Jób könyve 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA RICCIOTTI
1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:	1 - Ma Giobbe rispose e disse:
2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,	2 «Oh! se si pesassero i miei peccati, con i quali meritai l'ira, e la sventura ch'io soffro [si mettesse sull'altro piatto] della bilancia!
3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!	3 Questa risulterebbe più pesante della sabbia del mare: ond'è che le mie parole son piene di dolore!
4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.	4 Poichè le frecce del Signore stanno su me confitte, del loro veleno s'abbevera lo spirito mio, e i terrori del Signore contro di me stanno schierati.
5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?	5 Raglia forse l'onagro quando ha dell'erba, ovver muggisce il bove quando è davanti alla greppia ricolma?
6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?	6 Si può forse mangiare ciò ch'è insipido non condito di sale, ovver si gusta ciò che gustato dà morte?
7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!	7 Quelle cose che prima l'anima mia non voleva toccare, adesso nella mia sventura son diventate mio cibo.
8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,	8 Oh! se si esaudisse la mia domanda, e ciò che io aspetto mi concedesse Dio!
9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!	9 Cioè, [Dio] che cominciò finisca con lo schiacciarmi, sciolga la sua mano per recidermi!
10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.	10 E questa sarebbe per me la consolazione, che, mentre egli mi affligge di dolori senza risparmio, io non rinnego le parole sante.
11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?	11 Qual è mai infatti la mia forza, perchè io resista? qual è mai il mio fine, perchè io sia longanime?
12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?	12 Nè forza di pietre è la mia forza, nè la mia carne è di bronzo:
13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.	13 ecco, non v'è per me alcun sollievo in me, e pur i miei intimi s'allontanaron da me!
14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.	14 Colui che nega al suo amico pietà, abbandona il timor del Signore.
15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;	15 I miei fratelli furon fallaci meco come un torrenteche d'un subito gonfia nelle valli:
16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;	16 in esso si dissolve il ghiaccio, sopra esso cade la neve;
17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;	17 ma quando si dissecca è annientatoe al risentir del caldo scompare dal suo letto,
18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.	18 si contorcono i rigagnoli del suo corso, si sperdono su nel vuoto e finiscono.
19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,	19 Le carovane di Thema erano state intente, le torme di Saba avevano sperato alquanto:
20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.	20 ma restaron confuse perchè sperarono, giunsero fin lì, ma restaron deluse.
21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!	21 In tal maniera voi vi comportaste, chè ora vedendo la mia sventura vi sbigottite.
22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?	22 Ho detto io forse: - Datemi qualcosa? Dei vostri beni fatemi un donativo? -
23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?	23 Ovvero: - Liberatemi dalla mano dell'avversario? dalla mano dei violenti scampatemi? -
24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!	24 Insegnatemi pure, ed io tacerò, e in ciò in cui io sia ignorante istruitemi.
25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?	25 Perchè sminuite le parole veritiere, se fra voi non v'è alcuno che riesca a smentirmi?
26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;	26 Soltanto per ingiuriare voi intessete discorsi, e gittate le parole al vento;
27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.	27 sopra un orfano voi vi gettate, e vi sforzate d'abbattere l'amico vostro.
28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?	28 Ma poichè cominciaste, compite, porgete orecchio e vedete se mentisco.
29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,	29 Rispondete, vi prego, senza contenziosità, e ragionando secondo giustizia, sentenziate:
30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!	30 e non troverete nella mia lingua iniquità, nè dentro la mia bocca risonerà stoltezza.