John 4

KING JAMES BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 When therefore the Lord knew how the Pharisees had heard that Jesus made and baptized more disciples than John,	1 Amikor Jézus megtudta, hogy a farizeusok meghallották, hogy Jézus több tanítványt szerez és keresztel, mint János
2 (Though Jesus himself baptized not, but his disciples,)	2 – bár Jézus maga nem keresztelt, csak a tanítványai –,
3 He left Judaea, and departed again into Galilee.	3 elhagyta Júdeát, és ismét Galileába ment.
4 And he must needs go through Samaria.	4 Át kellett mennie Szamarián.
5 Then cometh he to a city of Samaria, which is called Sychar, near to the parcel of ground that Jacob gave to his son Joseph.	5 Megérkezett tehát Szamaria egyik városába, amelyet Szikarnak neveznek, közel ahhoz a földdarabhoz, amelyet Jákob a fiának, Józsefnek adott.
6 Now Jacob's well was there. Jesus therefore, being wearied with his journey, sat thus on the well: and it was about the sixth hour.	6 Ott volt Jákob kútja. Jézus akkor elfáradva az úttól, azon nyomban leült a kútnál. Körülbelül a hatodik óra volt.
7 There cometh a woman of Samaria to draw water: Jesus saith unto her, Give me to drink.	7 Odajött egy szamariai asszony, hogy vizet merítsen. Jézus azt mondta neki: »Adj innom!«
8 (For his disciples were gone away unto the city to buy meat.)	8 Tanítványai ugyanis elmentek a városba, hogy élelmet vegyenek.
9 Then saith the woman of Samaria unto him, How is it that thou, being a Jew, askest drink of me, which am a woman of Samaria? for the Jews have no dealings with the Samaritans.	9 A szamariai asszony erre azt mondta neki: »Zsidó létedre hogyan kérhetsz te inni tőlem, aki szamariai asszony vagyok?« Mert a zsidók nem érintkeznek a szamariaiakkal.
10 Jesus answered and said unto her, If thou knewest the gift of God, and who it is that saith to thee, Give me to drink; thou wouldest have asked of him, and he would have given thee living water.	10 Jézus azt felelte: »Ha ismernéd az Isten ajándékát, és hogy ki az, aki mondja neked: ‘adj innom’, talán te kérted volna őt, és ő élő vizet adott volna neked.«
11 The woman saith unto him, Sir, thou hast nothing to draw with, and the well is deep: from whence then hast thou that living water?	11 Az asszony így szólt: »Uram, nincs is mivel merítened, a kút pedig mély; honnan vennéd hát az élő vizet?
12 Art thou greater than our father Jacob, which gave us the well, and drank thereof himself, and his children, and his cattle?	12 Csak nem vagy nagyobb Jákob atyánknál, aki nekünk a kutat adta, amelyből ő maga, fiai és jószágai is ittak?«
13 Jesus answered and said unto her, Whosoever drinketh of this water shall thirst again:	13 Jézus azt felelte: »Mindaz, aki ebből a vízből iszik, ismét megszomjazik,
14 But whosoever drinketh of the water that I shall give him shall never thirst; but the water that I shall give him shall be in him a well of water springing up into everlasting life.	14 de aki abból a vízből iszik, amelyet én adok neki, soha többé nem szomjazik meg, hanem a víz, amelyet adok neki, örök életre szökellő vízforrás lesz benne.«
15 The woman saith unto him, Sir, give me this water, that I thirst not, neither come hither to draw.	15 Erre az asszony így szólt: »Uram, add nekem azt a vizet, hogy ne szomjazzam, és ne járjak ide meríteni!«
16 Jesus saith unto her, Go, call thy husband, and come hither.	16 Jézus ezt felelte neki: »Menj, hívd el a férjedet, és jöjj ide!«
17 The woman answered and said, I have no husband. Jesus said unto her, Thou hast well said, I have no husband:	17 Az asszony erre kijelentette: »Nincs férjem.« Jézus ezt válaszolta: »Jól mondtad: ‘Nincs férjem’.
18 For thou hast had five husbands; and he whom thou now hast is not thy husband: in that saidst thou truly.	18 Mert öt férjed volt, és akid most van, az nem férjed. Ezt helyesen mondtad.«
19 The woman saith unto him, Sir, I perceive that thou art a prophet.	19 Az asszony ekkor így szólt: »Uram, látom, hogy próféta vagy.
20 Our fathers worshipped in this mountain; and ye say, that in Jerusalem is the place where men ought to worship.	20 A mi atyáink ezen a hegyen imádták Istent, ti pedig azt mondjátok, hogy Jeruzsálemben van a hely, ahol őt imádni kell.«
21 Jesus saith unto her, Woman, believe me, the hour cometh, when ye shall neither in this mountain, nor yet at Jerusalem, worship the Father.	21 Jézus azt felelte neki: »Hidd el nekem, asszony, hogy eljön az óra, amikor sem ezen a hegyen, sem Jeruzsálemben nem fogjátok imádni az Atyát.
22 Ye worship ye know not what: we know what we worship: for salvation is of the Jews.	22 Ti azt imádjátok, amit nem ismertek, mi azt imádjuk, amit ismerünk, mert az üdvösség a zsidóktól van.
23 But the hour cometh, and now is, when the true worshippers shall worship the Father in spirit and in truth: for the Father seeketh such to worship him.	23 De eljön az óra, és már itt is van, amikor az igazi imádók Lélekben és igazságban fogják imádni az Atyát, mert az Atya ilyen imádókat keres magának.
24 God is a Spirit: and they that worship him must worship him in spirit and in truth.	24 Az Isten lélek, és akik őt imádják, Lélekben és igazságban kell őt imádniuk.«
25 The woman saith unto him, I know that Messias cometh, which is called Christ: when he is come, he will tell us all things.	25 Az asszony erre megjegyezte: »Tudom, hogy eljön a Messiás, akit Krisztusnak neveznek, és amikor ő eljön, kijelent majd nekünk mindent.«
26 Jesus saith unto her, I that speak unto thee am he.	26 Jézus azt válaszolta neki: »Én vagyok az, aki veled beszélek.«
27 And upon this came his disciples, and marvelled that he talked with the woman: yet no man said, What seekest thou? or, Why talkest thou with her?	27 Ekkor odaérkeztek a tanítványai, és elcsodálkoztak, hogy asszonnyal beszélgetett. Mégsem kérdezte egyikük sem: »Mit akarsz, vagy mit beszélsz vele?«
28 The woman then left her waterpot, and went her way into the city, and saith to the men,	28 Az asszony pedig otthagyta az edényét, elment a városba, és szólt az embereknek:
29 Come, see a man, which told me all things that ever I did: is not this the Christ?	29 »Gyertek, lássátok azt az embert, aki elmondott nekem mindent, amit cselekedtem. Vajon nem ő a Krisztus?«
30 Then they went out of the city, and came unto him.	30 Azok erre kimentek a városból, és odamentek hozzá.
31 In the mean while his disciples prayed him, saying, Master, eat.	31 Eközben a tanítványok kérték őt: »Rabbi, egyél!«
32 But he said unto them, I have meat to eat that ye know not of.	32 Ő azt felelte nekik: »Van nekem ennivalóm, amiről ti nem tudtok.«
33 Therefore said the disciples one to another, Hath any man brought him ought to eat?	33 A tanítványok egymást kérdezgették: »Talán enni hozott neki valaki?«
34 Jesus saith unto them, My meat is to do the will of him that sent me, and to finish his work.	34 Jézus pedig így folytatta: »Az én eledelem az, hogy annak akaratát cselekedjem, aki küldött engem, hogy elvégezzem az ő művét.
35 Say not ye, There are yet four months, and then cometh harvest? behold, I say unto you, Lift up your eyes, and look on the fields; for they are white already to harvest.	35 Ugye ti mondjátok: Még négy hónap, és elérkezik az aratás? Íme, mondom nektek: Emeljétek föl szemeteket, és nézzétek a szántóföldeket, mert megértek már az aratásra.
36 And he that reapeth receiveth wages, and gathereth fruit unto life eternal: that both he that soweth and he that reapeth may rejoice together.	36 Az arató megkapja a jutalmát, és termést gyűjt az örök életre, hogy együtt örvendjen a vető az aratóval.
37 And herein is that saying true, One soweth, and another reapeth.	37 Mert abban igaza van a közmondásnak, hogy más az, aki vet, és más az, aki arat.
38 I sent you to reap that whereon ye bestowed no labour: other men laboured, and ye are entered into their labours.	38 Elküldtelek titeket, hogy learassátok, amit nem ti munkáltatok. Mások fáradoztak, és ti azok munkájába álltatok be.«
39 And many of the Samaritans of that city believed on him for the saying of the woman, which testified, He told me all that ever I did.	39 Abból a városból a szamaritánusok közül sokan hittek benne az asszony szavára, aki bizonygatta: »Elmondott nekem mindent, amit cselekedtem.«
40 So when the Samaritans were come unto him, they besought him that he would tarry with them: and he abode there two days.	40 Amikor tehát a szamaritánusok odamentek hozzá, kérték őt, hogy maradjon náluk. Két napig ott is maradt.
41 And many more believed because of his own word;	41 Ekkor már sokkal többen hittek az ő tanítása miatt.
42 And said unto the woman, Now we believe, not because of thy saying: for we have heard him ourselves, and know that this is indeed the Christ, the Saviour of the world.	42 Az asszonynak pedig azt mondták: »Most már nem a te beszéded miatt hiszünk, hanem mert mi magunk hallottuk, és tudjuk, hogy ő valóban a világ Üdvözítője.«
43 Now after two days he departed thence, and went into Galilee.	43 Két nap múlva eltávozott onnan Galileába.
44 For Jesus himself testified, that a prophet hath no honour in his own country.	44 Jézus ugyan saját maga tanúsította, hogy a prófétának nincs becsülete a saját hazájában,
45 Then when he was come into Galilee, the Galilaeans received him, having seen all the things that he did at Jerusalem at the feast: for they also went unto the feast.	45 mégis, amikor Galileába érkezett, befogadták őt a galileaiak, mivel látták mindazt, amit Jeruzsálemben művelt az ünnepen, mert ők is fölmentek az ünnepre.
46 So Jesus came again into Cana of Galilee, where he made the water wine. And there was a certain nobleman, whose son was sick at Capernaum.	46 Ismét elment tehát a galileai Kánába, ahol a vizet borrá változtatta. Volt egy királyi tisztviselő, akinek a fia beteg volt Kafarnaumban.
47 When he heard that Jesus was come out of Judaea into Galilee, he went unto him, and besought him that he would come down, and heal his son: for he was at the point of death.	47 Amikor meghallotta, hogy Jézus Júdeából Galileába érkezett, elment hozzá, és kérte őt, hogy jöjjön és gyógyítsa meg a fiát, mert az már a halálán volt.
48 Then said Jesus unto him, Except ye see signs and wonders, ye will not believe.	48 Erre Jézus azt mondta neki: »Hacsak jeleket és csodákat nem láttok, nem hisztek!«
49 The nobleman saith unto him, Sir, come down ere my child die.	49 A királyi tisztviselő erre azt felelte: »Uram, gyere el, amíg meg nem hal a gyermekem!«
50 Jesus saith unto him, Go thy way; thy son liveth. And the man believed the word that Jesus had spoken unto him, and he went his way.	50 Jézus azt mondta neki: »Menj, a fiad él!« Hitt az ember a szónak, amit Jézus mondott neki, és elment.
51 And as he was now going down, his servants met him, and told him, saying, Thy son liveth.	51 Amint hazafelé tartott, már eléje jöttek a szolgái, és jelentették, hogy a fia él.
52 Then inquired he of them the hour when he began to amend. And they said unto him, Yesterday at the seventh hour the fever left him.	52 Megtudakolta tőlük, hogy melyik órában lett jobban. Azt felelték neki: »Tegnap a hetedik órában hagyta el őt a láz.«
53 So the father knew that it was at the same hour, in the which Jesus said unto him, Thy son liveth: and himself believed, and his whole house.	53 Így megértette az apa, hogy ez éppen abban az órában történt, amikor Jézus azt mondta neki: »A fiad él.« És hitt ő és egész háza népe.
	54 Ez már a második csodajel volt, amelyet Jézus művelt, amikor Júdeából Galileába ment.