A zsoltárok könyve 50

KÁLDI-NEOVULGÁTA	EINHEITSUBERSETZUNG BIBEL
1 Ászáf zsoltára. Szól az Úr, az istenek Istene, és szólítja a földet napkelettől napnyugatig.	1 [Ein Psalm Asafs.] Der Gott der Götter, der Herr, spricht, er ruft der Erde zu vom Aufgang der Sonne bis zum Untergang.
2 Felragyog Sionból ékes szépséggel az Isten.	2 Vom Zion her, der Krone der Schönheit, geht Gott strahlend auf.
3 Jön íme, Isten, íme, jön a mi Istenünk és nem hallgat: színe előtt emésztő tűz, körülötte hatalmas förgeteg.	3 Unser Gott kommt und schweigt nicht; Feuer frisst vor ihm her; um ihn stürmt es gewaltig.
4 Szólítja onnan felülről az eget s a földet, hogy népe fölött ítélkezzék:	4 Dem Himmel droben und der Erde ruft er zu, er werde sein Volk nun richten:
5 »Gyűjtsétek elém szentjeimet, akik az áldozatban szövetségre léptek velem.«	5 «Versammelt mir all meine Frommen, die den Bund mit mir schlossen beim Opfer.»
6 Igazságát hirdetik az egek, mert Isten tart ítéletet.	6 Die Himmel sollen seine Gerechtigkeit künden; Gott selbst wird Richter sein. [Sela]
7 »Halljad én népem, hadd beszéljek, Izrael, hadd tegyek bizonyságot ellened: Én Isten, a te Istened vagyok.	7 «Höre, mein Volk, ich rede. Israel, ich klage dich an, ich, der ich dein Gott bin.
8 Nem áldozataidért perelek veled, hisz égő áldozataid folyton előttem vannak.	8 Nicht wegen deiner Opfer rüg ich dich, deine Brandopfer sind mir immer vor Augen.
9 Nem veszek el házadból fiatal bikákat, sem nyájaidból kecskebakokat.	9 Doch nehme ich von dir Stiere nicht an noch Böcke aus deinen Hürden.
10 Mert enyém az erdő minden vadja, az állatok ezrei a hegyekben.	10 Denn mir gehört alles Getier des Waldes, das Wild auf den Bergen zu Tausenden.
11 Ismerem az ég minden madarát, és ami csak mozog a mezőn, az enyém.	11 Ich kenne alle Vögel des Himmels, was sich regt auf dem Feld, ist mein Eigen.
12 Ha éheznék, nem kellene neked szólnom, mert enyém a földkerekség, s mindaz, ami betölti.	12 Hätte ich Hunger, ich brauchte es dir nicht zu sagen, denn mein ist die Welt und was sie erfüllt.
13 Eszem-e én a bikák húsát, iszom-e én a kecskebakok vérét?	13 Soll ich denn das Fleisch von Stieren essen und das Blut von Böcken trinken?
14 Dicséretet mutass be áldozatul Istennek, és teljesítsd fogadalmaidat a Fölségesnek;	14 Bring Gott als Opfer dein Lob und erfülle dem Höchsten deine Gelübde!
15 Hívj segítségül a szorongatás napján: megmentelek, és te dicsérni fogsz engem.«	15 Rufe mich an am Tag der Not; dann rette ich dich und du wirst mich ehren.»
16 A bűnöshöz azonban így szól az Isten: »Miért beszélsz te parancsolataimról, s miért veszed szádra szövetségemet?	16 Zum Frevler aber spricht Gott: «Was zählst du meine Gebote auf und nimmst meinen Bund in deinen Mund?
17 Hiszen te gyűlölöd a fegyelmet, és hátad mögé veted szavaimat.	17 Dabei ist Zucht dir verhasst, meine Worte wirfst du hinter dich.
18 Ha tolvajt láttál, vele tartottál, házasságtörőkkel közösködtél.	18 Siehst du einen Dieb, so läufst du mit, du machst dich mit Ehebrechern gemein.
19 Szád gonoszságot árasztott, és nyelved csalárdságot szőtt.	19 Dein Mund redet böse Worte und deine Zunge stiftet Betrug an.
20 Leültél és testvéred ellen beszéltél, és gáncsot vetettél anyád fia elé.	20 Von deinem Bruder redest du schändlich, auf den Sohn deiner Mutter häufst du Verleumdung.
21 Így cselekedtél, s mivel én hallgattam, azt hitted, hogy olyan vagyok, mint te. Pedig perbeszállok veled és mindezt felhozom ellened.	21 Das hast du getan und ich soll schweigen? Meinst du, ich bin wie du? Ich halte es dir vor Augen und rüge dich.
22 Értsétek meg ezt ti, akik megfeledkeztek Istenről, nehogy védtelenek legyetek, amikor elragadlak titeket!	22 Begreift es doch, ihr, die ihr Gott vergesst! Sonst zerreiße ich euch und niemand kann euch retten.
23 Aki a dicséret áldozatát mutatja be, az tisztel engem, és aki bűntelenül jár az úton, annak mutatom meg Isten üdvösségét.«	23 Wer Opfer des Lobes bringt, ehrt mich; wer rechtschaffen lebt, dem zeig ich mein Heil.»