Jób könyve 6

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NEW JERUSALEM
1 Jób pedig ezekkel a szavakkal válaszolt:	1 Job spoke next. He said:
2 »Bár mérlegre vetnék haragot érdemlő vétkeimet és a nyomorúságot, melyet szenvedek,	2 If only my misery could be weighed, and al my il s be put together on the scales!
3 akkor, mint a tenger fövenye, ez bizonyulna nehezebbnek; ezért vannak tele szavaim keserűséggel!	3 But they outweigh the sands of the seas: what wonder then if my words are wild?
4 Mert belém fúródtak az Úr nyilai, és mérgük felissza lelkemet; az Úr rémítései hadakoznak ellenem.	4 The arrows of Shaddai stick fast in me, my spirit absorbs their poison, God's terrors stand paradedagainst me.
5 Ordít-e a vadszamár, ha füve van? Vagy bőg-e az ökör, ha teli jászol előtt áll?	5 Does a wild donkey bray when it has grass, or an ox low when its fodder is within reach?
6 És lehet-e enni ízetlent, ami nincsen megsózva, vagy enni jóízűen azt, ami megízlelve halált okoz?	6 Is not food insipid, eaten without salt, is there any taste in egg-white?
7 Amit azelőtt illetni sem akartam, nyomorúságomban az lett most ételem!	7 But the very things my appetite revolts at are now my diet in sickness.
8 Bárcsak jönne, amit kértem, és megadná Isten, amit remélek,	8 Will no one hear my prayer, will not God himself grant my hope?
9 és tetszenék neki, hogy összezúzzon, felemelje kezét és végezzen velem!	9 May it please God to crush me, to give his hand free play and do away with me!
10 Akkor még az lenne vigaszom, hogy bár kínnal sújt és meg nem kímél, mégsem ellenkezem a Szent szavaival.	10 This thought, at least, would give me comfort (a thril of joy in unrelenting pain), that I never rebel edagainst the Holy One's decrees.
11 Mi az én erőm, hogy kitartsak? És mi a végem, hogy türelmesen várjak?	11 But have I the strength to go on waiting? And why be patient, when doomed to such an end?
12 Talán a kövek erőssége az én erőm? Talán ércből van a testem?	12 Is mine the strength of stone, is my flesh made of bronze?
13 Íme: nincsen magamban segítségem, s az enyéim is messze eltávoztak tőlem.	13 Can I support myself on nothing? Has not al help deserted me?
14 Aki megvonja barátjától a könyörületet, elhagyja az Úr félelmét.	14 Refuse faithful love to your neighbour and you forsake the fear of Shaddai.
15 Testvéreim cserben hagynak, mint a patakok, amelyek hirtelen kiöntenek medrükből;	15 Like the torrent, my brothers have proved deceptive, as fleeting torrents they flow:
16 zavarosak a jégtől, ömlik beléjük a hólé;	16 the ice makes their waters turgid when, above them, the snow melts,
17 hőség idején azonban véget érnek, s amint felmelegszik, elapadnak medrükben;	17 but, come the burning summer, they run dry, they vanish in the heat of the sun.
18 tétován kanyarog folyásuk útja, felszállnak az űrbe és eltűnnek.	18 Caravans leave the trail to find them, go deep into wastelands, and are lost.
19 Keresik őket Tema karavánjai, bizakodnak bennük Sába vándor menetei,	19 The caravans of Tema look to them, and on them Sheba's convoys build their hopes.
20 de szégyent vallanak bizakodásukkal, elmennek hozzájuk s kudarcot vallanak.	20 Their trust brings only embarrassment, they reach them only to be thwarted.
21 Ti is most ilyenek vagytok hozzám: lám visszariadtatok, látva csapásomat!	21 And this is how you now treat me, terrified at the sight of me, you take fright.
22 Vajon mondtam-e: Hozzatok nekem valamit! Adjatok nekem vagyonotokból!?	22 Have I said to you, 'Give me something, make some present for me at your own cost,
23 Vagy: Mentsetek ki az ellenség kezéből! A zsarolók kezéből váltsatok ki engem!?	23 snatch me from the grasp of an oppressor, ransom me from the grip of a violent man'?
24 Csak oktassatok, majd én hallgatok; ha netán tévedtem, adjátok tudtomra!	24 Put me right, and I shal say no more; show me where I have been at fault.
25 Miért gáncsoltok őszinte beszédet, holott közületek nincs, aki ellenem tanúskodni tudna?	25 Fair comment can be borne without resentment, but what are your strictures aimed at?
26 Csak korholás végett gondoltok ki beszédeket, s a szavakat szélnek bocsátjátok;	26 Do you think mere words deserve censure, desperate speech that the wind blows away?
27 rátámadtok az árvára, és barátotokat kiforgatni igyekeztek.	27 Soon you wil be haggling over the price of an orphan, and sel ing your friend at bargain price!
28 De végezzétek csak el, amit kezdtetek, hallgassatok meg és lássátok, hazudok-e?	28 Come, I beg you, look at me: man to man, I shal not lie.
29 Feleljetek, kérlek, elfogultság nélkül, és szólva, igaz ítéletet tegyetek,	29 Relent then, no harm is done; relent then, since I am upright.
30 akkor nem találtok hamisságot nyelvemen, és torkomból nem hangzik dőreség!	30 Is evil to be found on my lips? Can I not recognise misfortune when I taste it?