Jób könyve 20

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EL LIBRO DEL PUEBLO DE DIOS
1 És felelt a naámai Szófár, és ezt mondta:	1 Sofar de Naamá respondió, diciendo:
2 »Azért hajszolja bennem egyik gondolat a másikat, és csapong elmém ide s tova,	2 Mis pensamientos me obligan a replicar, porque no puedo dominar mi excitación.
3 mert csúfságomra szolgáló kitanítást hallok, és értelmes lelkem válaszra késztet.	3 Tengo que oír reproches injuriosos, pero mi inteligencia me inspira una respuesta.
4 Tudom azt, hogy régtől fogva, mióta az embert a földre helyezték,	4 ¿No sabes acaso que desde siempre, desde que el hombre fue puesto sobre la tierra,
5 az istentelenek ujjongása rövid, s a gonosznak öröme csak egy pillanat:	5 el júbilo de los malvados acaba pronto y la alegría del impío dura sólo un instante?
6 emelkedjék bár gőgje akár az égig, érje bár feje a felhőket,	6 Aunque su altura se eleve hasta el cielo y llegue a tocar las nubes con la cabeza,
7 tönkremegy végképp, mint a trágya, s akik látták őt, kérdik: ‘Hová lett?’	7 él perece para siempre, como sus excrementos, y sus conocidos preguntan: «¿Dónde está?».
8 Elszáll, mint az álom, és nem lehet megtalálni, eltűnik, mint az éjjeli látomás.	8 Huye como un sueño, y nadie lo encuentra, desechado como una visión nocturna,
9 A szem, amely nézte, nem látja többé, és helye nem látja őt viszont.	9 El ojo que lo miraba no lo ve más, el lugar que ocupaba lo pierde de vista.
10 Fiai szegénységben senyvednek, és keze visszaadja vagyonát;	10 Sus hijos indemnizan a los que él empobreció y sus propias manos restituyen las riquezas
11 csontjai telve vannak ifjúsága bűneivel, pihenni térnek vele a porba.	11 El vigor juvenil que llenaba sus huesos yace con él en el polvo.
12 Ha szájában édes ízt hagy is a gonoszság, és azt nyelve alá rejti,	12 El mal era dulce a su boca y él lo disimulaba bajo su lengua;
13 óvja, el nem hagyja és ínyén visszatartja:	13 lo saboreaba y no lo soltaba, lo retenía en medio de su paladar;
14 étke beleiben elváltozik, áspisok mérgévé lesz bensejében;	14 pero su comida se corrompe en las entrañas, es un veneno de víboras dentro de él.
15 a vagyont, amelyet elnyelt, ki kell hánynia, kihajtja azt Isten a gyomrából;	15 Tiene que vomitar las riquezas que tragó, Dios se las arranca de su vientre.
16 áspisok mérgét szívja magába, vipera nyelve öli meg őt.	16 ¡El mamaba veneno de serpientes y lo mata la lengua de la víbora!
17 Nem legelteti szemét folyóvíz csermelyein, mézzel, vajjal folyó patakokon.	17 Ya no ve más los arroyos de aceite ni los torrentes de miel y leche cuajada.
18 Visszaadja, amit fáradsággal szerzett, le nem nyelheti; nem örvendhet annak, hogy sokat szerzett.	18 Devuelve las ganancias sin tragarlas, y no disfruta de lo que lucró con sus negocios,
19 Mivel megrontotta és kifosztotta a szegényeket, mert házat harácsolt, amelyet nem épített,	19 porque oprimió y dejó sin amparo a los pobres, y usurpó casas que no había edificado.
20 mivel gyomra nem tudott betelni, meg nem tarthatja, ha megvan, amit kívánt.	20 Su voracidad no conocía descanso y nada escapaba a sus deseos;
21 Nem maradt semmi sem, mit fel nem falt, ezért semmi sem marad meg javaiból.	21 nadie se libraba de su avidez, por eso no dura su prosperidad.
22 Bőség közepette szűkölködik és nyugtalan, rátör minden fájdalom.	22 En el colmo de la abundancia, lo asalta la angustia, le sobrevienen toda clase de desgracias.
23 Amikor gyomrát megtölteni készül, elküldi ellene haragja tüzét, hadait zúdítja rá;	23 Mientras él llena su vientre, Dios descarga el ardor de su ira y hace llover el fuego de su enojo sobre él.
24 menekül a vasfegyver elől, és belerohan a rézíjba.	24 Si escapa del arma de hierro, lo traspasa el arco de bronce:
25 Lövedék hatol át hátán, és villogó penge járja át epéjét. Rémület jön el rá;	25 la flecha le sale por la espalda, y la punta fulgurante por el hígado. Lo invaden los terrores,
26 teljes sötétség van számára eltéve, tűz emészti meg, amelyet nem ember élesztett; bajba jut, aki sátrában marad.	26 todas las tinieblas están reservadas para él, lo consume un fuego que nadie atiza y que devora lo que aún queda de su carpa.
27 Bűnét napvilágra hozza az ég, s a föld ellene támad.	27 Los cielos revelan su iniquidad y la tierra se levanta contra él.
28 Tárva áll házának gazdagsága, elragadják azt Isten haragja napján.	28 Un diluvio se lleva su casa, una correntada, en el día de la ira.
29 Ez a gonosz ember fizetése Istentől, s a beszédéért járó örökrész az Úrtól.«	29 Esta es la porción que Dios asigna al malvado, la herencia que le tiene destinada.