Krónikák második könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA TINTORI
1 Sába királynője, amikor meghallotta Salamon hírét, szintén eljött Jeruzsálembe, nagy kincsekkel, s fűszereket, igen sok aranyat s drágakövet hozó tevékkel, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Amikor aztán megérkezett Salamonhoz, elmondta neki mindazt, ami a szívén volt.	1 Or la regina di Saba, udita la fama di Salomone, venne a Gerusalemme per metterlo alla prova con enimmi. Essa aveva seco grandi ricchezze e cammelli che portavano aromi, moltissimo oro e gemme preziose. Giunta da Salomone, gli parlò di tutto ciò che aveva nel suo cuore.
2 Salamon meg is fejtette mindazt, amit eléje terjesztett: nem volt semmi sem, amit világossá ne tett volna előtte.	2 E Salomone le spiegò tutto ciò che essa propose, e non restò nulla ch'egli non sapesse spiegare a lei.
3 Amikor ő látta mindezt, tudniillik Salamon bölcsességét, a házat, amelyet építtetett,	3 Essa, quando ebbe veduto la sapienza di Salomone, la casa da lui edificata,
4 valamint asztalának ételeit, a szolgák lakóhelyeit s cselédeinek kiszolgálását és ruháját, valamint a pohárnokokat s ruháikat és azokat az áldozatokat, amelyeket az Úr házában bemutatni szokott, az álmélkodástól még a lélegzete is elállt,	4 le vivande della sua mensa, le abitazioni dei suoi servi, gli uffici dei suoi ministri e le loro vesti, i coppieri e i loro abiti, e le vittime che egli immolava nella casa del Signore, dalla maraviglia restò senza fiato.
5 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet földemen hatalmadról és bölcsességedről hallottam.	5 Poi disse al re: « E' dunque vero quello che io avevo sentito dire nel mio paese delle tue virtù e della tua sapienza!
6 Nem hittem, amikor mesélték, amíg magam el nem jöttem és saját szememmel nem láttam s meg nem győződtem arról, hogy alig a felét beszélték el nekem bölcsességednek: hatalmaddal felülmúltad a hírt.	6 Io non potevo credere a chi me ne parlava, finché non son venuta da me a vedere coi miei occhi e a provare che appena la metà della tua sapienza m'era stata riferita: tu hai colle tue virtù superata la fama.
7 Boldogok embereid s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.	7 Beata la tua gente, e beati i tuoi servi che stanno sempre dinanzi a te e ascoltano la tua sapienza!
8 Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki elhatározta, hogy téged az ő trónusára, az Úrnak, a te Istenednek királyává rendel. Mivel Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged királyává, hogy jogot s igazságot szolgáltass.«	8 Sia benedetto il Signore Dio tuo che ha voluto collocarti sul suo trono, a regnare in luogo del Signore Dio tuo. Perchè Dio ama Israele e vuole conservarlo in eterno, per questo ti ha stabilito re sopra di esso, affinchè tu renda ragione e faccia giustizia ».
9 Aztán százhúsz talentum aranyat s igen sok fűszert s drágakövet adott a királynak: nem volt olyan illatszer, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak.	9 La regina di Saba diede al re centoventi talenti d'oro e grandissima quantità d'aromi e gemme preziosissime; non vi furon mai aromi come quelli dati dalla regina di Saba al re Salomone.
10 De Hírám szolgái is hoztak Salamon szolgáival aranyat Ofírból, meg illatos fát és drágakövet:	10 I servi di Hiram coi servi di Salomone portarono da Ofir oro, legno di timo e gemme preziose.
11 ebből, az illatos fából tudniillik, lépcsőket csináltatott a király az Úr házába meg a király házába, továbbá lantokat és hárfákat az énekesek számára: sohasem láttak azelőtt ilyen fát Júda földén.	11 Con questo legno di timo il re fece fare degli scalini nella casa del Signore, e delle cetre e dei salteri per i cantori: non si vide mai tal sorta di legno nel paese di Giuda.
12 Salamon király viszont adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kívánt, sőt sokkal többet, mint amennyit az hozott neki. Ő aztán visszatért és szolgáival együtt földjére ment.	12 Il re Salomone diede al­la regina di Saba tutto ciò che essa bramò e richiese, e molto più di quello che essa gli aveva portato. E la regina se ne andò e tornò nel suo regno coi suoi servi.
13 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt,	13 Il peso dell'oro portato a Salomone ogni anno era di seicento sessantasei talenti d'oro,
14 nem számítva azt az összeget, amelyet a különböző népek követei s a kereskedők szoktak hozni, meg Arábia összes királya s a tartományok helytartói, akik szintén hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.	14 senza la somma che solevan portare i legati di varie nazioni, i mercanti, tutti i re dell'Arabia, e i satrapi delle provincie, i quali portavano oro e argento a Salomone.
15 Salamon király kétszáz arany lándzsát is készíttetett, hatszáz aranypénzt fordítva mindegyik lándzsára,	15 Il re Salomone fece inoltre duecento lance d'oro, del valore di seicento sicli d'oro che si spendevano per ciascuna lancia.
16 meg háromszáz arany kispajzsot, arannyal boríttatva be mindegyik pajzsot, és ezeket elhelyezte a király a liget mellett fekvő fegyvertárba.	16 Ed anche trecento scudi d'oro, ciascuno dei quali era coperto di trecento sicli d'oro. Il re li ripose nell'arsenale che era situato nel bosco.
17 Csináltatott továbbá a király egy nagy trónust elefántcsontból és azt bevonatta színtiszta arannyal.	17 Il re fece inoltre un gran trono di avorio, rivestito d'oro finissimo,
18 Hat lépcsőn kellett felmenni az üléshez, arany zsámolya volt s két egymással szembenálló karja. A karok mellett két oroszlán állt	18 e sei gradini pei qua­li si saliva al trono, una predella d'oro, due bracci che sporgevano da un lato e dall'altro, due leoni presso i bracci,
19 és másik tizenkét oroszlán állt a hat lépcsőn, két felől: nem volt ilyen trónus semmilyen királyságban.	19 altri dodici leoncini sopra i sei gradini di qua e di là. Non vi fu mai un simil trono in alcun regno.
20 A király valamennyi ivóedénye is aranyból volt s a libanoni erdő házának felszerelése is színaranyból készült. Az ezüstöt ugyanis abban az időben semmire sem becsülték.	20 Eran d'oro anche tutti i vasi della mensa del re, e i vasi della casa del Bosco del Libano eran d'oro finissimo. Dell'argento non si faceva alcun conto a quel tempo,
21 A király hajói háromesztendőnként elmentek Tarzisba Hírám szolgáival és hoztak onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát.	21 perchè le navi del re andavano una volta ogni tre anni coi servi di Hiram a Tarsis, e di là portavan oro, argento, avorio, scimmie e pavoni.
22 Salamon király tehát gazdagságban és dicsőségben felülmúlta a föld minden királyát	22 Così Salomone sorpassò tutti i re della terra in ricchezze e in gloria.
23 és a föld valamennyi királya kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott,	23 E tutti i re della terra desideravano di vedere la faccia di Salomone, per ascoltare la sapienza che Dio aveva messa nel suo cuore,
24 és hoztak neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, fegyvereket, fűszereket, lovakat, öszvéreket, esztendőről esztendőre.	24 e gli portavano ogni anno doni, vasi d'oro e d'argento, vestiti, armi, aromi, cavalli e muli.
25 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer lova az istállókban, meg tizenkétezer szekere és lovasa: ezeket a szekeres városokba helyezte, meg oda, ahol a király volt: Jeruzsálembe.	25 Salomone ebbe quaranta mila cavalli nelle stalle, dodici mila cocchi, dodici mila cavalieri, e li stanziò nelle città dei cocchi e dov'era il re in Gerusalemme.
26 Hatalmat gyakorolt valamennyi király felett az Eufrátesz folyótól egészen a filiszteusok földjéig s Egyiptom határáig.	26 Egli signoreggiò su tutti i re dal fiume Eufrate sino alla terra dei Filistei e sino ai confini d'Egitto.
27 Elérte azt, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfa pedig olyan sok, mint az alföldön növő vadfügefa.	27 Egli fece abbondare l'argento in Gerusalemme come le pietre, i cedri come i sicomori che nascon nelle pianure.
28 Lovakat Egyiptomból és minden országból hoztak neki.	28 E dall'Egitto e da tutti gli altri paesi eran menati a lui i cavalli. Morte di Salomone
29 Salamon egyéb dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók meg vannak írva Nátán próféta és a silói Áhia könyvében, meg Addó látnoknak Jeroboám, Nábát fia ellen írt látomásában.	29 Il resto delle gesta di Salomone, dalle prime alle ultime, sono scritte nel libro di Natan pro­feta, nel libro di Ahia Silonita e nella visione di Addo il veggente contro Geroboamo figlio di Nabat.
30 Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izraelen.	30 Salomone regnò, in Gerusa­lemme, sopra tutto Israele, quarantanni.
31 Aztán aludni tért atyáihoz és eltemették a Dávid-városban s fia, Roboám lett a király helyette.	31 E si addormentò coi suoi padri; fu sepolto nella città di David, e gli successe nel regno Roboamo suo figlio.