A zsoltárok könyve 79

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 Ászáf zsoltára. Isten, pogányok szállták meg örökségedet, megfertőzték szentséges templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet.	1 Salmo. Di Asaf. O Dio, sono venuti i pagani nella tua eredità; hanno profanato il tuo santo tempio, hanno ridotto Gerusalemme in un cumulo di macerie.
2 Szolgáid holttestét odavetették eledelül az ég madarainak, szentjeid húsát a föld vadjainak.	2 Hanno dato i corpi dei tuoi servi in pasto agli uccelli del cielo, la carne dei tuoi fedeli agli animali della campagna.
3 Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, akárcsak a vizet, és nem akadt, aki eltemette volna őket.	3 Hanno versato come acqua il loro sangue, intorno a Gerusalemme, senza che alcuno desse loro sepoltura.
4 Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, nevetséggé s csúfsággá azok előtt, akik körülöttünk laknak.	4 Siamo diventati un obbrobrio per i nostri vicini, scherno e ludibrio di coloro che ci stanno intorno.
5 Meddig még, Uram? Örökké tart haragod? Meddig lobog még bosszúságod, mint a tűz?	5 Fino a quando, o Signore? Sarai forse adirato per sempre? Arderà come fuoco la tua gelosia?
6 A pogányokra öntsd haragodat, akik nem ismernek téged, s azokra az országokra, amelyek nem hívják segítségül nevedet.	6 Riversa sui pagani il tuo furore, i quali non hanno conoscenza di te, e sui regni che non invocano il tuo nome;
7 Hiszen felfalják Jákobot, és elpusztítják lakóhelyét!	7 poiché hanno divorato Giacobbe e hanno devastato la tua dimora.
8 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságáról, siessen elénk irgalmasságod, mert nagyon nyomorultak lettünk.	8 Non ti ricordare contro di noi delle colpe antiche dei nostri avi. Affréttati a venirci incontro con la tua misericordia, poiché siamo ridotti nella più grande miseria.
9 Segíts rajtunk, szabadító Istenünk neved dicsőségéért és ments meg minket, Bocsásd meg bűneinket a te nevedért!	9 Soccorrici, o Dio, nostro salvatore, in ragione della gloria del tuo nome; salvaci e perdona le nostre colpe, in vista del tuo nome.
10 Miért mondják a pogányok között: »Hol van az ő Istenük?« Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemünk láttára szolgáid kiontott vérének megbosszulása.	10 Perché dovrebbero dire le genti: "Dov'è il loro Dio?". Si manifesti ai nostri occhi fra i popoli la vendetta per il sangue dei tuoi servi che è stato versato.
11 Jusson színed elé a bilincsbe vertek jajszava; Hatalmas karoddal tartsd életben a halálra szántakat.	11 Giunga fino al tuo cospetto il gemito dei prigionieri; secondo la potenza del tuo braccio salva quelli che sono votati alla morte.
12 Öntsd vissza hétszeresen szomszédaink ölébe, ellened szórt szidalmaikat, Uram.	12 Rendi il settuplo ai nostri vicini, nel loro seno, dell'ignominia che hanno gettato su di te, o Signore.
13 Mi azonban, a te néped és legelőd juhai, hadd áldjunk téged örökké, és hadd hirdessük dicséretedet nemzedékről nemzedékre!	13 Quanto a noi, tuo popolo e gregge del tuo pascolo, ti renderemo grazie per sempre, di generazione in generazione narreremo le tue lodi.