1 الانسان مولود المرأة قليل الايام وشبعان تعبا. | 1 Az asszony szülötte, az ember, rövid ideig él és betelik sok nyomorúsággal: |
2 يخرج كالزهر ثم ينحسم ويبرح كالظل ولا يقف. | 2 mint a virág, kinyílik és elhervad, eltűnik, mint az árnyék, és nincsen tartós maradása. |
3 فعلى مثل هذا حدقت عينيك واياي احضرت الى المحاكمة معك. | 3 Mégis érdemesnek tartod, hogy rá vesd a szemedet, és perbe szállj vele? |
4 من يخرج الطاهر من النجس. لا احد. | 4 Tisztátalan magból fogantat ki tehet tisztává? Nemde te, az Egyedülvaló! |
5 ان كانت ايامه محدودة وعدد اشهره عندك وقد عينت اجله فلا يتجاوزه | 5 Rövidek az ember napjai, és hónapjai száma tenálad van; határt szabtál neki, amelyet át nem hághat. |
6 فاقصر عنه ليسترح الى ان يسرّ كالاجير بانتهاء يومه | 6 Hagyd egy kevéssé magára, hadd pihenjen, míg el nem jön várva várt napja, mint a napszámosé. |
7 لان للشجرة رجاء. ان قطعت تخلف ايضا ولا تعدم خراعيبها. | 7 Mert van ugyan reménye a fának: ha ki is vágják, újra sarjadzik, és ágai kihajtanak; |
8 ولو قدم في الارض اصلها ومات في التراب جذعها | 8 ha meg is avul gyökere a földben, ha el is hal törzsöke a porban, |
9 فمن رائحة الماء تفرخ وتنبت فروعا كالغرس. | 9 már a víznek szagától is kifakad, és ágat hajt, mint amikor kiültették; |
10 اما الرجل فيموت ويبلى. الانسان يسلم الروح فاين هو. | 10 az ember azonban, ha meghal és levetkőztetik és elpusztul – ugyan hol van? |
11 قد تنفد المياه من البحرة والنهر ينشف ويجف | 11 Kiapadhat a víz a tengerből, elapadhat a Folyó és kiszáradhat, |
12 والانسان يضطجع ولا يقوم. لا يستيقظون حتى لا تبقى السموات ولا ينتبهون من نومهم | 12 de ha az ember lefekszik, nem kel fel többé, az ég enyészetéig fel nem ébred, és fel nem kel álmából. |
13 ليتك تواريني في الهاوية وتخفيني الى ان ينصرف غضبك وتعيّن لي اجلا فتذكرني. | 13 Bárcsak biztos helyen tartanál az alvilágban, és elrejtenél, amíg el nem ül haragod! Bár időt szabnál nekem, amikor majd rólam megemlékezel! |
14 ان مات رجل أفيحيا. كل ايام جهادي اصبر الى ان يأتي بدلي. | 14 Ha az ember meghal, vajon életre kel-e ismét? Akkor katonasorom minden napján várnám, hogy eljöjjön leváltásom. |
15 تدعو فانا اجيبك. تشتاق الى عمل يدك. | 15 Te szólítanál, én meg jelentkeznék nálad, s odanyújtanád jobbodat kezed alkotásának. |
16 اما الآن فتحصي خطواتي. ألا تحافظ على خطيتي. | 16 Te akkor megszámlálnád lépteimet, de nem néznéd vétkeimet; |
17 معصيتي مختوم عليها في صرّة وتلفّق عليّ فوق اثمي | 17 bűneim tarsolyban, pecsét alatt lennének, és betakarnád vétkemet. |
18 ان الجبل الساقط ينتثر والصخر يزحزح من مكانه. | 18 De a hegy, ha beomlik, szétesik, s a szikla elszakad a helyétől; |
19 الحجارة تبليها المياه وتجرف سيولها تراب الارض. وكذلك انت تبيد رجاء الانسان. | 19 a köveket a víz elkoptatja, s az ár a törmeléket lassankint elmossa; épp így teszed tönkre az ember reményét. |
20 تتجبر عليه ابدا فيذهب. تغير وجهه وتطرده. | 20 Erőhöz engeded kissé, hogy azután elmehessen örökre; elváltoztatod arcát, és elbocsátod. |
21 يكرم بنوه ولا يعلم او يصغرون ولا يفهم بهم. | 21 Ha a fiait tisztesség éri, nem tud róla, és ha lenézik őket, nem veszi észre; |
22 انما على ذاته يتوجع لحمه وعلى ذاتها تنوح نفسه | 22 csak magában fájdítja testét – amíg él –, és lelke önmagán kesereg.« |