A zsoltárok könyve 55

KÁLDI-NEOVULGÁTA	DIODATI
1 A karvezetőnek. Lantra. Maszkíl Dávidtól.	1 Maschil di Davide, dato al capo de’ Musici sopra Neghinot O DIO, porgi l’orecchio alla mia orazione; E non nasconderti dalla mia supplicazione.
2 Hallgasd meg, Isten, könyörgésemet, ne rejtőzz el esdeklésem elől;	2 Attendi a me, e rispondimi; Io mi lagno nella mia orazione, e romoreggio;
3 Figyelj rám és hallgass meg engem. Elcsüggedtem küzdelmemben, meggyötört	3 Per lo gridar del nemico, per l’oppressione dell’empio; Perciocchè essi mi traboccano addosso delle calamità, E mi nimicano con ira.
4 az ellenség kiáltozása, a bűnösök szorongatása. Hiszen veszedelmet zúdítanak rám, haragjukban ellenségeskednek velem.	4 Il mio cuore è angosciato dentro di me; E spaventi mortali mi sono caduti addosso.
5 Szívem remeg bennem, halálos félelem szállt meg engem.	5 Paura e tremito mi è sopraggiunto; E terrore mi ha coperto.
6 Elfogott a reszketés és a félelem, és sötétség borított el engem.	6 Onde io ho detto: Oh! avessi io delle ale, come le colombe! Io me ne volerei, e mi riparerei in alcun luogo.
7 Így szóltam: »Bár szárnyam volna, mint a galambnak, hogy elszállhatnék s megpihenhetnék!	7 Ecco, io me ne fuggirei lontano; Io dimorerei nel deserto. Sela.
8 Bizony messzire menekülnék, s a pusztában ütném fel lakóhelyemet!	8 Io mi affretterei di scampare Dal vento impetuoso e dal turbo
9 Ott várnám azt, aki megszabadít a szélvésztől és a vihartól.«	9 Disperdili, Signore; dividi le lor lingue; Perciocchè io ho vedute violenze e risse nella città.
10 Sújts le, Uram! Zavard össze nyelvüket, mert gonoszságot és viszályt látok a városban.	10 Essa n’è circondata d’intorno alle sue mura, giorno e notte; E in mezzo ad essa vi è iniquità ed ingiuria.
11 Éjjel-nappal körüljárnak falain,	11 Dentro di essa non vi è altro che malizie; Frodi ed inganni non si muovono dalle sue piazze.
12 Benne pedig jogtalanság, nyomorúság és álnokság, és utcáin nem szűnik meg a csalás és a rászedés.	12 Perciocchè non è stato un mio nemico che mi ha fatto vituperio; Altrimenti, io l’avrei comportato; Non è stato uno che mi avesse in odio che si è levato contro a me; Altrimenti, io mi sarei nascosto da lui.
13 Mert ha ellenségem szórna rám átkokat, azt elviselném könnyedén; És ha gyűlölőm sértegetne, előle talán elrejtőznék.	13 Anzi, sei stato tu, ch’eri, secondo la mia estimazione, Il mio conduttore, ed il mio famigliare.
14 Hanem te teszed, aki velem egyet akartál, jó ismerősöm és bizalmas barátom voltál,	14 Che comunicavamo dolcemente insieme i nostri segreti, E andavamo di compagnia nella Casa di Dio.
15 aki velem együtt etted az édes étkeket: akivel együtt jártunk az Isten házába.	15 Metta loro la morte la mano addosso, Scendano sotterra tutti vivi; Perciocchè nel mezzo di loro, nelle lor dimore, non vi è altro che malvagità
16 Érje el az ilyeneket a halál, elevenen szálljanak az alvilágba, mert gonoszság lakik hajlékukban és szívükben.	16 Quant’è a me, io griderò a Dio, E il Signore mi salverà.
17 Én azonban Istenhez kiáltok, s az Úr megszabadít engem.	17 La sera, la mattina, e in sul mezzodì, io orerò e romoreggerò; Ed egli udirà la mia voce.
18 Este, reggel, délben panaszkodom, sóhajtok, s ő meghallja szavamat.	18 Egli riscuoterà l’anima mia dall’assalto che mi è dato, E la metterà in pace; Perciocchè essi son contro a me in gran numero.
19 Békességben megszabadítja lelkemet azoktól, akik rámtámadnak.	19 Iddio mi udirà, e li abbatterà; Egli, dico, che dimora in ogni eternità; Sela. Perciocchè giammai non si mutano, E non temono Iddio.
20 Isten, aki öröktől fogva létezik, meghallgat és megalázza őket, mert az ilyenek meg nem változnak, nem félik Istent.	20 Hanno messa la mano addosso a quelli che vivevano in buona pace con loro; Hanno rotto il lor patto.
21 Társaira emelte kezét, szövetségét meggyalázta.	21 Le lor bocche son più dolci che burro; Ma ne’ cuori loro vi è guerra; Le lor parole son più morbide che olio, Ma son tante coltellate.
22 Ajkai a vajnál lágyabbak, de szíve háborúsággal teli. Szavai simábbak az olajnál, ugyanakkor azonban kivont kardok.	22 Rimetti nel Signore il tuo peso, ed egli ti sosterrà; Egli non permetterà giammai che il giusto caggia.
23 Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad; Nem engedi soha, hogy ingadozzék az igaz.	23 Ma tu, o Dio, farai scender coloro nel pozzo della perdizione; Gli uomini di sangue e di frode Non compieranno a mezzo i giorni loro; Ma io mi confiderò in te
24 Isten, te letaszítod őket a pusztulás vermébe. A vérengző és álnok emberek életük felét sem érik el; Ezért bízom én, Uram, tebenned!