A zsoltárok könyve 114

KÁLDI-NEOVULGÁTA	CATHOLIC PUBLIC DOMAIN
1 ALLELUJA! Amikor Izrael kivonult Egyiptomból, Jákob házanépe az idegen nép közül,	1 Alleluia. I have loved: therefore, the Lord will heed the voice of my prayer.
2 Júda lett az ő szentélye, Izrael a birodalma.	2 For he has inclined his ear to me. And in my days, I will call upon him.
3 Látta a tenger és elfutott, a Jordán visszafelé tartott.	3 The sorrows of death have surrounded me, and the perils of Hell have found me. I have found tribulation and sorrow.
4 Ugrándoztak a hegyek, mint a kosok, és a halmok mint juhok bárányai.	4 And so, I called upon the name of the Lord. O Lord, free my soul.
5 Mi lelt téged, tenger, hogy elfutottál, és téged, Jordán, hogy visszafordultál?	5 Merciful is the Lord, and just. And our God is compassionate.
6 Hegyek, miért ugrándoztatok, mint a kosok, és mint a juhok bárányai, ti halmok?	6 The Lord is the keeper of little ones. I was humbled, and he freed me.
7 Rendülj meg föld az Úr színe előtt, Jákob Istenének arca előtt,	7 Turn again, my soul, to your rest. For the Lord has done good to you.
8 aki a kősziklát vizek tavává változtatta, s a szirtet vizek forrásává.	8 For he has rescued my soul from death, my eyes from tears, my feet from slipping.
	9 I will please the Lord in the land of the living.