Jób könyve 27

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DOUAI-RHEIMS
1 És Jób folytatta szavait és így szólt:	1 Job also added, taking up his parable, and said:
2 »Az élő Istenre mondom, aki megrövidített igazamban, s a Mindenhatóra, aki keserűséggel illette lelkemet,	2 As God liveth, who hath taken away my judgment, and the Almighty, who hath brought my soul to bitterness,
3 hogy amíg lélegzet van bennem, s az Isten lehelete van orromban,	3 As long as breath remaineth in me, and the spirit of God in my nostrils,
4 ajkam nem beszél gonoszat, és nyelvem nem kohol hamisságot.	4 My lips shall not speak iniquity, neither shall my tongue contrive lying.
5 Távol legyen tőlem, hogy igazat adjak nektek! Mindhalálig nem tágítok abból, hogy ártatlan vagyok.	5 God forbid that I should judge you to be just: till I die I will not depart from my innocence.
6 Ragaszkodom igazamhoz, nem tágítok tőle; nem is vádolt engem a szívem teljes életemben!	6 My justification, which I have begun to hold, I will not forsake: for my heart doth not reprehend me in all my life.
7 Úgy járjon az ellenségem, mint a gonosz, s aki ellenem támad, mint az igaztalan.	7 Let my enemy be as the ungodly, and my adversary as the wicked one.
8 Mert mi az istentelen reménye, mikor harácsol, s az Isten nem menti meg lelkét?	8 For what is the hope of the hypocrite if through covetousness he take by violence, and God deliver not his soul?
9 Meghallja-e Isten az ő kiáltását, ha eljön rá a szorongatás?	9 Will God hear his cry, when distress shall come upon him?
10 Örömét lelheti-e a Mindenhatóban, kiálthat-e Istenhez bármikor?	10 Or can he delight himself in the Almighty, and call upon God at all times?
11 Megmutatom nektek Isten kezét, nem tartom titokban a Mindenható szándékát!	11 I will teach you by the hand of God, what the Almighty hath, and I will not conceal it.
12 Íme, ti mindnyájan tudjátok, miért beszéltek tehát ok nélkül hiábavalókat?	12 Behold you all know it, and why do you speak vain things without cause?
13 Ez a gonosz ember része Istentől, és a zsarnokok örökrésze, amelyet a Mindenhatótól vesznek:	13 This is the portion of a wicked man with God, and the inheritance of the violent, which they shall receive of the Almighty.
14 fiai, ha sokasodnak, kard élére hányják őket, és sarjadéka nem lakhat jól kenyérrel.	14 If his sons be multiplied, they shall be for the sword, and his grandsons shall not be filled with bread.
15 Maradékait a döghalál viszi sírba, és özvegyeik nem siratják őket.	15 They that shall remain of him, shall be buried in death, and his widows shall not weep.
16 Hordjon bár össze annyi ezüstöt, mint a homok, szerezzen bár annyi ruhát, mint az agyag,	16 If he shall heap together silver as earth, and prepare raiment as clay,
17 megszerzi ugyan, de az igaz ölti magára, az ezüstön pedig az ártatlan osztozik.	17 He shall prepare indeed, but the just man shall be clothed with it: and the innocent shall divide the silver.
18 Házát csak pók módjára építi, csak olyan az, mint a csősz kunyhója.	18 He hath built his house as a moth, and as a keeper he hath made a booth.
19 A gazdag, ha aludni tér, nem visz magával semmit sem, ha kinyitja szemét, semmit sem talál;	19 The rich man when he shall sleep shall take away nothing with him: he shall open his eyes and find nothing.
20 mint az ár, úgy tör rá a szegénység, elragadja éjjel a förgeteg.	20 Poverty like water shall take hold on him, a tempest shall oppress him in the night.
21 Felkapja őt a perzselő szél és elviszi, s mint a forgószél, elfújja helyéről.	21 A burning wind shall take him up, and carry him away, and as a whirlwind shall snatch him from his place.
22 És rá lő kímélet nélkül, úgy, hogy futva menekül keze elől.	22 And he shall cast upon him, and shall not spare: out of his hand he would willingly flee.
23 Összecsapja fölötte kezét, és pisszeg fölötte, amint helyére néz.	23 He shall clasp his hands upon him, and shall hiss at him, beholding his place.