Qoelet 10

BIBBIA RICCIOTTI	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 - Le mosche morte corrompono l'aroma dell'unguento:[così] più che la sapienza e la gloria ha peso un po' di follia.	1 Az elhullott legyek tönkreteszik a kenet illatát, bölcsességnél és dicsőségnél erősebb egy csipetnyi s ideig való balgaság.
2 Il cuor del savio è alla sua destrae il cuor dello stolto alla sua sinistra.	2 A bölcsnek szíve jobbra tart, a balga szíve pedig balra.
3 E quando lo stolto cammina per via, essendo egli uno sciocco, tutti reputa stolti.	3 A balga, amikor úton van, mivel ő esztelen, mindenkit ostobának gondol.
4 Se l'animo del potente si leva contro di te, non abbandonare il tuo posto; giacchè il rimedio [della calma] fa cessare le più grandi colpe.	4 Ha az uralkodó haragra gerjed ellened, el ne hagyd a helyedet, mivel a higgadtság nagy hibát is helyrehoz.
5 C'è un male, ch'io vidi sotto il sole, derivante, qual errore, da chi governa:	5 Van egy baj, amelyet a nap alatt láttam, mely tévedés a fejedelem részéről:
6 lo stolto [cioè] posto nella dignità più altae i nobili confinati in basso.	6 Balga ember magas méltóságba jut, előkelők pedig alacsony sorban ülnek.
7 Vidi schiavi a cavallo, e principi andare a piedi come schiavi.	7 Szolgákat láttam lóháton, fejedelmek pedig gyalog jártak, mintha szolgák volnának.
8 Chi scava una fossa, ci cadrà dentro, e chi abbatte una siepe, lo morderà una serpe.	8 Aki vermet ás, beleesik abba, aki sövényt bont, megmarja a kígyó!
9 Chi smuove sassi ne sarà colpito, e chi spacca le legna, corre rischio d'esserne ferito.	9 Aki követ fejt, megsérül attól, aki fát vág, megsebesül általa.
10 Se spuntato è il ferro, e non è più come prima, ma ha perduto il taglio, molta fatica ci vuole ad affilarlo;[così] frutto d'industre lavoro è la sapienza.	10 Ha a vas elcsorbul, és nem olyan, mint azelőtt, hanem életlen, sok munkával kell megélesíteni; a bölcsesség is a serénység nyomában jár.
11 Se il serpe morde in silenzio, non è da meno di esso chi sparla in segreto.	11 Mint amikor titokban marna meg a kígyó, semmivel sem különb az, aki titkon rágalmaz.
12 Le parole della bocca del savio son [piene di] grazia; le labbra dello stolto lo mandano in rovina:	12 A bölcs szájának szava csupa kedvesség, a balgát pedig ajka romlásba dönti;
13 il principio delle sue parole è stoltezza, e la fine del suo parlare, perniciosa follia.	13 beszédének eleje dőreség, és szája szavának eredménye gonosz tévedés.
14 Lo stolto moltiplica le parole, mentre l'uomo ignora quel che fu prima di lui, e chi mai potrebbe indicargli ciò che avverrà dopo?	14 A balga szaporítja a szót: »Az ember nem tudja, mi volt előtte, és hogy mi lesz utána, ki mondhatná meg neki?«
15 Il travagliarsi degli stolti gli stanca [vanamente], giacchè non sanno [neppure] andare in città!	15 A munka kimeríti a balgákat, úgyhogy még a városba sem tudnak eltalálni.
16 Guai a te, o paese, che hai per re un fanciullo, e i cui principi si rimpinzano [sin] dal mattino.	16 Jaj neked, ország, amelynek gyermek a királya, s amelynek főurai már reggel lakmároznak!
17 Beato il paese, il cui re è nobile, e i cui principi mangiano a tempo debito, per ristorar le forze e non per gozzoviglia.	17 De boldog az ország, amelynek királya szabad ember, és főurai kellő időben étkeznek, táplálkoznak és nem tobzódnak.
18 Per via della pigrizia precipiterà il soffitto, e per l'inerzia delle mani farà acqua la casa.	18 A restség miatt meghajolnak a gerendák, és tétlen kezek mellett beázik a háztető.
19 A sollazzo banchettan [gli stolti], e del vino [abusano] per crapulare in vita: tutto obbedisce al danaro.	19 A vigadozás kedvéért adnak lakomát; a bor arra való, hogy az élőket felvidítsa, a pénznek pedig minden engedelmeskedik.
20 [Neppur] col pensiero non sparlare del re, e [neppur] nel segreto di tua stanza non dir male del ricco: perchè gli ucccelli del cielo trasporteran la tua voce, e i volatili riferiran le tue parole.	20 Még gondolatban se szidalmazd a királyt, még hálókamrádban se gyalázd a gazdagot, mert az ég madarai elviszik szavadat, s a szárnyasok elárulják nekik beszéded!