A zsoltárok könyve 32
123456789101112131415161718192021222324252627282930313233343536373839404142434445464748495051525354555657585960616263646566676869707172737475767778798081828384858687888990919293949596979899100101102103104105106107108109110111112113114115116117118119120121122123124125126127128129130131132133134135136137138139140141142143144145146147148149150
Ter
Kiv
Lev
Szám
MTörv
Józs
Bír
Rút
1Sám
2Sám
1Kir
2Kir
1Krón
2Krón
Ezdr
Neh
Tób
Judit
Eszt
1Makk
2Makk
Jób
Zsolt
Péld
Préd
Én
Bölcs
Sir
Iz
Jer
Siralm
Bár
Ez
Dán
Óz
Jo
Ám
Abd
Jón
Mik
Náh
Hab
Szof
Agg
Zak
Mal
Mt
Mk
Lk
Jn
Csel
Róm
1Kor
2Kor
Gal
Ef
Fil
Kol
1Tessz
2Tessz
1Tim
2Tim
Tit
Filem
Zsid
Jak
1Pét
2Pét
1Ján
2Ján
3Ján
Júd
Jel
Confronta con un'altra Bibbia
Cambia Bibbia
KÁLDI-NEOVULGÁTA | EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS |
---|---|
1 Maszkíl Dávidtól. Boldog, akinek gonoszsága bocsánatot nyert, és akiknek bűne el van takarva. | 1 De David. Poema. ¡Feliz el que ha sido absuelto de su pecado y liberado de su falta! |
2 Boldog az, akinek az Úr nem tudja be vétkét, s akinek lelkében nincsen csalárdság. | 2 ¡Feliz el hombre a quien el Señor no le tiene en cuenta las culpas, y en cuyo espíritu no hay doblez! |
3 Amíg hallgattam, csontjaim megöregedtek, s egész nap jajgattam. | 3 Mientras me quedé callado, mis huesos se consumían entre continuos lamentos, |
4 Mert éjjel-nappal rám nehezedett kezed, ellankadt erőm, mint a nyár hevében. | 4 porque de día y de noche tu mano pesaba sobre mí; mi savia se secaba por los ardores del verano. |
5 Megvallottam előtted bűnömet, gonoszságomat el nem rejtettem. Elhatároztam: »Megvallom magam ellen hűtlenségemet az Úrnak.« És te vétkem gonoszságát megbocsátottad. | 5 Pero yo reconocí mi pecado, no te escondí mi culpa, pensando: «Confesaré mis faltas al Señor». ¡Y tú perdonaste mi culpa y mi pecado! |
6 Hozzád fohászkodjon tehát minden szent alkalmas időben, akkor áradjanak bár a vizek, el nem érik őket. | 6 Por eso, que todos tus fieles te supliquen en el momento de la angustia; y cuando irrumpan las aguas caudalosas no llegarán hasta ellos. |
7 Te vagy menedékem, megőrzöl a veszedelemtől; Körülveszel a szabadulás örömével. | 7 Tú eres mi refugio, tú me libras de los peligros y me colmas con la alegría de la salvación. |
8 Értelmet adok neked és megtanítlak az útra, amelyen járnod kell; Rajtad tartom szemem. | 8 Yo te instruiré, te enseñaré el camino que debes seguir; con los ojos puestos en ti, seré tu consejero. |
9 Ne legyetek értelmetlenek, mint a ló és az öszvér: amelyeknek fékkel és zablával kell szorítani az állát, másként nem közelednek hozzád. | 9 No sean irracionales como el caballo y la mula, cuyo brío hay que contener con el bozal y el freno para poder acercarse. |
10 Sok csapás éri a bűnöst, ám az Úrban remélőt irgalom övezi. | 10 ¡Cuántos son los tormentos del malvado! Pero el Señor cubrirá con su amor al que confía en él. |
11 Örvendjetek az Úrban és vigadjatok, igazak, ujjongjatok mindnyájan egyenes szívűek! | 11 ¡Alégrense en el Señor, regocíjense los justos! ¡Canten jubilosos los rectos de corazón! |