians who ate in his household, forthe Egyptians could not take food with Hebrews; Egyptians have a horror of doing so.	32 Miután feltálaltak, külön Józsefnek, külön a testvéreinek, és külön az egyiptomiaknak, akik ott ettek – az egyiptomiaknak ugyanis nem szabad a héberekkel együtt enniük, ők az ilyen lakomát tisztátalannak tartják –,
33 They were placed facing him in order of seniority, from the eldest to the youngest, and the menlooked at one another in amazement.	33 leültették őket előtte: az elsőszülöttet rangja szerint, és a legfiatalabbikat is a maga kora szerint. Ezen ők nagyon elcsodálkoztak.
34 He had portions carried to them from his own dish, the portion for Benjamin being five times largerthan any of the others. And they feasted with him and drank freely.	34 Mindegyikük elvette a részét, amelyet tőle kapott – Benjaminnak akkora rész jutott, hogy ötször nagyobb volt, mint a többieké –, aztán ittak, és megrészegedtek vele együtt.