Jób könyve 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	BIBBIA CEI 1974
1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:	1 Allora Giobbe rispose:
2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,	2 Se ben si pesasse il mio cruccio e sulla stessa bilancia si ponesse la mia sventura...
3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!	3 certo sarebbe più pesante della sabbia del mare! Per questo temerarie sono state le mie parole,
4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.	4 perché le saette dell'Onnipotente mi stanno infitte, sì che il mio spirito ne beve il veleno e terrori immani mi si schierano contro!
5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?	5 Raglia forse il somaro con l'erba davanti o muggisce il bue sopra il suo foraggio?
6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?	6 Si mangia forse un cibo insipido, senza sale? O che gusto c'è nell'acqua di malva?
7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!	7 Ciò che io ricusavo di toccare questo è il ributtante mio cibo!
8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,	8 Oh, mi accadesse quello che invoco, e Dio mi concedesse quello che spero!
9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!	9 Volesse Dio schiacciarmi, stendere la mano e sopprimermi!
10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.	10 Ciò sarebbe per me un qualche conforto e gioirei, pur nell'angoscia senza pietà, per non aver rinnegato i decreti del Santo.
11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?	11 Qual la mia forza, perché io possa durare, o qual la mia fine, perché prolunghi la vita?
12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?	12 La mia forza è forza di macigni? La mia carne è forse di bronzo?
13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.	13 Non v'è proprio aiuto per me? Ogni soccorso mi è precluso?
14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.	14 A chi è sfinito è dovuta pietà dagli amici, anche se ha abbandonato il timore di Dio.
15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;	15 I miei fratelli mi hanno deluso come un torrente, sono dileguati come i torrenti delle valli,
16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;	16 i quali sono torbidi per lo sgelo, si gonfiano allo sciogliersi della neve,
17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;	17 ma al tempo della siccità svaniscono e all'arsura scompaiono dai loro letti.
18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.	18 Deviano dalle loro piste le carovane, avanzano nel deserto e vi si perdono;
19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,	19 le carovane di Tema guardano là, i viandanti di Saba sperano in essi:
20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.	20 ma rimangono delusi d'avere sperato, giunti fin là, ne restano confusi.
21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!	21 Così ora voi siete per me: vedete che faccio orrore e vi prende paura.
22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?	22 Vi ho detto forse: "Datemi qualcosa" o "dei vostri beni fatemi un regalo"
23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?	23 o "liberatemi dalle mani di un nemico" o "dalle mani dei violenti riscattatemi"?
24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!	24 Istruitemi e allora io tacerò, fatemi conoscere in che cosa ho sbagliato.
25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?	25 Che hanno di offensivo le giuste parole? Ma che cosa dimostra la prova che viene da voi?
26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;	26 Forse voi pensate a confutare parole, e come sparsi al vento stimate i detti di un disperato!
27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.	27 Anche sull'orfano gettereste la sorte e a un vostro amico scavereste la fossa.
28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?	28 Ma ora degnatevi di volgervi verso di me: davanti a voi non mentirò.
29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,	29 Su, ricredetevi: non siate ingiusti! Ricredetevi; la mia giustizia è ancora qui!
30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!	30 C'è forse iniquità sulla mia lingua o il mio palato non distingue più le sventure?