Livre de Job 13

BIBLES DES PEUPLES	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Oui, tout cela mes yeux l’ont vu, mes oreilles l’ont entendu et compris.	1 Íme, mindezt már látta szemem, és hallotta fülem, meg is értett mindent.
2 Ce que vous savez, moi aussi je le sais, je ne suis pas inférieur à vous.	2 Ahogy ti tudjátok, tudom én is, nem vagyok nálatok alábbvaló.
3 Mais je voudrais parler au Tout-Puissant et faire à Dieu mes remontrances.	3 Én azonban a Mindenhatóhoz szólok, Istennel kívánok vitába szállni!
4 Car peut-être vous êtes des charlatans, et vous venez avec de faux remèdes.	4 Előbb megmutatom, hogy hazugságot koholtok, és hamis nézeteket vallotok.
5 Vous devriez vous taire pour de bon, et c’est alors que vous seriez des sages.	5 Bárcsak hallgatnátok, akkor bölcsek lennétek!
6 Écoutez plutôt ma critique, et soyez attentifs aux raisons que j’apporte.	6 Halljátok tehát kifogásomat, és figyeljetek ajkam vitájára!
7 Allez-vous défendre Dieu avec des mensonges, le justifier avec des bêtises?	7 Rászorul-e Isten a ti hazugságtokra, hogy érte csalárdul beszéljetek?
8 Voulez-vous prendre son parti et prendre en mains sa cause?	8 Részrehajlók vagytok-e iránta, vagy Istenért akartok perbe szállni?
9 C’est alors qu’il pourrait vous examiner, et vous ne l’auriez pas: lui n’est pas un humain.	9 Jó néven veszi-e ő, aki előtt nincsen titok, vagy csellel akarjátok rászedni, mintha ember volna?
10 Soyez sûrs qu’il vous punira si, en secret, vous avez choisi votre camp.	10 Keményen megfedd ő titeket, ha titokban pártjára keltek.
11 Est-ce que sa majesté vous laisse sans crainte? son épouvante n’est-elle jamais tombée sur vous?	11 Mihelyt felkel, megrettent, és félelme megszáll titeket!
12 Vos vieux refrains ne sont que poussière, vos murailles sont des murs de boue.	12 Emléketek olyan lesz, mint a hamu, és nyakatok sárrá válik.
13 Faites-moi le silence car je veux parler, peu importe ce qui m’arrivera!	13 Hallgassatok egy kevéssé, hogy elmondhassam, ami eszemben jár.
14 Je vais jouer le tout pour le tout, je mets ma vie dans la balance.	14 Miért tépem a húsomat fogaimmal és hordom a lelkemet kezemen?
15 Il peut me tuer, je n’ai pas peur, je veux défendre devant lui ma façon de voir.	15 Ha meg is öl engem, benne reménykedem, de megvédem előtte útjaimat.
16 Cela peut-être me sauvera, car un traître n’irait pas se présenter.	16 Akkor ő üdvösségem lesz, mert nem járulhat színe elé semmilyen álnok.
17 Écoutez bien mes paroles, et comprenez mes explications.	17 Figyeljetek szavamra, fogadja be fületek, amit felvetek:
18 J’ai mis en forme mes arguments, et je sais que j’ai raison.	18 ha ítéletemre kerül a sor, tudom, hogy nekem lesz igazam.
19 Si quelqu’un est capable de me répliquer, je n’aurai plus qu’à me taire et mourir.	19 Ki állja velem a vitát? Jöjjön tehát! Miért kelljen hallgatva kimúlnom?
20 Mais toi, Seigneur, épargne-moi sur deux points, et je ne me cacherai plus devant toi:	20 Csak kettőt ne tégy velem, s akkor nem rejtőzöm el a színed elől:
21 que ta main cesse de me frapper, que ta terreur cesse de m’épouvanter.	21 távoztasd tőlem kezedet, és félelmed ne rémítsen engem!
22 Puis explique-toi et je répondrai, ou c’est moi qui parlerai et tu me reprendras.	22 Akkor szólíts és megfelelek neked, vagy pedig én szólok és Te felelsz nekem.
23 Combien ai-je de dettes et de fautes? Fais-moi connaître ma faute et mon péché!	23 Mennyi a gonosztettem és a vétkem? Bűneimet, vétkeimet jelentsd meg nekem!
24 Pourquoi me caches-tu ta face et me regardes-tu comme ton ennemi?	24 Miért rejted el orcádat és gondolsz engem ellenségednek?
25 Aimes-tu effrayer la feuille livrée au vent, persécuter une paille sèche?	25 Széltől hányatott levéllel érezteted hatalmadat s a száraz polyvát üldözöd!
26 Pourquoi alors rédiger contre moi tes griefs et me reprocher mes fautes de jeunesse?	26 Mert keserűségeket írsz fel ellenem és tönkre akarsz tenni ifjúkorom bűneivel;
27 Tu m’empêches d’aller où je veux, tu surveilles toutes mes démarches et tu relèves les traces de mes pas!	27 kalodába teszed lábamat és kikémleled minden utamat; vizsgálod a lábam nyomdokát,
28 Il se défait comme un bois vermoulu, comme un habit mangé aux mites.	28 nekem, akinek el kell pusztulnom, mint a szúette fának, mint a ruhának, amelyet moly emészt!