Krónikák második könyve 9

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW AMERICAN BIBLE
1 Sába királynője, amikor meghallotta Salamon hírét, szintén eljött Jeruzsálembe, nagy kincsekkel, s fűszereket, igen sok aranyat s drágakövet hozó tevékkel, hogy próbára tegye őt találós kérdésekkel. Amikor aztán megérkezett Salamonhoz, elmondta neki mindazt, ami a szívén volt.	1 When the queen of Sheba heard of Solomon's fame, she came to Jerusalem to test him with subtle questions, accompanied by a very numerous retinue and by camels bearing spices, much gold, and precious stones. She came to Solomon and questioned him on every subject in which she was interested.
2 Salamon meg is fejtette mindazt, amit eléje terjesztett: nem volt semmi sem, amit világossá ne tett volna előtte.	2 Solomon explained to her everything she asked about, and there remained nothing hidden from Solomon that he could not explain to her.
3 Amikor ő látta mindezt, tudniillik Salamon bölcsességét, a házat, amelyet építtetett,	3 When the queen of Sheba witnessed Solomon's wisdom, the palace he had built,
4 valamint asztalának ételeit, a szolgák lakóhelyeit s cselédeinek kiszolgálását és ruháját, valamint a pohárnokokat s ruháikat és azokat az áldozatokat, amelyeket az Úr házában bemutatni szokott, az álmélkodástól még a lélegzete is elállt,	4 the food at his table, the seating of his ministers, the attendance of his servants and their dress, his cupbearers and their dress, and the holocausts he offered in the house of the LORD, it took her breath away.
5 és azt mondta a királynak: »Igaz az a beszéd, amelyet földemen hatalmadról és bölcsességedről hallottam.	5 "The account I heard in my country about your deeds and your wisdom is true," she told the king.
6 Nem hittem, amikor mesélték, amíg magam el nem jöttem és saját szememmel nem láttam s meg nem győződtem arról, hogy alig a felét beszélték el nekem bölcsességednek: hatalmaddal felülmúltad a hírt.	6 "Yet I did not believe the report until I came and saw with my own eyes. I have discovered that they did not tell me the half of your great wisdom; you have surpassed the stories I heard.
7 Boldogok embereid s boldogok szolgáid, akik mindig előtted állnak és hallják bölcsességedet.	7 Happy are your men, happy these servants of yours, who stand before you always and listen to your wisdom.
8 Legyen áldott az Úr, a te Istened, aki elhatározta, hogy téged az ő trónusára, az Úrnak, a te Istenednek királyává rendel. Mivel Isten szereti Izraelt és meg akarja őt tartani mindörökké, azért tett téged királyává, hogy jogot s igazságot szolgáltass.«	8 Blessed be the LORD, your God, who has been so pleased with you as to place you on his throne as king for the LORD, your God. Because your God has so loved Israel as to will to make it last forever, he has appointed you over them as king to administer right and justice."
9 Aztán százhúsz talentum aranyat s igen sok fűszert s drágakövet adott a királynak: nem volt olyan illatszer, mint amilyet Sába királynője adott Salamon királynak.	9 Then she gave the king one hundred and twenty gold talents and a very large quantity of spices, as well as precious stones. There was no other spice like that which the queen of Sheba gave to King Solomon.
10 De Hírám szolgái is hoztak Salamon szolgáival aranyat Ofírból, meg illatos fát és drágakövet:	10 The servants of Huram and of Solomon who brought gold from Ophir also brought cabinet wood and precious stones.
11 ebből, az illatos fából tudniillik, lépcsőket csináltatott a király az Úr házába meg a király házába, továbbá lantokat és hárfákat az énekesek számára: sohasem láttak azelőtt ilyen fát Júda földén.	11 With the cabinet wood the king made stairs for the temple of the LORD and the palace of the king; also lyres and harps for the chanters. The like of these had not been seen before in the land of Judah.
12 Salamon király viszont adott Sába királynőjének mindent, amit csak akart és kívánt, sőt sokkal többet, mint amennyit az hozott neki. Ő aztán visszatért és szolgáival együtt földjére ment.	12 King Solomon gave the queen of Sheba everything she desired and asked him for, more than she had brought to the king. Then she returned to her own country with her servants.
13 Az arany súlya, amelyet Salamonnak esztendőnként hoztak, hatszázhatvanhat arany talentum volt,	13 The gold that Solomon received each year weighed six hundred and sixty-six gold talents,
14 nem számítva azt az összeget, amelyet a különböző népek követei s a kereskedők szoktak hozni, meg Arábia összes királya s a tartományok helytartói, akik szintén hoztak aranyat és ezüstöt Salamonnak.	14 in addition to what was collected from travelers and what the merchants brought. All the kings of Arabia also, and the governors of the country, brought gold and silver to Solomon.
15 Salamon király kétszáz arany lándzsát is készíttetett, hatszáz aranypénzt fordítva mindegyik lándzsára,	15 Moreover, King Solomon made two hundred large shields of beaten gold, six hundred shekels of beaten gold going into each shield,
16 meg háromszáz arany kispajzsot, arannyal boríttatva be mindegyik pajzsot, és ezeket elhelyezte a király a liget mellett fekvő fegyvertárba.	16 and three hundred bucklers of beaten gold, three hundred shekels of gold going into each buckler; these the king put in the hall of the Forest of Lebanon.
17 Csináltatott továbbá a király egy nagy trónust elefántcsontból és azt bevonatta színtiszta arannyal.	17 King Solomon also made a large ivory throne which he overlaid with fine gold.
18 Hat lépcsőn kellett felmenni az üléshez, arany zsámolya volt s két egymással szembenálló karja. A karok mellett két oroszlán állt	18 The throne had six steps; a footstool of gold was fastened to it, and there was an arm on each side of the seat, with two lions standing beside the arms.
19 és másik tizenkét oroszlán állt a hat lépcsőn, két felől: nem volt ilyen trónus semmilyen királyságban.	19 Twelve other lions also stood there, one on either side of each step. Nothing like this had ever been produced in any other kingdom.
20 A király valamennyi ivóedénye is aranyból volt s a libanoni erdő házának felszerelése is színaranyból készült. Az ezüstöt ugyanis abban az időben semmire sem becsülték.	20 Furthermore, all of King Solomon's drinking vessels were of gold, and all the utensils in the hall of the Forest of Lebanon were of pure gold; silver was not considered of value in Solomon's time.
21 A király hajói háromesztendőnként elmentek Tarzisba Hírám szolgáival és hoztak onnan aranyat, ezüstöt, elefántcsontot, majmot és pávát.	21 For the king had ships that went to Tarshish with the servants of Huram. Once every three years the fleet of Tarshish would return with a cargo of gold and silver, ivory, apes and monkeys.
22 Salamon király tehát gazdagságban és dicsőségben felülmúlta a föld minden királyát	22 Thus King Solomon surpassed all the other kings of the earth in riches as well as in wisdom.
23 és a föld valamennyi királya kívánta látni Salamon arcát, hogy hallja bölcsességét, amelyet Isten a szívébe adott,	23 All the kings of the earth sought audience with Solomon, to hear from him the wisdom which God had put in his heart.
24 és hoztak neki ajándékot, ezüst- és aranytárgyakat, ruhákat, fegyvereket, fűszereket, lovakat, öszvéreket, esztendőről esztendőre.	24 Year in and year out, each one would bring his tribute-silver and gold articles, garments, weapons, spices, horses and mules.
25 Volt továbbá Salamonnak negyvenezer lova az istállókban, meg tizenkétezer szekere és lovasa: ezeket a szekeres városokba helyezte, meg oda, ahol a király volt: Jeruzsálembe.	25 Solomon also had four thousand stalls of horses, chariots, and twelve thousand horsemen, which he assigned to the chariot cities and to the king in Jerusalem.
26 Hatalmat gyakorolt valamennyi király felett az Eufrátesz folyótól egészen a filiszteusok földjéig s Egyiptom határáig.	26 He was ruler over all the kings from the River to the land of the Philistines and down to the border of Egypt.
27 Elérte azt, hogy az ezüst olyan bőségben volt Jeruzsálemben, mint a kő, a cédrusfa pedig olyan sok, mint az alföldön növő vadfügefa.	27 The king made silver as common in Jerusalem as stones, while cedars became as numerous as the sycamores of the foothills.
28 Lovakat Egyiptomból és minden országból hoztak neki.	28 Horses were imported for Solomon from Egypt and from all the lands.
29 Salamon egyéb dolgai pedig, mind az elsők, mind az utolsók meg vannak írva Nátán próféta és a silói Áhia könyvében, meg Addó látnoknak Jeroboám, Nábát fia ellen írt látomásában.	29 The rest of the acts of Solomon, first and last, are written, as is well known, in the acts of Nathan the prophet, in the prophecy of Ahijah the Shilonite, and in the visions of Iddo the seer which concern Jeroboam, son of Nebat.
30 Salamon negyven esztendeig uralkodott Jeruzsálemben egész Izraelen.	30 Solomon reigned in Jerusalem over all Israel for forty years.
31 Aztán aludni tért atyáihoz és eltemették a Dávid-városban s fia, Roboám lett a király helyette.	31 He rested with his ancestors; he was buried in his father's City of David, and his son Rehoboam succeeded him as king.