A zsoltárok könyve 79

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA MARTINI
1 Ászáf zsoltára. Isten, pogányok szállták meg örökségedet, megfertőzték szentséges templomodat, romhalmazzá tették Jeruzsálemet.	1 Per quelli che saranno cangiati: testimonianza di Asapù. Ascoltaci tu, pastor d'Israele, tu che conduci Giuseppe, come una pecorella.
2 Szolgáid holttestét odavetették eledelül az ég madarainak, szentjeid húsát a föld vadjainak.	2 Tu, che se' assiso sopra i Cherubini, fatti vedere dinanzi ad Efraim, a Beniamin, e a Manasse.
3 Úgy ontották vérüket Jeruzsálem körül, akárcsak a vizet, és nem akadt, aki eltemette volna őket.	3 Sveglia la tua potenza, e vieni a salvarci.
4 Gyalázattá lettünk szomszédaink előtt, nevetséggé s csúfsággá azok előtt, akik körülöttünk laknak.	4 O Dio, convertici, è mostra a noi la tua faccia, e sarem salvi.
5 Meddig még, Uram? Örökké tart haragod? Meddig lobog még bosszúságod, mint a tűz?	5 Signore Dio degli eserciti fino a quando ti adirerai, né darai ascolto all'orazione del tuo servo?
6 A pogányokra öntsd haragodat, akik nem ismernek téged, s azokra az országokra, amelyek nem hívják segítségül nevedet.	6 E ci nudrirai con pane di lagrime, e bevanda di lagrime darai a noi in larga misura?
7 Hiszen felfalják Jákobot, és elpusztítják lakóhelyét!	7 Ci hai renduti oggetto di contraddizione ai nostri vicini, e i nemici nostri nemici si fan beffe di noi.
8 Ne emlékezzél meg atyáink gonoszságáról, siessen elénk irgalmasságod, mert nagyon nyomorultak lettünk.	8 Dio degli eserciti, convertici, e mostraci la tua faccia, e sarem salvi.
9 Segíts rajtunk, szabadító Istenünk neved dicsőségéért és ments meg minket, Bocsásd meg bűneinket a te nevedért!	9 Tu dall'Egitto traportasti una vigna: discacciasti le nazioni, e la piantasti.
10 Miért mondják a pogányok között: »Hol van az ő Istenük?« Legyen nyilvánvaló a pogányokon szemünk láttára szolgáid kiontott vérének megbosszulása.	10 Tu le andasti avanti come condottiere nel viaggio: tu facesti barbicare le sue radici, ed ella empiè la terra.
11 Jusson színed elé a bilincsbe vertek jajszava; Hatalmas karoddal tartsd életben a halálra szántakat.	11 L'ombra di lei ricoperse i monti, e i rami di lei i cedri di Dio.
12 Öntsd vissza hétszeresen szomszédaink ölébe, ellened szórt szidalmaikat, Uram.	12 Fino al mare stese ella i suoi tralci, e le sue propagini fino al fiume.
13 Mi azonban, a te néped és legelőd juhai, hadd áldjunk téged örökké, és hadd hirdessük dicséretedet nemzedékről nemzedékre!	13 Per qual motivo hai tu distrutta la sua siepe, e la vendemmiano tutti quei, che passano per istrada?
	14 Il cinghiale del bosco la ha sterminata, e la fiera solitaria feroce ne ha fatto pasto.
	15 Dio degli eserciti, volgiti a noi, mira dal cielo, e vedi, e visita questa vigna.
	16 E lei coltiva, che fu piantata dalla tua destra: e mira quel figliuolo dell'uomo, cui tu eleggesti.
	17 Ella è stata arsa dal fuoco, e di radicata: ma a' minacciosi tuoi sguardi periranno i nemici.
	18 Sia la mano tua sopra l'uomo della tua destra, e sopra il figliuolo dell'uomo, cui tu ti eleggesti.
	19 E noi non recediamo da te: tu ci darai nuova vita, e noi invocheremo il tuo nome.
	20 Signore Dio degli escerciti convertici, e mostraci la tua faccia, e sarem salvi.