Sámuel második könyve 22

KÁLDI-NEOVULGÁTA	NOVA VULGATA
1 Dávid azon a napon, amelyen az Úr megszabadította minden ellensége kezéből és Saul kezéből, a következő éneknek az igéit intézte az Úrhoz,	1 Locutus est autem David Domino verba carminis huius in die, qua liberavit eum Dominus de manu omnium inimicorum suorum et de manu Saul,
2 s ezt zengte: »Uram, én kősziklám, erőm, szabadítóm,	2 et ait: “ Dominus petra mea et arx mea et salvator meus;
3 Én erős Istenem, akiben én bízom, pajzsom és szabadulásom szarva, felemelőm és oltalmam, megmentőm: te megszabadítasz az erőszaktól.	3 Deus meus, rupes mea, in quam confugiam, scutum meum et cornu salutis meae! Munimentum meum et refugium meum. Salvator meus, de violentia liberabis me.
4 Csak segítségül hívom az Urat, a dicséretre méltót, és megszabadulok ellenségeimtől.	4 Laudabilem invocabo Dominum et ab inimicis meis salvus ero.
5 Már körülvettek a halál gyötrelmei, rettentgettek Béliál örvényei,	5 Quia circumdederunt me fluctus mortis, torrentes Belial terruerunt me;
6 körülfogtak az alvilág kötelei, elém álltak a halál tőrei,	6 praeoccupaverunt me laquei mortis.
7 szorultságomban az Urat segítségül hívtam, Istenemhez kiáltottam, s ő meghallgatta templomából szavamat, kiáltásom a füléhez jutott.	7 In tribulatione mea invocavi Dominum et ad Deum meum clamavi; et exaudivit de templo suo vocem meam, et clamor meus venit ad aures eius.
8 A föld megindult és megreszketett, alapjukban megrázkódtak a hegyek, s reszkettek, mert ő ellenük haragra gerjedt.	8 Commota est et contremuit terra; fundamenta caelorum concussa sunt et conquassata, quoniam iratus est.
9 Füst szállt fel orrából, emésztő tűz a szájából, égő parazsat lövellt magából.	9 Ascendit fumus de naribus eius, et ignis de ore eius vorabat; carbones incensi sunt ab eo.
10 Lehajtotta az eget és leszállott, lába alatt ködhomály volt,	10 Et inclinavit caelos et descendit, et caligo sub pedibus eius.
11 haladt a kerubokon, s repült, a szél szárnyain siklott.	11 Et ascendit super cherub et volavit et devolavit super pennas venti.
12 Sátrat vont maga köré sötét fellegekből és vizet szitált az ég felhőiből.	12 Posuit tenebras in circuitu suo tabernaculum suum, tenebrosas aquas, nubes densissimas.
13 A színe előtt levő fényességből tüzes parazsakat lövellt,	13 Prae fulgore in conspectu eius incensi sunt carbones ignis.
14 dörgött az Úr az égből, hallatta hangját a Fölséges,	14 Intonuit de caelo Dominus, et Excelsus dedit vocem suam.
15 ellőtte nyilait, és szétszórta őket, villámait, és elemésztette ellenségeimet.	15 Misit sagittas et dissipavit eos, fulguravit fulmina et conturbavit eos.
16 Láthatóvá lettek a tenger forrásai, feltárultak a világ alapjai, az Úr dübörgő szavától, haragja leheletének fúvásától.	16 Et apparuerunt effusiones maris, et revelata sunt fundamenta orbis ab increpatione Domini, ab inspiratione spiritus furoris eius.
17 Lenyúlt a magasból, megfogott, nagy vizekből kihúzott,	17 Misit de excelso et assumpsit me, traxit me de aquis multis;
18 megszabadított hatalmas ellenségeimtől, fölém kerekedett gyűlölőimtől.	18 liberavit me ab inimico meo potentissimo, ab his, qui oderant me, qui robustiores me erant.
19 Elém jött nyomorúságom napján és erős támaszom lett az Úr,	19 Praevenerunt me in die afflictionis meae, et factus est Dominus firmamentum meum;
20 kivezetett a szabad térre engem, megszabadított, mert kedvét lelte bennem.	20 et eduxit me in latitudinem, liberavit me, quia complacui ei.
21 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, megjutalmazott kezem tisztasága szerint,	21 Retribuit mihi Dominus secundum iustitiam meam et secundum munditiam manuum mearum reddit mihi,
22 mert az Úr útjait megőriztem, Istenemtől gonoszul el nem tértem;	22 quia custodivi vias Domini et non egi impie a Deo meo.
23 mert minden rendeletét szem előtt tartottam, parancsait magamtól el nem távolítottam,	23 Omnia enim iudicia eius in conspectu meo, et a praeceptis eius non recessi;
24 mert feddhetetlen voltam előtte s őrizkedtem, hogy vétkem ne legyen.	24 et fui immaculatus cum eo et custodivi me ab iniquitate mea.
25 Megfizetett nekem az Úr igaz voltom szerint, kezemnek előtte ismeretes tisztasága szerint.	25 Et retribuet mihi Dominus secundum iustitiam meam et secundum munditiam meam in conspectu oculorum suorum.
26 A szenthez szent vagy, a kitartóhoz kitartó,	26 Cum sancto sanctus eris et cum viro innocente innocens eris;
27 a választotthoz választott vagy, az ellenállóhoz ellenálló.	27 cum electo electus eris et cum perverso callidus eris.
28 A szegény népet megmented de megalázod szemeddel a kevélyeket.	28 Et populum pauperem salvum facies et oculos superborum humiliabis,
29 Bizony, te vagy, Uram, az én szövétnekem, te teszed, Uram, világossá sötétségem.	29 quia tu lucerna mea, Domine, et Deus meus illuminat tenebras meas.
30 Bizony, általad futok, ha járom a hadat, Istenem által ugrom át a falat.	30 In te enim aggrediar hostium turmas, in Deo meo transiliam murum.
31 Isten – szeplőtelen az ő útja, salaktalan az Úr szava, pajzsa ő minden benne bízónak.	31 Deus, immaculata via eius, eloquium Domini igne examinatum; scutum est omnium sperantium in se.
32 Ki Isten az Úron kívül, ki erős a mi Istenünkön kívül?	32 Quoniam quis est Deus praeter Dominum? Et quae rupes praeter Deum nostrum?
33 Ő az Isten, aki erővel övezett fel engem, és simává tette utamat teljesen,	33 Deus, qui accinxit me fortitudine et complanavit perfectam viam meam,
34 lábamat szarvaséhoz hasonlóvá tette, s magaslataimra állított fel engem,	34 coaequans pedes meos cervis et super excelsa statuens me;
35 kezemet harcra tanította s karomat, mint ércíjat, felajzotta.	35 docens manus meas ad proelium, et tendunt arcum aereum brachia mea.
36 Mentő pajzsodat nyújtottad nekem s kegyességed naggyá tett engem.	36 Dedisti mihi clipeum salutis tuae, et exauditio tua magnificavit me.
37 Kiszélesítetted alattam lépteimet s bokáim nem hagytak cserben.	37 Dilatasti gressus meos subtus me, et non sunt infirmati tali mei.
38 Űzőbe vettem ellenségeimet, s eltiportam, nem tértem vissza, amíg el nem pusztítottam,	38 Persequebar inimicos meos et conterebam et non convertebar, donec consumerem eos.
39 elpusztítottam, s összetörtem, fel nem kelhetnek, a lábam alá estek.	39 Consumpsi eos et confregi, ut non consurgerent: ceciderunt sub pedibus meis.
40 Engem erővel öveztél fel a harcra, az ellenem állókat alám hajlítottad,	40 Accinxisti me fortitudine ad proelium, incurvasti insurgentes in me subtus me.
41 megszalasztottad ellenségeimet, gyűlölőimet, s elpusztítottam őket.	41 Inimicos meos dedisti mihi dorsum, odientes me, et disperdidi eos.
42 Kiáltottak, s nem volt, aki őket megmentse, kiáltottak az Úrhoz, s figyelembe őket nem vette.	42 Clamaverunt, et non erat qui salvaret, ad Dominum, et non exaudivit eos.
43 Eltöröltem őket, mint a föld porát, széttiportam, széttapostam, mint az utca sarát.	43 Contrivi eos ut pulverem terrae, quasi lutum platearum comminui eos.
44 Népem ellenmondásaitól engem megmentettél, nemzetek fejéül engem megőriztél. Népek, amelyeket nem ismertem, szolgáimmá lettek.	44 Salvasti me a contradictionibus populi mei, constituisti me in caput gentium. Populus, quem ignorabam, servit mihi,
45 Idegen fiak, ha szembe is szálltak velem, mihelyt fülük hallott rólam, engedelmeskedtek nekem.	45 filii alieni blandiuntur mihi, auditu auris oboediunt mihi.
46 Mert elcsüggedtek az idegen fiak, s félelmükben összehúzódzkodtak.	46 Filii alieni defluunt et contremiscunt ex arcibus suis.
47 Él az Úr, áldott légy Istenem, magasztaltassál erős Isten, aki megmentettél engem,	47 Vivit Dominus, et benedicta petra mea, et exaltetur Deus, petra salutis meae.
48 Isten, aki bosszút engedtél állnom, és népeket vetettél alám,	48 Deus, qui das vindictas mihi et deicis populos sub me.
49 aki ellenségeim közül kiragadtál, az ellenem állók fölé juttattál s az erőszak emberétől megszabadítottál.	49 Qui educis me ab inimicis meis et ab insurgentibus in me elevas me; a viro iniquo liberas me.
50 Dicsérlek érte, Uram, a nemzetek között és dicséretet zengek nevednek,	50 Propterea confitebor tibi, Domine, in gentibus, et nomini tuo cantabo:
51 ó, segítséget királyának bőséggel adó, felkentjével, Dáviddal és ivadékával mindörökké irgalmasságot gyakorló!«	51 Magnificat salutes regis sui et facit misericordiam christo suo David et semini eius in sempiternum ”.