Jób könyve 31

KÁLDI-NEOVULGÁTA	KING JAMES BIBLE
1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.	1 I made a covenant with mine eyes; why then should I think upon a maid?
2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?	2 For what portion of God is there from above? and what inheritance of the Almighty from on high?
3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!	3 Is not destruction to the wicked? and a strange punishment to the workers of iniquity?
4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?	4 Doth not he see my ways, and count all my steps?
5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?	5 If I have walked with vanity, or if my foot hath hasted to deceit;
6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!	6 Let me be weighed in an even balance, that God may know mine integrity.
7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?	7 If my step hath turned out of the way, and mine heart walked after mine eyes, and if any blot hath cleaved to mine hands;
8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!	8 Then let me sow, and let another eat; yea, let my offspring be rooted out.
9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?	9 If mine heart have been deceived by a woman, or if I have laid wait at my neighbour's door;
10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!	10 Then let my wife grind unto another, and let others bow down upon her.
11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,	11 For this is an heinous crime; yea, it is an iniquity to be punished by the judges.
12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.	12 For it is a fire that consumeth to destruction, and would root out all mine increase.
13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?	13 If I did despise the cause of my manservant or of my maidservant, when they contended with me;
14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?	14 What then shall I do when God riseth up? and when he visiteth, what shall I answer him?
15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?	15 Did not he that made me in the womb make him? and did not one fashion us in the womb?
16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?	16 If I have withheld the poor from their desire, or have caused the eyes of the widow to fail;
17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?	17 Or have eaten my morsel myself alone, and the fatherless hath not eaten thereof;
18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –	18 (For from my youth he was brought up with me, as with a father, and I have guided her from my mother's womb;)
19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,	19 If I have seen any perish for want of clothing, or any poor without covering;
20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?	20 If his loins have not blessed me, and if he were not warmed with the fleece of my sheep;
21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?	21 If I have lifted up my hand against the fatherless, when I saw my help in the gate:
22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!	22 Then let mine arm fall from my shoulder blade, and mine arm be broken from the bone.
23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.	23 For destruction from God was a terror to me, and by reason of his highness I could not endure.
24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!	24 If I have made gold my hope, or have said to the fine gold, Thou art my confidence;
25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?	25 If I rejoiced because my wealth was great, and because mine hand had gotten much;
26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?	26 If I beheld the sun when it shined, or the moon walking in brightness;
27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?	27 And my heart hath been secretly enticed, or my mouth hath kissed my hand:
28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!	28 This also were an iniquity to be punished by the judge: for I should have denied the God that is above.
29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?	29 If I rejoiced at the destruction of him that hated me, or lifted up myself when evil found him:
30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.	30 Neither have I suffered my mouth to sin by wishing a curse to his soul.
31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’	31 If the men of my tabernacle said not, Oh that we had of his flesh! we cannot be satisfied.
32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –	32 The stranger did not lodge in the street: but I opened my doors to the traveller.
33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?	33 If I covered my transgressions as Adam, by hiding mine iniquity in my bosom:
34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?	34 Did I fear a great multitude, or did the contempt of families terrify me, that I kept silence, and went not out of the door?
35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,	35 Oh that one would hear me! behold, my desire is, that the Almighty would answer me, and that mine adversary had written a book.
36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!	36 Surely I would take it upon my shoulder, and bind it as a crown to me.
37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!	37 I would declare unto him the number of my steps; as a prince would I go near unto him.
38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?	38 If my land cry against me, or that the furrows likewise thereof complain;
39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?	39 If I have eaten the fruits thereof without money, or have caused the owners thereof to lose their life:
40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.	40 Let thistles grow instead of wheat, and cockle instead of barley. The words of Job are ended.