Jób könyve 32

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Ama három férfi pedig felhagyott azzal, hogy Jóbnak válaszoljon, mivel igaznak tartotta magát.	1 Nun hörten jene drei Männer auf, Ijob zu entgegnen, weil er gerecht war in seinen Augen.
2 Ekkor haragra gyúlt és fölbosszankodott a búzi Eliú, Barákel fia, Rám nemzetségéből; azért gerjedt haragra Jób ellen, mert magát Istennel szemben igaznak hirdette.	2 Da entbrannte der Zorn Elihus, des Sohnes Barachels, des Busiters aus dem Geschlecht Ram. Gegen Ijob entbrannte sein Zorn, weil er sich vor Gott für gerecht hielt.
3 De a barátai ellen is haragra lobbant, mivel nem találtak okos feleletet és Jóbot csak kárhoztatták.	3 Auch gegen seine drei Freunde entbrannte sein Zorn, weil sie keine Antwort mehr fanden, um Ijob schuldig zu sprechen.
4 Eliú azonban várakozott, ameddig Jóbbal beszéltek, mivel azok, akik a szót vitték, öregebbek voltak.	4 Elihu aber hatte Ijob gegenüber mit Worten gezögert, weil jene älter waren als er.
5 De amikor látta, hogy a három férfi már kifogyott a válaszból, nagy haragra lobbant.	5 Doch als Elihu sah, dass die drei Männer keine Antwort mehr wussten, entbrannte sein Zorn.
6 Megszólalt tehát a búzi Eliú, Barákel fia, és ezt mondta: »Ifjabb vagyok korra, ti pedig öregebbek, ezért lehajtottam fejemet, és nem mertem közölni veletek nézetemet.	6 Da ergriff Elihu, der Sohn Barachels, der Busiter, das Wort und sprach: Noch bin ich jung an Jahren, doch ihr seid hochbetagt; deshalb hielt ich mich zurück und scheute mich, euch mein Wissen zu beweisen.
7 Gondoltam: Hadd szóljon az öregkor, és hirdesse a bölcsességet az évek sokasága.	7 Ich dachte: Mag erst das Alter reden, der Jahre Fülle Weisheit künden.
8 De úgy látom, az emberben a szellem s a Mindenható lehelete az, ami okossá tesz.	8 Jedoch, es ist der Geist im Menschen, des Allmächtigen Hauch, der ihn verständig macht.
9 Nem azok a bölcsek, akiknek hosszú az életük, és nem a vének tudják, mi az igazság.	9 Die alt an Jahren sind, nicht immer sind sie weise noch Greise stets des Rechten kundig.
10 Azért mondom: Hallgassatok rám, hadd mutassam meg én is bölcsességemet!	10 Darum sage ich: Hört mich an! Beweisen will auch ich mein Wissen.
11 Megvártam tehát szavaitokat, és lestem bölcsességteket; mialatt a beszédeket megvitattátok,	11 Seht, gewartet habe ich auf eure Worte, gelauscht auf eure klugen Sprüche, bis ihr die rechten Worte fändet.
12 odafigyeltem, mert azt hittem, hogy mondotok valamit, de úgy látom, nem akadt, aki Jóbot megcáfolja, aki megfelelne közületek szavaira.	12 Ich bin euch aufmerksam gefolgt, doch seht, keiner hat Ijob widerlegt, keiner von euch ihm zu entgegnen vermocht.
13 Ne mondjátok: ‘Mi megtaláltuk a bölcsességet: Isten terítette le őt, nem ember!’	13 Sagt nicht: Wir haben die Weisheit gefunden: Gott wird ihn verstoßen, nicht ein Mensch.
14 Semmit sem szólt ő ellenem, én sem válaszolok neki a ti szavaitokkal.	14 Nicht gegen mich richten sich seine Reden, nicht mit euren Worten werd ich ihm entgegnen.
15 Visszariadtak, nem felelnek többé, kifogytak a szavakból.	15 Besiegt sind sie, geben keine Antwort mehr, die Worte sind ihnen ausgegangen.
16 Mivel tehát vártam és nem szóltak, megálltak és nem feleltek többé,	16 Soll ich nun warten, wenn sie nicht reden, wenn sie dastehen, nichts mehr zu sagen wissen?
17 én is elmondom részemet, én is feltárom tudományomat!	17 So will auch ich nun meinen Teil erwidern, beweisen will auch ich mein Wissen.
18 Mert tele vagyok beszéddel, és unszol a szellem testemben;	18 Denn angefüllt bin ich mit Worten, mich drängt der Geist in meiner Brust.
19 A bensőm, íme! Olyan, mint a must, amely nem jut levegőhöz, s az új tömlőt is szétveti.	19 Mein Inneres ist wie Wein, der keine Luft hat, wie neue Schläuche muss es bersten.
20 Beszélek, hogy levegőhöz jussak, kinyitom ajkamat, hogy válaszoljak.	20 Reden will ich, dann wird mir leichter, ich öffne meine Lippen und entgegne.
21 Nem fogom pártját senkinek sem, s egy embernek sem akarok én hízelegni,	21 Ich ergreife für niemand Partei und sage keinem Schmeichelworte.
22 mert nem értek a hízelgéshez, hisz egyhamar elszólítana engem a Teremtőm!	22 Denn ich versteh mich nicht aufs Schmeicheln, sonst raffte mich mein Schöpfer bald hinweg.