A zsoltárok könyve 123

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Zarándok-ének. Hozzád emelem szememet, aki az égben laksz.	1 Cantique des montées. Vers toi j'ai les yeux levés, qui te tiens au ciel;
2 Íme, mint a szolgák szeme uruk kezére, mint a szolgáló szeme úrnőjének kezére, úgy tekint az Úrra, Istenünkre a mi szemünk, amíg rajtunk meg nem könyörül.	2 les voici comme les yeux des serviteurs vers la main de leur maître. Comme les yeux de laservante vers la main de sa maîtresse, ainsi nos yeux vers Yahvé notre Dieu, tant qu'il nous prenne en pitié.
3 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, mert túlontúl jóllaktunk a megvetéssel!	3 Pitié pour nous, Yahvé, pitié pour nous, trop de mépris nous rassasie;
4 Túlontúl jóllakott a lelkünk a gazdagok csúfolkodásával, a kevélyek gyalázkodásával.	4 notre âme est par trop rassasiée des sarcasmes des satisfaits! (Le mépris est pour les orgueilleux! )