Ijob 6

Pattloch Bibel	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Da antwortete Job und sprach:	1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:
2 "Ach, daß mein Kummer gewogen würde und daß man zusammen mein Leid auf die Waage legte!	2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,
3 Denn nun ist es schwerer als der Sand am Meer; daher gingen meine Worte irre.	3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!
4 Denn die Pfeile des Allmächtigen stecken in mir; es trinkt mein Geist ihr Fiebergift; die Schrecknisse Gottes rüsten sich wider mich.	4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.
5 Schreit etwa der Wildesel bei grünem Gras, oder brüllt das Rind bei seinem Futter?	5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?
6 Aber kann man Geschmackloses ohne Salz essen, oder steckt Wohlgeschmack im Schleim einer faden Pflanze?	6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?
7 Mein Empfinden sträubt sich, sie anzurühren; sie gleichen den Mängeln meiner Speise.	7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!
8 O käme doch, was ich begehre, und gäbe Gott, was ich erhoffe!	8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,
9 Und möchte doch Gott mich zermalmen, seine Hand zücken und meinen Faden abschneiden!	9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!
10 So wäre es noch ein Trost für mich, und ich würde aufhüpfen trotz schonungsloser Pein, darob, daß ich des Heiligen Worte nicht verleugnete.	10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.
11 Was ist meine Kraft, daß ich aushalten könnte, und was meine Endfrist, um Geduld zu bewahren?	11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?
12 Sind etwa meine Kräfte Felsenkräfte, oder ist mein Fleisch aus Erz gemacht?	12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?
13 Gibt es in mir denn keine Hilfe mehr für mich, und ist Erfolg mir ganz entzogen?	13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.
14 Liebe gebührt dem Verzagenden von seinem Freund, und verließe er selbst die Furcht vor dem Allmächtigen.	14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.
15 Meine Brüder haben mich enttäuscht wie ein Sturzbach, wie die Wasserrinne von Flüssen, die vergehen,	15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;
16 die trübe sind vom Eis, über denen der Schnee zerschmilzt;	16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;
17 zur Zeit, da sie ausgebrannt werden, sind sie verschwunden, wenn es heiß wird, sind sie von ihrer Stätte versiegt.	17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;
18 Sie schlängeln sich die Pfade ihres Laufes, treten in die Wüste ein und hören auf.	18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.
19 Die Karawanen von Tema halten Ausschau, die Reisezüge von Saba hoffen auf sie.	19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,
20 Sie werden zuschanden, weil sie vertrauten, sie kommen dorthin und sind enttäuscht.	20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.
21 So seid ihr für mich jetzt geworden; ihr habt ein Schrecknis geschaut und fürchtet euch.	21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!
22 Habe ich etwa gesagt: "Gebt mir und zahlt für mich von eurem Vermögen,	22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?
23 rettet mich aus der Hand des Bedrängers und kauft mich los aus der Hand der Tyrannen"?	23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?
24 Lehrt mich, und ich werde schweigen, und laßt mich wissen, worin ich gefehlt!	24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!
25 Wie könnten offene Reden verletzen, und was kann euer Tadel rügen?	25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?
26 Gedenkt ihr, Worte zu tadeln, und sind des Verzweifelten Reden für den Wind?	26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;
27 Ihr würdet das Los selbst über ein Waisenkind werfen und auch euren Freund verschachern.	27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.
28 Nun aber gebt nach, wendet euch mir zu, ich will euch nicht ins Angesicht lügen!	28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?
29 Bekehrt euch doch, daß kein Unrecht geschieht! Bekehrt euch; noch bin ich hierin im Recht.	29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,
30 Ist denn ein Unrecht auf meiner Zunge, oder merkt mein Gaumen das Schlechte nicht?	30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!