Giobbe 23

DIODATI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 E GIOBBE rispose, e disse:	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 Ancor oggi il mio lamento è ribellione; Benchè la mia piaga sia aggravata sopra i miei sospiri.	2 »Most is keserves a panaszom, s az engem sújtó kéz súlyosabb, mint ahogy panaszolom.
3 Oh! sapessi io pure ove trovare Iddio! Io andrei infino al suo trono;	3 Bár tudnám, hogyan találjam meg őt és jussak trónja elé!
4 Io sporrei per ordine la mia ragione nel suo cospetto, Ed empierei la mia bocca di argomenti;	4 Feltárnám az ügyet előtte, és szám telve lenne ellenvetéssel;
5 Io saprei le parole ch’egli mi risponderebbe, E intenderei ciò ch’egli mi direbbe.	5 ügyelnék a szavakra, amelyekkel válaszol nekem, és megtudnám, mit mond ő nekem!
6 Contenderebbe egli meco con grandezza di forza? No; anzi egli avrebbe riguardo a me.	6 Ne szálljon velem perbe hatalmas erővel, és ne nyomjon el nagysága súlyával!
7 Ivi l’uomo diritto verrebbe a ragione con lui, Ed io sarei in perpetuo liberato dal mio giudice	7 Akkor igazságot tenne velem szemben, és perem győzelemmel végződnék.
8 Ecco, se io vo innanzi, egli non vi è; Se indietro, io non lo scorgo;	8 Ha keletnek megyek, nincs ott, ha nyugatnak tartok, nem veszem őt észre,
9 Se a man sinistra, quando egli opera, io nol veggo; Se a man destra, egli si nasconde, ed io non posso vederlo.	9 ha balra keresem, nem érem el, ha jobbra fordulok, nem látom!
10 Quando egli avrà conosciuta la mia via, E mi avrà esaminato, io uscirò fuori come oro.	10 Ismeri ő az utamat; próbára tett engem, mint az aranyat, amely átmegy a tűzön.
11 Il mio piè si è attenuto alle sue pedate; Io ho guardata la sua via, e non me ne son rivolto.	11 Lábam követte nyomdokait, megőriztem útját és nem tértem le róla,
12 Ed anche non ho rimosso d’innanzi a me il comandamento delle sue labbra; Io ho riposte appo me le parole della sua bocca, Più caramente che la mia provvisione ordinaria	12 nem távoztam ajkának parancsaitól és szája igéit keblembe rejtettem.
13 Ma, se egli è in un proponimento, chi ne lo storrà? Se l’anima sua desidera di fare una cosa, egli la farà.	13 De ő az egyedülvaló, és senki sem térítheti el szándékától, amit lelke kíván, azt véghez is viszi,
14 Egli certo compierà ciò ch’egli ha statuito di me; E molte tali cose sono appo lui.	14 mert beteljesíti rajtam akaratát, és készen tart még több ehhez hasonlót.
15 Perciò io sono smarrito per cagion di lui; Se io ci penso, io ho spavento di lui.	15 Ezért rettegek színétől, ha rá gondolok, elfog a félelem.
16 Certo Iddio mi ha fatto struggere il cuore, E l’Onnipotente mi ha conturbato.	16 Ernyedtté tette Isten a szívemet, s a Mindenható megrémített engem,
17 Perchè non sono io stato troncato, per non veder le tenebre? E perchè ha egli nascosta l’oscurità d’innanzi a me?	17 mert nem a fenyegető sötétség miatt megyek én tönkre, és arcomat nem borította homály.