Sámuel második könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 Dávid azon a napon, amelyen az Úr megszabadította minden ellensége kezéből és Saul kezéből, a következő éneknek az igéit intézte az Úrhoz,	1 Davi dirigiu ao Senhor as palavras do cântico que segue, no dia em que o Senhor o livrou da mão de todos os seus inimigos e da mão de Saul.
2 s ezt zengte: »Uram, én kősziklám, erőm, szabadítóm,	2 O Senhor é o meu rochedo, minha fortaleza e meu libertador,
3 Én erős Istenem, akiben én bízom, pajzsom és szabadulásom szarva, felemelőm és oltalmam, megmentőm: te megszabadítasz az erőszaktól.	3 meu Deus é a minha rocha onde encontro o meu refúgio, meu escudo e força de minha salvação, minha cidadela e meu refúgio. Meu salvador, que me salvais da violência.
4 Csak segítségül hívom az Urat, a dicséretre méltót, és megszabadulok ellenségeimtől.	4 Invoco o Senhor digno de todo louvor, e fico livre dos meus inimigos.
5 Már körülvettek a halál gyötrelmei, rettentgettek Béliál örvényei,	5 Circundavam-me os vagalhões da morte, torrentes devastadoras me atemorizavam,
6 körülfogtak az alvilág kötelei, elém álltak a halál tőrei,	6 enlaçavam-se as cadeias da habitação dos mortos, a própria morte me prendia em suas redes.
7 szorultságomban az Urat segítségül hívtam, Istenemhez kiáltottam, s ő meghallgatta templomából szavamat, kiáltásom a füléhez jutott.	7 Na minha angústia, invoquei ao Senhor, gritei para meu Deus: do seu templo ele ouviu a minha voz, e o meu clamor chegou aos seus ouvidos.
8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrázkódtak a hegyek, s reszkettek, mert ő ellenük haragra gerjedt.	8 A terra vacilou e tremeu, os fundamentos dos céus fremiram, abalaram-se, porque Deus se abrasou em cólera:
9 Füst szállt fel orrából, emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából.	9 suas narinas exalavam fumaça, sua boca, fogo devorador, brasas incandescentes.
10 Lehajtotta az eget és leszállott, lába alatt ködhomály volt,	10 Ele inclinou os céus e desceu, calcando aos pés escuras nuvens,
11 haladt a kerubokon, s repült, a szél szárnyain siklott.	11 cavalgou sobre um querubim e voou, planando nas asas do vento.
12 Sátrat vont maga köré sötét fellegekből és vizet szitált az ég felhőiből.	12 Envolveu-se nas trevas como numa tenda, nas águas tenebrosas, densas nuvens.
13 A színe előtt levő fényességből tüzes parazsakat lövellt,	13 Do esplendor de sua presença flamejaram centelhas de fogo,
14 dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges,	14 dos céus trovejou o Senhor, o Altíssimo fez ressoar a sua. voz,
15 ellőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait, és elemésztette ellenségeimet.	15 lançou setas e dispersou os inimigos, fulminou relâmpagos e os desbaratou.
16 Láthatóvá lettek a tenger forrásai, feltárultak a világ alapjai, az Úr dübörgő szavától, haragja leheletének fúvásától.	16 E apareceu descoberto o leito do mar, os fundamentos da terra, ante a voz ameaçadora do Senhor, ante o furacão de sua cólera.
17 Lenyúlt a magasból, megfogott, nagy vizekből kihúzott,	17 Do alto estendeu a sua mão e me pegou, e retirou-me das águas profundas,
18 megszabadított hatalmas ellenségeimtől, fölém kerekedett gyűlölőimtől.	18 livrou-me de inimigo poderoso, dos meus adversários, mais fortes do que eu.
19 Elém jött nyomorúságom napján és erős támaszom lett az Úr,	19 Investiram contra mim no dia do meu infortúnio, mas o Senhor foi o meu arrimo,
20 kivezetett a szabad térre engem, megszabadított, mert kedvét lelte bennem.	20 pôs-me a salvo e livrou-me, porque me ama.
21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint,	21 O Senhor me tratou segundo a minha inocência, retribuiu-me segundo a pureza de minhas mãos,
22 mert az Úr útjait megőriztem, Istenemtől gonoszul el nem tértem;	22 porque guardei os caminhos do Senhor e não pequei separando-me do meu Deus;
23 mert minden rendeletét szem előtt tartottam, parancsait magamtól el nem távolítottam,	23 Tenho diante dos olhos todos os seus preceitos e não me desvio de suas leis.
24 mert feddhetetlen voltam előtte s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen.	24 Ando irrepreensivelmente diante dele, guardando-me do meu pecado.
25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint.	25 O Senhor retribuiu-me segundo a minha justiça, segundo a minha pureza diante dos seus olhos.
26 A szenthez szent vagy, a kitartóhoz kitartó,	26 Com quem é bondoso vos mostrais bondoso, com homem íntegro vos mostrais íntegro,
27 a választotthoz választott vagy, az ellenállóhoz ellenálló.	27 puro, com quem é puro; prudente, com quem é astuto.
28 A szegény népet megmented de megalázod szemeddel a kevélyeket.	28 Aos humildes salvais; os semblantes soberbos humilhais.
29 Bizony, te vagy, Uram, az én szövétnekem, te teszed, Uram, világossá sötétségem.	29 Senhor, sois meu farol; é o Senhor quem dissipa as minhas trevas.
30 Bizony, általad futok, ha járom a hadat, Istenem által ugrom át a falat.	30 Convosco afrontarei batalhões; com meu Deus escalarei muralhas.
31 Isten – szeplőtelen az ő útja, salaktalan az Úr szava, pajzsa ő minden benne bízónak.	31 Os caminhos de Deus são perfeitos; a palavra do Senhor é pura. Ele é o escudo de todos os que nele se refugiam.
32 Ki Isten az Úron kívül, ki erős a mi Istenünkön kívül?	32 Pois, quem é Deus senão o Senhor? Quem é o rochedo, senão o nosso Deus?
33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és simává tette utamat teljesen,	33 É Deus quem me cinge de coragem e aplana o meu caminho.
34 lábamat szarvaséhoz hasonlóvá tette, s magaslataimra állított fel engem,	34 Torna os meus pés velozes como os das gazelas e me instala nas alturas.
35 kezemet harcra tanította s karomat, mint ércíjat, felajzotta.	35 Adestra minhas mãos para o combate e meus braços para o tiro de arco.
36 Mentő pajzsodat nyújtottad nekem s kegyességed naggyá tett engem.	36 Vós me dais o escudo que me salva, e vossa bondade me engrandece.
37 Kiszélesítetted alattam lépteimet s bokáim nem hagytak cserben.	37 Alargais o caminho a meus passos para meus pés não resvalarem.
38 Űzőbe vettem ellenségeimet, s eltiportam, nem tértem vissza, amíg el nem pusztítottam,	38 Dou caça aos inimigos e os extermino. E não volto sem que os tenha aniquilado.
39 elpusztítottam, s összetörtem, fel nem kelhetnek, a lábam alá estek.	39 De tal sorte os aniquilo e despedaço, que não mais se levantam: eles ficam caídos a meus pés.
40 Engem erővel öveztél fel a harcra, az ellenem állókat alám hajlítottad,	40 Vós me cingis de coragem para a luta e ante mim dobrais os meus adversários.
41 megszalasztottad ellenségeimet, gyűlölőimet, s elpusztítottam őket.	41 Afugentais da minha presença os meus inimigos. E reduzo ao silêncio os que me aborrecem.
42 Kiáltottak, s nem volt, aki őket megmentse, kiáltottak az Úrhoz, s figyelembe őket nem vette.	42 Gritam por socorro, mas não há quem os salve, clamam ao Senhor, mas não responde...
43 Eltöröltem őket, mint a föld porát, széttiportam, széttapostam, mint az utca sarát.	43 Eu os trituro como ao pó da terra. E os esmago aos pés como ao barro das estradas.
44 Népem ellenmondásaitól engem megmentettél, nemzetek fejéül engem megőriztél. Népek, amelyeket nem ismertem, szolgáimmá lettek.	44 Vós me livrais das revoltas do meu povo e me guardais à frente das nações. Povos que eu desconhecia se tornaram meus servos.
45 Idegen fiak, ha szembe is szálltak velem, mihelyt fülük hallott rólam, engedelmeskedtek nekem.	45 Gente estranha me serve abnegadamente e obedecem-me à primeira intimação.
46 Mert elcsüggedtek az idegen fiak, s félelmükben összehúzódzkodtak.	46 Gente estranha desfalece e sai tremendo de seus esconderijos.
47 Él az Úr, áldott légy Istenem, magasztaltassál erős Isten, aki megmentettél engem,	47 Viva o Senhor e bendito seja o meu rochedo! Exaltado seja Deus, rocha que me salva!
48 Isten, aki bosszút engedtél állnom, és népeket vetettél alám,	48 Deus, que me proporciona a vingança e avassala nações a meus pés.
49 aki ellenségeim közül kiragadtál, az ellenem állók fölé juttattál s az erőszak emberétől megszabadítottál.	49 Sois vós quem me libertais dos meus inimigos, e me exaltais acima dos meus adversários, e me salvais do homem violento.
50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között és dicséretet zengek nevednek,	50 Por isso vos louvarei, ó Senhor, entre as nações e celebrarei o vosso nome.
51 ó, segítséget királyának bőséggel adó, felkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké irgalmasságot gyakorló!«	51 Ele prepara grandes vitórias a seu rei e faz misericórdia a seu ungido. A Davi e a sua descendência para sempre.