A zsoltárok könyve 120

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 Zarándok-ének. Szorongatásomban az Úrhoz kiáltottam, s ő meghallgatott engem.	1 Canticum graduum. Levavi oculos meos in montes, unde veniet auxilium mihi.
2 Uram, szabadítsd meg lelkemet a gonosz ajaktól és a csalárd nyelvtől!	2 Auxilium meum a Domino, qui fecit cælum et terram.
3 Mi lesz a részed, mi lesz a jutalmad, te csalárd nyelv?	3 Non det in commotionem pedem tuum, neque dormitet qui custodit te.
4 A hős hegyes nyilai és borókaparázs.	4 Ecce non dormitabit neque dormiet qui custodit Israël.
5 Jaj nekem, hogy mint idegennek Mesekben kell tartózkodnom és Kedár sátraiban lakom!	5 Dominus custodit te ; Dominus protectio tua super manum dexteram tuam.
6 Lelkem már régóta lakik azok között, akik gyűlölik a békét.	6 Per diem sol non uret te, neque luna per noctem.
7 Békességes vagyok, mégis ha beszélek velük, ők ok nélkül ellenem támadnak.	7 Dominus custodit te ab omni malo ; custodiat animam tuam Dominus.
	8 Dominus custodiat introitum tuum et exitum tuum, ex hoc nunc et usque in sæculum.