Job 39

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Do you know about the birth of the mountain goats, watch for the birth pangs of the hinds,	1 Tudod-e a kőszáli kecske ellési idejét? Figyeled-e a szarvastehén fajzását?
2 Number the months that they must fulfill, and fix the time of their bringing forth?	2 Számon tartod-e vemhességük hónapjait, és tudod-e ellésük idejét?
3 They crouch down and bear their young; they deliver their progeny in the desert.	3 Lekuporodnak vajúdva, megellenek és bőgnek.
4 When their offspring thrive and grow, they leave and do not return.	4 Fiaik elválnak, elmennek legelőre, elszélednek és nem térnek vissza hozzájuk.
5 Who has given the wild ass his freedom, and who has loosed him from bonds?	5 Ki bocsátotta a vadszamarat szabadon, és ki oldotta el köteleit?
6 I have made the wilderness his home and the salt flats his dwelling.	6 A pusztát rendeltem házául, a sós sivatagot lakóhelyéül.
7 He scoffs at the uproar of the city, and hears no shouts of a driver.	7 Megveti a város zsivaját, és nem hallja a hajcsár kiáltását.
8 He ranges the mountains for pasture, and seeks out every patch of green.	8 Felkutatja legelőjét: a hegyeket, és minden zöldet felkeres.
9 Will the wild ox consent to serve you, and to pass the nights by your manger?	9 Akar-e neked szolgálni a vadmarha? Meghál-e a jászolodnál?
10 Will a rope bind him in the furrow, and will he harrow the valleys after you?	10 Szántásra fogod-e a vadmarhát kötéllel? Töri-e a rögöt a völgyekben utánad?
11 Will you trust him for his great strength and leave to him the fruits of your toil?	11 Bízol-e benne, mert nagy az ereje, és ráhagyod a munkádat?
12 Can you rely on him to thresh out your grain and gather in the yield of your threshing floor?	12 Rábíznád-e, hogy behordja gabonádat és megtöltse szérűdet?
13 The wings of the ostrich beat idly; her plumage is lacking in pinions.	13 Vígan csapkod a struccmadár szárnya; bizony kegyetlen a szárnya s a tollazata!
14 When she leaves her eggs on the ground and deposits them in the sand,	14 Hisz tojásait a földön hagyja s a porban melegíti őket;
15 Unmindful that a foot may crush them, that the wild beasts may trample them,	15 felejti, hogy láb eltapossa, s a mező vadja eltiporja őket.
16 She cruelly disowns her young and ruthlessly makes nought of her brood;	16 Kemény a fiaihoz, mintha nem is az övéi volnának, nem bánja, ha kárba vész a fáradsága;
17 For God has withheld wisdom from her and has given her no share in understanding.	17 mert Isten megvonta tőle az okosságot, és nem adott neki előrelátást;
18 Yet in her swiftness of foot she makes sport of the horse and his rider.	18 de amikor itt az ideje, a magasba rebben, és kineveti a lovat meg a rajta ülőt.
19 Do you give the horse his strength, and endow his neck with splendor?	19 Te adsz-e erőt a lónak? Te ruházod-e fel nyakát sörénnyel?
20 Do you make the steed to quiver while his thunderous snorting spreads terror?	20 Te tanítod-e, hogy ugorjon, mint a sáska? Be félelmetes orrának büszke prüszkölése!
21 He jubilantly paws the plain and rushes in his might against the weapons.	21 A földet kapálja körmeivel, bátran ficánkol, szembeszáll a fegyveresekkel.
22 He laughs at fear and cannot be deterred; he turns not back from the sword.	22 Megveti a félelmet, és nem hátrál a kard elől.
23 Around him rattles the quiver, flashes the spear and the javelin.	23 Csöröghet a tegez fölötte, villoghat a lándzsa és a pajzs,
24 Frenzied and trembling he devours the ground; he holds not back at the sound of the trumpet,	24 izgatottan, tombolva falja a földet, és nem marad veszteg, ha megriad a harsona,
25 but at each blast he cries, "Aha!" Even from afar he scents the battle, the roar of the chiefs and the shouting.	25 amikor hallja a harsonát, azt mondja: ‘Hajrá!’ Már messziről szimatolja a harcot, a vezérek buzdító szavát, a sereg kiáltását.
26 Is it by your discernment that the hawk soars, that he spreads his wings toward the south?	26 A te bölcsességed által tollasodik-e meg a sólyom, és terjeszti ki szárnyait dél felé?
27 Does the eagle fly up at your command to build his nest aloft?	27 Parancsszódra száll-e a sas a magasba, és fészkel meredek helyen?
28 On the cliff he dwells and spends the night, on the spur of the cliff or the fortress.	28 Sziklán lakik és ott tanyázik, meredek kőszálon, járatlan bércen,
29 From thence he watches for his prey; his eyes behold it afar off.	29 onnan kémleli étkét, és szeme ellát messzire,
30 His young ones greedily drink blood; where the slain are, there is he.	30 fiókái vért szürcsölnek, és tüstént ott terem, ahol tetem van.«