Scrutatio

Mercoledi, 15 maggio 2024 - Sant'Isidoro agricoltore ( Letture di oggi)

A zsoltárok könyve 55


font
KÁLDI-NEOVULGÁTANOVA VULGATA
1 A karvezetőnek. Lantra. Maszkíl Dávidtól.1 Magistro chori. Fidibus. Maskil. David.
2 Hallgasd meg, Isten, könyörgésemet, ne rejtőzz el esdeklésem elől;2 Auribus percipe, Deus, orationem meam
et ne abscondaris a deprecatione mea;
3 Figyelj rám és hallgass meg engem. Elcsüggedtem küzdelmemben, meggyötört3 intende mihi et exaudi me.
Excussus sum in meditatione mea et conturbatus sum
4 az ellenség kiáltozása, a bűnösök szorongatása. Hiszen veszedelmet zúdítanak rám, haragjukban ellenségeskednek velem.4 a voce inimici et a tribulatione peccatoris.
Quoniam devolverunt in me iniquitatem
et in ira molesti erant mihi.
5 Szívem remeg bennem, halálos félelem szállt meg engem.5 Cor meum torquetur intra me,
et formido mortis cecidit super me.
6 Elfogott a reszketés és a félelem, és sötétség borított el engem.6 Timor et tremor venerunt super me, et contexit me pavor. -
7 Így szóltam: »Bár szárnyam volna, mint a galambnak, hogy elszállhatnék s megpihenhetnék!7 Et dixi: “ Quis dabit mihi pennas sicut columbae,
et volabo et requiescam?
8 Bizony messzire menekülnék, s a pusztában ütném fel lakóhelyemet!8 Ecce elongabo fugiens
et manebo in solitudine.
9 Ott várnám azt, aki megszabadít a szélvésztől és a vihartól.«9 Exspectabo eum, qui salvum me faciat
a spiritu procellae et tempestate ”.
10 Sújts le, Uram! Zavard össze nyelvüket, mert gonoszságot és viszályt látok a városban.10 Dissipa, Domine, divide linguas eorum,
quoniam vidi violentiam et contentionem in civitate.
11 Éjjel-nappal körüljárnak falain,11 Die ac nocte circumeunt eam super muros eius,
12 Benne pedig jogtalanság, nyomorúság és álnokság, és utcáin nem szűnik meg a csalás és a rászedés.12 iniquitas et labor et insidiae in medio eius;
et non defecit de plateis eius fraudulentia et dolus.
13 Mert ha ellenségem szórna rám átkokat, azt elviselném könnyedén; És ha gyűlölőm sértegetne, előle talán elrejtőznék.13 Quoniam si inimicus meus maledixisset mihi,
sustinuissem utique;
et si is qui oderat me, super me magnificatus fuisset,
abscondissem me forsitan ab eo.
14 Hanem te teszed, aki velem egyet akartál, jó ismerősöm és bizalmas barátom voltál,14 Tu vero, homo coaequalis meus,
familiaris meus et notus meus,
15 aki velem együtt etted az édes étkeket: akivel együtt jártunk az Isten házába.15 qui simul habuimus dulce consortium:
in domo Dei ambulavimus in concursu.
16 Érje el az ilyeneket a halál, elevenen szálljanak az alvilágba, mert gonoszság lakik hajlékukban és szívükben.16 Veniat mors super illos,
et descendant in infernum viventes,
quoniam nequitiae in habitaculis eorum,
in medio eorum.
17 Én azonban Istenhez kiáltok, s az Úr megszabadít engem.17 Ego autem ad Deum clamabo,
et Dominus salvabit me.
18 Este, reggel, délben panaszkodom, sóhajtok, s ő meghallja szavamat.18 Vespere et mane et meridie meditabor et ingemiscam,
et exaudiet vocem meam.
19 Békességben megszabadítja lelkemet azoktól, akik rámtámadnak.19 Redimet in pace animam meam ab his, qui impugnant me,
quoniam in multis sunt adversum me.
20 Isten, aki öröktől fogva létezik, meghallgat és megalázza őket, mert az ilyenek meg nem változnak, nem félik Istent.20 Exaudiet Deus et humiliabit illos,
qui est ante saecula.
Non enim est illis commutatio,
et non timuerunt Deum.
21 Társaira emelte kezét, szövetségét meggyalázta.21 Extendit manum suam in socios;
contaminavit foedus suum.
22 Ajkai a vajnál lágyabbak, de szíve háborúsággal teli. Szavai simábbak az olajnál, ugyanakkor azonban kivont kardok.22 Lene super butyrum est os eius,
pugna autem cor illius:
molliti sunt sermones eius super oleum,
et ipsi sunt gladii destricti. -
23 Vesd az Úrra gondodat, s ő majd gondoskodik rólad; Nem engedi soha, hogy ingadozzék az igaz.23 Iacta super Dominum curam tuam,
et ipse te enutriet;
non dabit in aeternum fluctuationem iusto.
24 Isten, te letaszítod őket a pusztulás vermébe. A vérengző és álnok emberek életük felét sem érik el; Ezért bízom én, Uram, tebenned!24 Tu vero, Deus, deduces eos in puteum interitus.
Viri sanguinum et dolosi non dimidiabunt dies suos;
ego autem sperabo in te, Domine.