A zsoltárok könyve 79

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA VOLGARE
1 Ászáf zsoltára. Isten, pogányok szállták meg örökségedet, megfertőzték szentséges templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet.	1 In fine, per quelli che si commuteranno, testimonio di Asaf, salmo (per li Assirii ).
2 Szolgáid holttestét odavetették eledelül az ég madarainak, szentjeid húsát a föld vadjainak.	2 Tu che governi Israel, intendi; il quale meni come pecora Iosef.
3 Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, akárcsak a vizet, és nem akadt, aki eltemette volna őket.	3 Tu che siedi sopra li cherubini, manifestati dinanzi a Efraim, Beniamin e Manasse.
4 Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, nevetséggé s csúfsággá azok előtt, akik körülöttünk laknak.	4 Vesti la tua potenza, e vieni acciò che ci facci salvi.
5 Meddig még, Uram? Örökké tart haragod? Meddig lobog még bosszúságod, mint a tűz?	5 Iddio, convertine, e mostraci la tua faccia; e saremo salvi.
6 A pogányokra öntsd haragodat, akik nem ismernek téged, s azokra az országokra, amelyek nem hívják segítségül nevedet.	6 Signore Iddio delle virtù, insino quando ti adirerai sopra l'orazione del tuo servo?
7 Hiszen felfalják Jákobot, és elpusztítják lakóhelyét!	7 Tu ci pascerai col pane di lacrime, e dara'ci a bere le lacrime con mensura?
8 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságáról, siessen elénk irgalmasságod, mert nagyon nyomorultak lettünk.	8 Ha'ne poste in contraddizione a' vicini nostri; e li inimici nostri ci hanno biastemati.
9 Segíts rajtunk, szabadító Istenünk neved dicsőségéért és ments meg minket, Bocsásd meg bűneinket a te nevedért!	9 Iddio delle virtù, convertici, e dimostraci la tua faccia; e saremo salvi.
10 Miért mondják a pogányok között: »Hol van az ő Istenük?« Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemünk láttára szolgáid kiontott vérének megbosszulása.	10 Tu traducesti la vigna da Egitto; gittasti fuori le genti, e piantastila.
11 Jusson színed elé a bilincsbe vertek jajszava; Hatalmas karoddal tartsd életben a halálra szántakat.	11 Fosti nel suo cospetto il guidatore; e piantasti le sue radici, ed empiette la terra.
12 Öntsd vissza hétszeresen szomszédaink ölébe, ellened szórt szidalmaikat, Uram.	12 L'ombra sua ha coperto li monti; e le sue ramicelle li cedri di Dio.
13 Mi azonban, a te néped és legelőd juhai, hadd áldjunk téged örökké, és hadd hirdessük dicséretedet nemzedékről nemzedékre!	13 Istese le sue rame insino al mare; e insino al fiume le sue branche.
	14 Il per che hai distrutta la sua maceria, e tutti che vanno per la via la vendemmiano?
	15 Halla guastata il porco salvatico; e il superbo porco, mangiando, l' ha consumata.
	16 Iddio delle virtù, convèrtiti; risguarda dal cielo, e vedi, e visita questa vigna.
	17 E conferma quella, la quale ha piantata la tua destra; e (ponila) sopra il figliuolo dell' uomo, il quale hai confermato a te.
	18 S' è accesa dal fuoco, e scavata; periranno dalla reprensione del tuo volto.
	19 Sia fatta la tua mano sopra l'uomo della destra tua; e sopra il figliuolo dell' uomo, che a te confermasti.
	20 E noi non ci partiremo da te; vivificherai noi, e invocheremo il nome tuo.
	21 Signore Iddio delle virtù, convertine, e dimostraci la tua faccia; e saremo salvi.