A példabeszédek könyve 14

KÁLDI-NEOVULGÁTA	VULGATA
1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.	1 Sapiens mulier ædificat domum suam ; insipiens exstructam quoque manibus destruet.
2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad.	2 Ambulans recto itinere, et timens Deum, despicitur ab eo qui infami graditur via.
3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja.	3 In ore stulti virga superbiæ ; labia autem sapientium custodiunt eos.
4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.	4 Ubi non sunt boves, præsepe vacuum est ; ubi autem plurimæ segetes, ibi manifesta est fortitudo bovis.
5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.	5 Testis fidelis non mentitur ; profert autem mendacium dolosus testis.
6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű.	6 Quærit derisor sapientiam, et non invenit ; doctrina prudentium facilis.
7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat!	7 Vade contra virum stultum, et nescit labia prudentiæ.
8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.	8 Sapientia callidi est intelligere viam suam, et imprudentia stultorum errans.
9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik.	9 Stultus illudet peccatum, et inter justos morabitur gratia.
10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás.	10 Cor quod novit amaritudinem animæ suæ, in gaudio ejus non miscebitur extraneus.
11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul.	11 Domus impiorum delebitur : tabernacula vero justorum germinabunt.
12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.	12 Est via quæ videtur homini justa, novissima autem ejus deducunt ad mortem.
13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet.	13 Risus dolore miscebitur, et extrema gaudii luctus occupat.
14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.	14 Viis suis replebitur stultus, et super eum erit vir bonus.
15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz.	15 Innocens credit omni verbo ; astutus considerat gressus suos. Filio doloso nihil erit boni ; servo autem sapienti prosperi erunt actus, et dirigetur via ejus.
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.	16 Sapiens timet, et declinat a malo ; stultus transilit, et confidit.
17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes.	17 Impatiens operabitur stultitiam, et vir versutus odiosus est.
18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.	18 Possidebunt parvuli stultitiam, et exspectabunt astuti scientiam.
19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt.	19 Jacebunt mali ante bonos, et impii ante portas justorum.
20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik.	20 Etiam proximo suo pauper odiosus erit : amici vero divitum multi.
21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.	21 Qui despicit proximum suum peccat ; qui autem miseretur pauperis beatus erit. Qui credit in Domino misericordiam diligit.
22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem.	22 Errant qui operantur malum ; misericordia et veritas præparant bona.
23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.	23 In omni opere erit abundantia ; ubi autem verba sunt plurima, ibi frequenter egestas.
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk.	24 Corona sapientium divitiæ eorum ; fatuitas stultorum imprudentia.
25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol.	25 Liberat animas testis fidelis, et profert mendacia versipellis.
26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye.	26 In timore Domini fiducia fortitudinis, et filiis ejus erit spes.
27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart.	27 Timor Domini fons vitæ, ut declinent a ruina mortis.
28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása.	28 In multitudine populi dignitas regis, et in paucitate plebis ignominia principis.
29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.	29 Qui patiens est multa gubernatur prudentia ; qui autem impatiens est exaltat stultitiam suam.
30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban.	30 Vita carnium sanitas cordis ; putredo ossium invidia.
31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.	31 Qui calumniatur egentem exprobrat factori ejus ; honorat autem eum qui miseretur pauperis.
32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik.	32 In malitia sua expelletur impius : sperat autem justus in morte sua.
33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít.	33 In corde prudentis requiescit sapientia, et indoctos quosque erudiet.
34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.	34 Justitia elevat gentem ; miseros autem facit populos peccatum.
35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli.	35 Acceptus est regi minister intelligens ; iracundiam ejus inutilis sustinebit.