A zsoltárok könyve 123

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 Zarándok-ének. Hozzád emelem szememet, aki az égben laksz.	1 Canto de peregrinación. Levanto mis ojos hacia ti, que habitas en el cielo.
2 Íme, mint a szolgák szeme uruk kezére, mint a szolgáló szeme úrnőjének kezére, úgy tekint az Úrra, Istenünkre a mi szemünk, amíg rajtunk meg nem könyörül.	2 Como los ojos de los servidores están fijos en las manos de su señor, y los ojos de la servidora en las manos de su dueña: así miran nuestros ojos al Señor, nuestro Dios, hasta que se apiade de nosotros.
3 Könyörülj rajtunk, Uram, könyörülj rajtunk, mert túlontúl jóllaktunk a megvetéssel!	3 ¡Ten piedad, Señor, ten piedad de nosotros, porque estamos hartos de desprecios!
4 Túlontúl jóllakott a lelkünk a gazdagok csúfolkodásával, a kevélyek gyalázkodásával.	4 Nuestra alma está saturada de la burla de los arrogantes, del desprecio de los orgullosos.