Krónikák második könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 Sába királynője, amikor meghallotta Salamon hírét, szintén eljött Jeruzsálembe, nagy kincsekkel, s fűszereket, igen sok aranyat s drágakövet hozó tevékkel, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Amikor aztán megérkezett Salamonhoz, elmondta neki mindazt, ami a szívén volt.	1 And when the queen of Saba heard of the fame of Solomon, she came to try him with hard questions at Jerusalem, with great riches, and camels, which carried spices, and abundance of gold, and precious stones. And when she was come to Solomon, she proposed to him all that was in her heart.
2 Salamon meg is fejtette mindazt, amit eléje terjesztett: nem volt semmi sem, amit világossá ne tett volna előtte.	2 And Solomon explained to her all that she proposed: and there was not any thing that he did not make clear unto her.
3 Amikor ő látta mindezt, tudniillik Salamon bölcsességét, a házat, amelyet építtetett,	3 And when she had seen these things, to wit, the wisdom of Solomon, and the house which he had built,
4 valamint asztalának ételeit, a szolgák lakóhelyeit s cselédeinek kiszolgálását és ruháját, valamint a pohárnokokat s ruháikat és azokat az áldozatokat, amelyeket az Úr házában bemutatni szokott, az álmélkodástól még a lélegzete is elállt,	4 And the meats of his table, and the dwelling places of his servants, and the attendance of his officers, and their apparel, his cupbearers also, and their garments, and the victims which he offered in the house of the Lord: there was no more spirit in her, she was so astonished.
5 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet földemen hatalmadról és bölcsességedről hallottam.	5 And she add to the king: The word is true which I heard in my country of thy virtues and wisdom.
6 Nem hittem, amikor mesélték, amíg magam el nem jöttem és saját szememmel nem láttam s meg nem győződtem arról, hogy alig a felét beszélték el nekem bölcsességednek: hatalmaddal felülmúltad a hírt.	6 I did not believe them that told it, until I came, and my eyes had seen, and I had proved that scarce one half of thy wisdom had been told me: thou hast exceeded the same with thy virtues.
7 Boldogok embereid s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.	7 Happy are thy men, and happy are thy servants, who stand always before thee, and hear thy wisdom.
8 Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki elhatározta, hogy téged az ő trónusára, az Úrnak, a te Istenednek királyává rendel. Mivel Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged királyává, hogy jogot s igazságot szolgáltass.«	8 Blessed be the Lord thy God, who hath been pleased to set thee on his throne, king of the Lord thy God. Because God loveth Israel, and will preserve them for ever: therefore hath he made thee king over them, to do judgment and justice.
9 Aztán százhúsz talentum aranyat s igen sok fűszert s drágakövet adott a királynak: nem volt olyan illatszer, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak.	9 And she gave to the king a hundred and twenty talents of gold, and spices in great abundance, and most precious stones: there were no such spices as these which the queen of Saba gave to king Solomon.
10 De Hírám szolgái is hoztak Salamon szolgáival aranyat Ofírból, meg illatos fát és drágakövet:	10 And the servants also of Hiram, with the servants of Solomon, brought gold from Ophir, and thyine trees, and most precious stones:
11 ebből, az illatos fából tudniillik, lépcsőket csináltatott a király az Úr házába meg a király házába, továbbá lantokat és hárfákat az énekesek számára: sohasem láttak azelőtt ilyen fát Júda földén.	11 And the king made of the thyine trees stairs in the house of the Lord, and in the king's house, and harps and psalteries for the singing men: never were there seen such trees in the land of Juda.
12 Salamon király viszont adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kívánt, sőt sokkal többet, mint amennyit az hozott neki. Ő aztán visszatért és szolgáival együtt földjére ment.	12 And king Solomon gave to the queen of Saba all that she desired, and that she asked, and many more things than she brought to him: so she returned, and went to her own country with her servants.
13 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt,	13 And the weight of the gold, that was brought to Solomon every year, was six hundred and sixty-six talents of gold:
14 nem számítva azt az összeget, amelyet a különböző népek követei s a kereskedők szoktak hozni, meg Arábia összes királya s a tartományok helytartói, akik szintén hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.	14 Beside the sum which the deputies of divers nations, and the merchants were accustomed to bring, and all the kings of Arabia, and the lords of the lands, who I brought gold and silver to Solomon.
15 Salamon király kétszáz arany lándzsát is készíttetett, hatszáz aranypénzt fordítva mindegyik lándzsára,	15 And king Solomon made two hundred golden spears, of the sum of six hundred pieces of gold, which went to every spear:
16 meg háromszáz arany kispajzsot, arannyal boríttatva be mindegyik pajzsot, és ezeket elhelyezte a király a liget mellett fekvő fegyvertárba.	16 And three hundred golden shields of three hundred pieces of gold, which went to the covering of every shield: and the king put them in the armoury, which was compassed with a wood.
17 Csináltatott továbbá a király egy nagy trónust elefántcsontból és azt bevonatta színtiszta arannyal.	17 The king also made a great throne of ivory, and overlaid it with pure gold.
18 Hat lépcsőn kellett felmenni az üléshez, arany zsámolya volt s két egymással szembenálló karja. A karok mellett két oroszlán állt	18 And six steps to go up to the throne, and a footstool of gold, and two arms one on either side, and two lions standing by the arms:
19 és másik tizenkét oroszlán állt a hat lépcsőn, két felől: nem volt ilyen trónus semmilyen királyságban.	19 Moreover twelve other little lions standing upon the steps on both sides: there was not such a throne in any kingdom.
20 A király valamennyi ivóedénye is aranyból volt s a libanoni erdő házának felszerelése is színaranyból készült. Az ezüstöt ugyanis abban az időben semmire sem becsülték.	20 And all the vessels of the king's table were of gold, and the vessels of the house of the forest of Libanus were of the purest gold. For no account was made of silver in those days.
21 A király hajói háromesztendőnként elmentek Tarzisba Hírám szolgáival és hoztak onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát.	21 For the king's ships went to Tharsis with the servants of Hiram, once in three years: and they brought thence gold and silver, and ivory, and apes, and peacocks.
22 Salamon király tehát gazdagságban és dicsőségben felülmúlta a föld minden királyát	22 And Solomon was magnified above all the kings of the earth for riches and glory.
23 és a föld valamennyi királya kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott,	23 And all the kings of the earth desired to see the face of Solomon, that they might hear the wisdom which God had given in his heart.
24 és hoztak neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, fegyvereket, fűszereket, lovakat, öszvéreket, esztendőről esztendőre.	24 And every year they brought him presents, vessels of silver and of gold, and garments, and armour, and spices, and horses, and mules.
25 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer lova az istállókban, meg tizenkétezer szekere és lovasa: ezeket a szekeres városokba helyezte, meg oda, ahol a király volt: Jeruzsálembe.	25 And Solomon had forty thousand horses in the stables, and twelve thousand chariots, and horsemen, and he placed them in the cities of the chariots, and where the king was in Jerusalem.
26 Hatalmat gyakorolt valamennyi király felett az Eufrátesz folyótól egészen a filiszteusok földjéig s Egyiptom határáig.	26 And he exercised authority over all the kings from the river Euphrates to the land of the Philistines, and to the borders of Egypt.
27 Elérte azt, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfa pedig olyan sok, mint az alföldön növő vadfügefa.	27 And he made silver as plentiful in Jerusalem as stones: and cedars as common as the sycamores, which grow in the plains.
28 Lovakat Egyiptomból és minden országból hoztak neki.	28 And horses were brought to him out of Egypt, and out of all countries.
29 Salamon egyéb dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók meg vannak írva Nátán próféta és a silói Áhia könyvében, meg Addó látnoknak Jeroboám, Nábát fia ellen írt látomásában.	29 Now the rest of the acts of Solomon first and last are written in the words of Nathan the prophet, and in the boobs of Ahias the Silonite, and in the vision of Addo the seer, against Jeroboam the son of Nabat.
30 Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izraelen.	30 And Solomon reigned in Jerusalem over all Israel forty years.
31 Aztán aludni tért atyáihoz és eltemették a Dávid-városban s fia, Roboám lett a király helyette.	31 And he slept d with his fathers: and they buried him in the city of David: and Roboam his son reigned in his stead