A példabeszédek könyve 5

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 Figyelmezz, fiam, bölcsességemre, hajtsd füledet okosságomra,	1 Figlio mio, dà retta alla mia sapienza, porgi l'orecchio alla mia prudenza;
2 hogy óvatos légy, és ajkad megőrizze a tudást. Ügyet se vess a csalfa nőre,	2 onde tu custodisca i pensieri, e le tue labbra mantengano la disciplina. Non credere all'inganno della donna;
3 mert az idegen nő ajka méztől csepeg, az ínye olajnál is simább,	3 perchè le labbra della meretrice stillano miele, e più morbida dell'olio è la sua bocca;
4 végül azonban keserű, mint az üröm, éles, mint a kétélű kard.	4 ma alla fine è amara come l'assenzio o acuta come spada a due tagli,
5 A lába halálba siet, és léptei az alvilág felé tartanak,	5 i suoi piedi portano alla morte e i suoi passi vanno a finire all'inferno.
6 nem járnak az élet ösvényén, lépései változók és megismerhetetlenek.	6 Non batte la via della vita, i suoi passi sono incerti e investigabili.
7 Nos tehát, fiam, hallgass rám, s el ne távozz szám igéitől!	7 Or dunque, ascoltami, figlio mio, e non ti scostare dai miei suggerimenti.
8 Távol tartsd tőle utadat, ne is közelíts háza ajtajához,	8 Tienti lontano da lei nel tuo cammino, non ti avvicinare alla porta della sua casa;
9 hogy életedet másoknak ne kelljen odaadnod, és éveidet könyörtelen valakinek,	9 per non dare a stranieri il tuo onore, e i tuoi anni al crudele;
10 hogy idegenek ne töltekezzenek vagyonoddal, és kereseted más házába ne jusson,	10 se non vuoi che gli stranieri si sazino dei tuoi beni e le tue fatiche vadano a finire in casa d'altri;
11 hogy végezetül ne sopánkodj, amikor lefogyott a húsod és a tested – és ne mondd:	11 per non essere costretto alla fine a gemere, quando avrai consunte le tue carni e il tuo corpo,
12 »Miért is utáltam a fegyelmet, miért nem engedett szívem az intelmeknek?	12 O a dire: « Perchè ebbi in odio la disciplina, e il mio cuore non prese in paco le correzioni?
13 Miért nem hallgattam tanítóim szavára, és miért nem hajtottam fülemet azokhoz, akik oktattak!	13 Perchè non ascoltai la voce dei miei educatori e non diedi retta ai maestri?
14 Kevés híja, hogy végső bajba nem jutottam a község és gyülekezet körében!«	14 Per poco non giunsi ai colmo del male davanti al popolo e all'assemblea! »
15 A vizet saját ciszternádból idd, és a magad kútjából a nedűt!	15 Bevi l'acqua della tua cisterna, l'acqua viva del tuo pozzo;
16 Vajon a szabadba ömöljenek-e forrásaid, és az utcákra patakjaid?	16 le tue fonti si diramino al di fuori, le tue acque si spandano sulle piazze.
17 Legyenek azok egyedül a tieid, és ne osztozzanak veled idegenek.	17 Restane unico padrone, non ci fare entrare teco gli altri.
18 Áldott legyen a forrásod, és vigadj ifjúkorod feleségével!	18 Sia benedetta la tua fonte, la sposa della tua gioventù sia la tua gioia;
19 A szerelmes szarvasünő, a bájos zerge – részegítsen meg téged a keble minden időben, és az ő szerelmében gyönyörködj szüntelen!	19 cerva carissima, graziosa gazzella, le sue carezze sian sempre il tuo incanto e t'affascini continuamente il suo amore.
20 Miért engednéd, fiam, hogy idegen asszony elcsábítson, s ugyan miért melegednél más nő keblén?	20 Perchè, o figlio mio, ti lasci sedurre da una straniera e ti dai in braccio ad una sconosciuta?
21 Hisz a férfi útjai az Úr szeme előtt vannak, és ő minden ösvényét szemmel kíséri!	21 Il Signore osserva la condotta dell'uomo ed esamina ogni suo passo.
22 A bűnöst vétkei megragadják, és bűneinek kötelei fogva tartják,	22 E l'empio resta nella rete delle sue iniquità, legato dalle funi dei suoi peccati.
23 meg kell halnia fegyelem híján, csapdába kerül, mert nagyon is balga!	23 Egli morrà per mancanza di disciplina e sarà rovinato dalla sua grande stoltezza.