A példabeszédek könyve 14

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 A bölcs nő felépíti házát, a balga pedig a felépültet is lebontja kezével.	1 Le donne savie edificano le lor case; Ma la stolta la sovverte con le sue mani
2 Az igaz úton járó, istenfélő embert lenézi az, aki gyalázatos úton halad.	2 Chi cammina nella sua dirittura riverisce il Signore; Ma chi è stravolto nelle sue vie lo sprezza
3 A balga szájában a kevélység vesszeje van, a bölcseket azonban ajkuk megóvja.	3 Nella bocca dello stolto è la bacchetta dell’alterezza; Ma le labbra de’ savi li guardano
4 Ahol nincsen marha, üres a jászol, ahol sok a termés, ott nyilvánvaló az ökör ereje.	4 Dove non son buoi, il granaio è vuoto; Ma l’abbondanza della ricolta è per la forza del bue
5 Igazságszerető tanú nem hazudik, a hamis tanú azonban ontja a hazugságot.	5 Il testimonio verace non mente; Ma il falso testimonio sbocca bugie
6 Az arcátlan keresi a bölcsességet, de meg nem találja, az okosnak azonban a tudás könnyű.	6 Lo schernitore cerca la sapienza, e non la trova punto; Ma la scienza agevolmente si acquista dall’uomo intendente
7 Lépj a balga ember elé, és nem ismeri fel az okos ajkat!	7 Vattene via d’innanzi all’uomo stolto, E d’innanzi a colui, nel quale non avrai conosciute labbra di scienza
8 A tapasztalt ember bölcsessége: vigyázni az útjára, a balgákat pedig bolondságuk tévútra vezeti.	8 La sapienza dell’uomo è di considerar la sua via; Ma la follia degli stolti è inganno
9 Az ostoba csúfot űz a bűnből, az igazak között pedig kegyelem lakozik.	9 Gli stolti si fanno beffe del commetter misfatto; Ma fra gli uomini diritti è la benevolenza
10 Amely szív ismeri saját bánatát, annak örömébe nem vegyül hivalkodás.	10 Il cuore di ciascuno conosce l’amaritudine dell’anima sua; Ed altresì alcuno strano non è mescolato nella sua allegrezza
11 A gonoszok háza elpusztul, az igazak sátra pedig virul.	11 La casa degli empi sarà distrutta; Ma il tabernacolo degli uomini diritti fiorirà
12 Van út, amely az ember előtt helyesnek látszik, de a vége halálba vezet.	12 Vi è tal via che pare diritta all’uomo, Il fine della quale son le vie della morte
13 Móka közben is fájhat a szív, s az öröm vége búslakodás lehet.	13 Come di troppo ridere duole il cuore, Così la fine dell’allegrezza è dolore
14 Az esztelen jóllakik útjával, éppúgy a jámbor is azzal, amit cselekedett.	14 Chi è sviato di cuore sarà saziato delle sue vie; E più ch’esso lo sarà l’uomo da bene delle sue
15 Az együgyű minden beszédnek hitelt ad, az élelmes azonban megfontolja lépteit. Az álnok fiú semmi jót nem várhat, az okos szolga tetteit azonban szerencse kíséri, és útja egyenes lesz.	15 Lo scempio crede ogni cosa; Ma l’avveduto considera i suoi passi
16 A bölcs fél és kerüli a rosszat, a balga pedig nemtörődöm és elbizakodott.	16 Il savio teme, e si ritrae dal male; Ma lo stolto trascorre, e si tien sicuro
17 A türelmetlen balgaságot művel, az ármánykodó pedig gyűlöletes.	17 Chi è pronto all’ira commette follia; E l’uomo malizioso è odiato
18 Az együgyűeknek balgaság a birtokrészük, a tapasztaltak pedig bölcsességgel koronázzák magukat.	18 Gli scempi erederanno la stoltizia; Ma i prudenti coroneranno il lor capo di scienza
19 A gonoszok meghajolnak majd a jók előtt, s az istentelenek az igazak kapuja előtt.	19 I malvagi saranno abbassati davanti a’ buoni; E gli empi saranno alle porte del giusto
20 A szegény még barátjának sem kell, a gazdagot ellenben sokan kedvelik.	20 Il povero è odiato eziandio dal suo prossimo; Ma molti son gli amici del ricco
21 Aki megveti szűkölködő társát, vétkezik, de boldog, aki a szegényen megkönyörül! Aki hisz az Úrban, szereti az irgalmasságot.	21 Chi sprezza il suo prossimo pecca; Ma beato chi ha pietà de’ poveri
22 Akik gonoszt cselekszenek, tévelyegnek, az irgalom és igazság azonban jót terem.	22 Quelli che macchinano del male non sono eglino traviati? Ma benignità e verità sarà usata inverso coloro che pensano del bene
23 Minden fáradságnak megvan az eredménye, de az üres szóbeszéd csak ínségre vezet.	23 In ogni fatica vi è del profitto; Ma il parlar delle labbra torna solo in inopia
24 A bölcsek koronája a gazdagságuk, a balgák koszorúja a bolondságuk.	24 Le ricchezze de’ savi sono la lor corona; Ma la follia degli stolti è sempre follia
25 A megbízható tanú életet ment, a csalárd pedig hazugságot kohol.	25 Il testimonio verace libera le anime; Ma il falso sbocca bugie
26 Az Úr félelmében van az erős bizodalma, és fiainak ő lesz a reménye.	26 Nel timor del Signore vi è confidanza fortissima; E vi sarà un ricetto per li figliuoli di colui che teme Iddio.
27 Az Úr félelme élet forrása, amely halálos csapdától távol tart.	27 Il timor del Signore è una fonte di vita, Per ritrarsi da’ lacci della morte
28 A király díszére válik, ha népe számos, a nép hiánya a fejedelem romlása.	28 La magnificenza del re è nella moltitudine del popolo; Ma la ruina del principe è nel mancamento della gente
29 Aki türtőzteti magát, annak nagy a belátása, aki pedig hirtelen, mutatja nagy balgaságát.	29 Chi è lento all’ira è di gran prudenza; Ma chi è pronto al cruccio eccita la follia
30 A nyugodt kedély a testnek is épség, a szenvedély azonban szú a csontban.	30 Il cuor sano è la vita delle carni; Ma l’invidia è il tarlo delle ossa
31 Aki elnyomja a szegényt, gyalázattal illeti annak Teremtőjét, de tiszteletben tartja őt, aki megszánja a szűkölködőt.	31 Chi oppressa il povero fa onta a colui che l’ha fatto; Ma chi ha pietà del bisognoso l’onora
32 A bűnös elbukik gonoszságában, az igaz pedig még halálában is bizakodik.	32 L’empio sarà traboccato per la sua malvagità; Ma il giusto spera eziandio nella sua morte
33 Az okos szívében bölcsesség lakozik, és bármely tudatlant megtanít.	33 La sapienza riposa nel cuore dell’uomo intendente, Ed è riconosciuta in mezzo degli stolti
34 Az erény magasra emeli a nemzetet, a bűn pedig szegényekké teszi a népeket.	34 La giustizia innalza la nazione; Ma il peccato è il vituperio de’ popoli
35 Az okos szolga kedves a királynál, a haszontalan pedig haragját viseli.	35 Il favor del re è verso il servitore intendente; Ma la sua indegnazione è contro a quello che reca vituperio