A zsoltárok könyve 55

KÁLDI-NEOVULGÁTA	LA SACRA BIBBIA
1 A karvezetőnek. Lantra. Maszkíl Dávidtól.	1 Al maestro di coro. Sulle corde. Maskil. Di Davide.
2 Hallgasd meg, Isten, könyörgésemet, ne rejtőzz el esdeklésem elől;	2 Ascolta, o Dio, la mia preghiera e non ti nascondere dalla mia implorazione;
3 Figyelj rám és hallgass meg engem. Elcsüggedtem küzdelmemben, meggyötört	3 prestami attenzione ed esaudiscimi: sono in ansia nella mia tristezza e sono turbato
4 az ellenség kiáltozása, a bűnösök szorongatása. Hiszen veszedelmet zúdítanak rám, haragjukban ellenségeskednek velem.	4 alle grida del nemico, al clamore del malvagio; poiché essi fanno cadere su di me sventure e con rabbia mi avversano.
5 Szívem remeg bennem, halálos félelem szállt meg engem.	5 Il mio cuore trema nel mio petto, e terrori di morte si sono abbattuti su di me.
6 Elfogott a reszketés és a félelem, és sötétség borított el engem.	6 Timore e tremore vengono dentro di me e l'orrore mi sommerge.
7 Így szóltam: »Bár szárnyam volna, mint a galambnak, hogy elszállhatnék s megpihenhetnék!	7 Per questo dico: "Oh, se avessi le ali! Come aquila volerei in cerca di riposo.
8 Bizony messzire menekülnék, s a pusztában ütném fel lakóhelyemet!	8 Ecco: lontano fuggirei per starmene nel deserto.
9 Ott várnám azt, aki megszabadít a szélvésztől és a vihartól.«	9 Vorrei là fuggire dov'è per me uno scampo, al riparo dal vento che infuria, lontano da ogni tempesta".
10 Sújts le, Uram! Zavard össze nyelvüket, mert gonoszságot és viszályt látok a városban.	10 Disperdili, o Signore, confondi le loro lingue, poiché violenza vedo e rissa nella città;
11 Éjjel-nappal körüljárnak falain,	11 giorno e notte la circondano al di sopra delle sue mura, in essa regnano malvagità e nequizia.
12 Benne pedig jogtalanság, nyomorúság és álnokság, és utcáin nem szűnik meg a csalás és a rászedés.	12 Insidie regnano nel suo interno e non si allontanano dalla sua piazza oppressione e frode.
13 Mert ha ellenségem szórna rám átkokat, azt elviselném könnyedén; És ha gyűlölőm sértegetne, előle talán elrejtőznék.	13 Certo, non è un nemico che m'insulta: lo potrei sopportare. Non è chi mi odia che su di me s'inorgoglisce: mi potrei nascondere da lui.
14 Hanem te teszed, aki velem egyet akartál, jó ismerősöm és bizalmas barátom voltál,	14 Ma tu, uomo a me pari, a me amico e familiare...
15 aki velem együtt etted az édes étkeket: akivel együtt jártunk az Isten házába.	15 Un dolce colloquio era fra noi, in letizia camminavamo nella casa di Dio.
16 Érje el az ilyeneket a halál, elevenen szálljanak az alvilágba, mert gonoszság lakik hajlékukban és szívükben.	16 S'abbatta la morte su di loro, scendano vivi negli inferi, poiché v'è nequizia dentro le loro dimore.
17 Én azonban Istenhez kiáltok, s az Úr megszabadít engem.	17 Io invoco il Signore ed egli mi salverà.
18 Este, reggel, délben panaszkodom, sóhajtok, s ő meghallja szavamat.	18 Sera e mattino e mezzodì voglio gemere e sospirare, affinché oda la mia voce;
19 Békességben megszabadítja lelkemet azoktól, akik rámtámadnak.	19 riscatterà in pace l'anima mia da coloro che mi assalgono, poiché in molti si sono levati contro di me.
20 Isten, aki öröktől fogva létezik, meghallgat és megalázza őket, mert az ilyenek meg nem változnak, nem félik Istent.	20 Ascolterà Dio e li umilierà egli che troneggia dall'eternità; poiché non ci sono per loro mutamenti: non temono Dio.
21 Társaira emelte kezét, szövetségét meggyalázta.	21 Alzò le sue mani contro i suoi alleati, infranse il suo patto.
22 Ajkai a vajnál lágyabbak, de szíve háborúsággal teli. Szavai simábbak az olajnál, ugyanakkor azonban kivont kardok.	22 Morbida più che burro è la sua bocca, guerra è invece nel suo cuore; molli sono le sue parole più che olio, esse invece sono spade affilate.
23 Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad; Nem engedi soha, hogy ingadozzék az igaz.	23 Getta sul Signore il tuo affanno, ed egli ti sosterrà: non lascerà che in eterno vacilli il giusto.
24 Isten, te letaszítod őket a pusztulás vermébe. A vérengző és álnok emberek életük felét sem érik el; Ezért bízom én, Uram, tebenned!	24 E tu, o Dio, li farai discendere nel profondo della fossa, gli uomini di sangue e di frode non raggiungeranno la metà dei loro giorni. Io invece mi voglio rifugiare in te.