A zsoltárok könyve 120

KÁLDI-NEOVULGÁTA	JERUSALEM
1 Zarándok-ének. Szorongatásomban az Úrhoz kiáltottam, s ő meghallgatott engem.	1 Cantique des montées. Vers Yahvé, quand l'angoisse me prend, je crie, il me répond.
2 Uram, szabadítsd meg lelkemet a gonosz ajaktól és a csalárd nyelvtől!	2 Yahvé, délivre-moi des lèvres fausses, de la langue perfide!
3 Mi lesz a részed, mi lesz a jutalmad, te csalárd nyelv?	3 Que va-t-il te donner, et quoi encore, langue perfide?
4 A hős hegyes nyilai és borókaparázs.	4 Les flèches du batailleur, qu'on aiguise à la braise des genêts.
5 Jaj nekem, hogy mint idegennek Mesekben kell tartózkodnom és Kedár sátraiban lakom!	5 Malheur à moi de vivre en Méshek, d'habiter les tentes de Qédar!
6 Lelkem már régóta lakik azok között, akik gyűlölik a békét.	6 Mon âme a trop vécu parmi des gens qui haïssent la paix.
7 Békességes vagyok, mégis ha beszélek velük, ők ok nélkül ellenem támadnak.	7 Moi, si je parle de paix, eux sont pour la guerre.