A zsoltárok könyve 95

KÁLDI-NEOVULGÁTA	SAGRADA BIBLIA
1 Jöjjetek, örvendezzünk az Úrnak, ujjongjunk szabadító Istenünknek.	1 Vinde, manifestemos nossa alegria ao Senhor, aclamemos o Rochedo de nossa salvação;
2 Járuljunk eléje magasztalással, vigadjunk előtte zsoltárokkal.	2 apresentemo-nos diante dele com louvores, e cantemos-lhe alegres cânticos,
3 Mert nagy Isten az Úr, hatalmas király ő minden istenen.	3 porque o Senhor é um Deus imenso, um rei que ultrapassa todos os deuses;
4 Kezében vannak a föld mélységei, s övé a hegyek csúcsa.	4 nas suas mãos estão as profundezas da terra, e os cumes das montanhas lhe pertencem.
5 Övé a tenger, ő alkotta meg, s az ő keze formálta a szárazföldet.	5 Dele é o mar, ele o criou; assim como a terra firme, obra de suas mãos.
6 Jöjjetek, imádjuk, hajoljunk meg, boruljunk térdre az Úr, a mi alkotónk előtt!	6 Vinde, inclinemo-nos em adoração, de joelhos diante do Senhor que nos criou.
7 Mert ő az Úr, a mi Istenünk, mi pedig az ő legelőjének népe, s kezének juhai vagyunk.	7 Ele é nosso Deus; nós somos o povo de que ele é o pastor, as ovelhas que as suas mãos conduzem. Oxalá ouvísseis hoje a sua voz:
8 Ma, ha szavát meghalljátok: »Ne keményítsétek meg szíveteket,	8 Não vos torneis endurecidos como em Meribá, como no dia de Massá no deserto,
9 Mint Meribánál s Massza napján a pusztában, hol atyáitok megkísértettek engem: próbára tettek, bár látták műveimet.	9 onde vossos pais me provocaram e me tentaram, apesar de terem visto as minhas obras.
10 Negyven esztendeig undorodtam e nemzedéktől, s azt mondtam: Tévelygő szívű nép ez.	10 Durante quarenta anos desgostou-me aquela geração, e eu disse: É um povo de coração desviado, que não conhece os meus desígnios.
11 Nem ismerték útjaimat, ezért haragomban megesküdtem: Nem mennek be nyugalmamba!«	11 Por isso, jurei na minha cólera: Não hão de entrar no lugar do meu repouso.