Livre des Psaumes 78

JERUSALEM	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Poème. D'Asaph. Ecoute, ô mon peuple, ma loi; tends l'oreille aux paroles de ma bouche;	1 Maszkíl Ászáftól. Figyelj, népem, tanításomra, hallgassatok szám szavára.
2 j'ouvre la bouche en paraboles, j'évoque du passé les mystères.	2 Bölcs mondásra nyitom számat, elmondom a régi idők titkait.
3 Nous l'avons entendu et connu, nos pères nous l'ont raconté;	3 Amiket hallottunk és megismertünk, s atyáink elbeszéltek nekünk,
4 nous ne le tairons pas à leurs enfants, nous le raconterons à la génération qui vient: les titres deYahvé et sa puissance, ses merveilles telles qu'il les fit;	4 nem titkoljuk fiaik elől, elbeszéljük a jövendő nemzedéknek. Hirdetjük az Úr dicséretét, hatalmát, és csodáit, amelyeket végbevitt.
5 il établit un témoignage en Jacob, il mit une loi en Israël; il avait commandé à nos pères de le faireconnaître à leurs enfants,	5 Bizonyságot állított Jákobnak, törvényt adott Izraelnek; Megparancsolta atyáinknak, tanítsák meg rá fiaikat,
6 que la génération qui vient le connaisse, les enfants qui viendront à naître. Qu'ils se lèvent, qu'ilsracontent à leurs enfants,	6 hogy megtanulja a következő nemzedék, a születendő gyermekek. Keljenek fel, és hirdessék fiaiknak,
7 qu'ils mettent en Dieu leur espoir, qu'ils n'oublient pas les hauts faits de Dieu, et sescommandements, qu'ils les observent;	7 hogy Istenbe vessék bizalmukat, ne feledjék el az Isten műveit, és parancsait teljesítsék!
8 qu'ils ne soient pas, à l'exemple de leurs pères, une génération de révolte et de bravade, générationqui n'a point le coeur sûr et dont l'esprit n'est point fidèle à Dieu.	8 Ne legyenek olyanok, mint atyáik, az a pártütő és lázongó nemzedék; A nemzedék, amelynek szíve nem volt kitartó, és lelke nem volt hű Isten iránt.
9 Les fils d'Ephraïm, tireurs d'arc, se retournèrent, le jour du combat;	9 Efraim fiai felajzották és kilőtték íjukat, de a harc napján hátat fordítottak.
10 ils ne gardaient pas l'alliance de Dieu, ils refusaient de marcher dans sa loi;	10 Nem tartották meg Isten szövetségét, és törvényét nem akarták követni.
11 ils avaient oublié ses hauts faits, ses merveilles qu'il leur donna de voir:	11 Elfelejtették tetteit, a csodáit, amelyeket megmutatott nekik.
12 devant leurs pères il fit merveille en terre d'Egypte, aux champs de Tanis.	12 Atyáik előtt csodákat művelt, Egyiptom földjén, Tánisz mezején.
13 Il fendit la mer et les transporta, il dressa les eaux comme une digue;	13 Széthasította a tengert és átvezette őket, a vizeket szinte tömlőbe fogta.
14 il les guida de jour par la nuée, par la lueur d'un feu toute la nuit;	14 Nappal a felhőben vezette őket, s egész éjjel a tűz fényében.
15 il fendit les rochers au désert, il les abreuva à la mesure du grand abîme;	15 Kősziklát hasított fel a pusztában és bőséges áradattal itatta őket.
16 du roc il fit sortir des ruisseaux et descendre les eaux en torrents.	16 Patakokat fakasztott a kősziklából és folyamként ömlesztette a vizet.
17 Mais de plus belle ils péchaient contre lui et bravaient le Très-Haut dans le lieu sec;	17 Mégis egyre csak vétkeztek ellene, haragra ingerelték a Fölségest a pusztában.
18 ils tentèrent Dieu dans leur coeur, demandant à manger à leur faim.	18 Megkísértették szívükben Istent, amikor kedvük szerint ennivalót kértek,
19 Or ils parlèrent contre Dieu; ils dirent: "Est-il capable, Dieu, de dresser une table au désert?	19 s így beszéltek Isten ellen: »Tud-e Isten – mondták – asztalt teríteni a pusztában?«
20 "Voici qu'il frappe le rocher, les eaux coulent, les torrents s'échappent: mais du pain, est-il capabled'en donner, ou de fournir de la viande à son peuple?"	20 Íme megütötte a kősziklát és vizek folytak, patakok áradtak. »De vajon tud-e kenyeret is adni, és húst szerezni népének?«
21 Alors Yahvé entendit, il s'emporta; un feu flamba contre Jacob, et puis la Colère monta contreIsraël,	21 Amikor ezt az Úr meghallotta, haragra gerjedt: Tűz gyulladt fel Jákob ellen, és harag szállt Izraelre,
22 car ils étaient sans foi en Dieu, ils étaient sans confiance en son salut.	22 mert nem hittek Istenben, és segítségében nem reméltek.
23 Aux nuées d'en haut il commanda, il ouvrit les battants des cieux;	23 Ekkor ő parancsot adott fenn a fellegeknek, és megnyitotta az egek ajtóit.
24 pour les nourrir il fit pleuvoir la manne, il leur donna le froment des cieux;	24 Ennivalóként mannát hullatott nekik, és a mennyből adott nekik kenyeret:
25 du pain des Forts l'homme se nourrit, il leur envoya des vivres à satiété.	25 angyalok kenyerét ette az ember; Bőségesen küldött nekik ennivalót.
26 Il fit lever dans les cieux le vent d'est, il fit venir par sa puissance le vent du sud,	26 Déli szelet támasztott az égen, és hatalmával elhozta a délnyugati szelet.
27 il fit pleuvoir sur eux la viande comme poussière, la volaille comme sable des mers,	27 Annyi húst hullatott rájuk, mint a por, s annyi szárnyast, mint a tenger fövenye:
28 il en fit tomber au milieu de son camp, tout autour de sa demeure.	28 hullottak táboruk közepére, körös-körül sátraik köré.
29 Ils mangèrent et furent bien rassasiés, il leur servit ce qu'ils désiraient;	29 Ettek és nagyon jóllaktak, mert megadta nekik, amit kívántak.
30 eux n'étaient pas revenus de leur désir, leur manger encore en la bouche,	30 De még fel sem hagytak torkosságukkal, még szájukban volt az étel,
31 que la colère de Dieu monta contre eux: il massacrait parmi les robustes, abattait les cadetsd'Israël.	31 amikor Isten haragja felgerjedt ellenük, agyonsújtotta kövéreiket, leterítette Izrael választottait.
32 Malgré tout, ils péchèrent encore, ils n'eurent pas foi en ses merveilles.	32 Mindamellett ismét csak vétkeztek, és nem hittek csodatetteinek.
33 Il consuma en un souffle leurs jours, leurs années en une panique.	33 Ezért hiábavalóságban enyésztek el napjaik, és rettegésben esztendeik.
34 Quand il les massacrait, ils le cherchaient, ils revenaient, s'empressaient près de lui.	34 Ha pusztította őket, hozzá fordultak, megtértek és virradatkor hozzá folyamodtak.
35 Ils se souvenaient: Dieu leur rocher, Dieu le Très-Haut, leur rédempteur!	35 Megemlékeztek arról, hogy Isten az oltalmazójuk, s a fölséges Isten a megváltójuk.
36 Mais ils le flattaient de leur bouche, mais de leur langue ils lui mentaient,	36 Szerették őt szájukkal, hazudtak neki nyelvükkel,
37 leur coeur n'était pas sûr envers lui, ils étaient sans foi en son alliance.	37 mert szívük nem volt egyenes hozzá, és nem voltak hűek szövetségéhez.
38 Lui alors, dans sa tendresse, effaçait les torts au lieu de dévaster; sans se lasser, il revenait de sacolère au lieu de réveiller tout son courroux.	38 De ő irgalmasan megbocsátotta bűneiket, és nem pusztította el őket. Haragját gyakran elfordította és nem öntötte ki egész bosszúságát.
39 Il se souvenait: eux, cette chair, souffle qui s'en va et ne revient pas.	39 Megemlékezett arról, hogy nem egyebek testnél, olyanok, mint az elszálló s vissza nem térő lehelet.
40 Que de fois ils le bravèrent au désert, l'offensèrent parmi les solitudes!	40 Hányszor lázongtak ellene a pusztában, haragra ingerelték őt a sivatagban!
41 Ils revenaient tenter Dieu, affliger le Saint d'Israël,	41 Újra meg újra kísértették Istent, és fellázadtak Izrael Szentje ellen.
42 sans nul souvenir de sa main, ni du jour qu'il les sauva de l'adversaire.	42 Nem emlékeztek meg kezéről, arról a napról, amelyen megváltotta őket a szorongatásból.
43 Lui qui en Egypte mit ses signes, ses miracles aux champs de Tanis,	43 Véghezvitte jeleit Egyiptomban és csodatetteit Tánisz mezején.
44 fit tourner en sang leurs fleuves, leurs ruisseaux pour les priver de boire.	44 Vérré változtatta folyóikat, ihatatlanná tette patakjaikat.
45 Il leur envoya des taons qui dévoraient, des grenouilles qui les infestaient;	45 Legyet bocsátott rájuk és emésztette őket, és békát, hogy romlást hozzon rájuk.
46 il livra au criquet leurs récoltes et leur labeur à la sauterelle;	46 Odaadta termésüket a vándorsáskáknak, és munkájuk gyümölcsét a szöcskéknek.
47 il massacra par la grêle leur vigne et leurs sycomores par la gelée;	47 Szőlőiket megverte jéggel, szederfáikat dérrel.
48 il remit à la grêle leur bétail et leurs troupeaux aux éclairs.	48 Odavetette állataikat a jégesőnek, jószágukat a tűznek.
49 Il lâcha sur eux le feu de sa colère, emportement et fureur et détresse, un envoi d'anges demalheur;	49 Rájuk bocsátotta haragjának tüzét, bosszúját, haragját, szorongatását, gonosz angyalok csapását.
50 il fraya un sentier à sa colère. Il n'exempta pas leur âme de la mort, à la peste il remit leur vie;	50 Szabad utat engedett haragjának, nem kímélte meg lelküket a haláltól, dögvésszel vetett véget életüknek.
51 il frappa tout premier-né en Egypte, la fleur de la race aux tentes de Cham.	51 Megölte Egyiptom földjének minden elsőszülöttjét, erejük zsengéjét Kám sátraiban.
52 Il poussa comme des brebis son peuple, les mena comme un troupeau dans le désert;	52 Mint juhokat kihozta népét, mint nyájat vezette a pusztában.
53 il les guida sûrement, ils furent sans crainte, leurs ennemis, la mer les recouvrit.	53 Biztonságban vezette őket, nem féltek, de ellenségeiket tenger borította el.
54 Il les amena vers son saint territoire, la montagne que sa droite a conquise;	54 Elvitte őket a szent helyre, a hegyre, amelyet jobbja szerzett.
55 il chassa devant eux les païens, il leur marqua au cordeau un héritage; il installa sous leurs tentesles tribus d'Israël.	55 Kiűzte előlük a nemzeteket, mérőzsinórjával nekik osztotta ki az országot, és letelepítette sátraikban Izrael törzseit.
56 Ils tentaient, ils bravaient Dieu le Très-Haut, se refusaient à garder ses témoignages;	56 Mégis megkísértették és bosszantották a fölséges Istent, és nem tartották meg rendeléseit.
57 ils déviaient, ils trahissaient comme leurs pères, se retournaient comme un arc infidèle;	57 Elpártoltak és hűtlenek lettek, akárcsak atyáik, visszavágtak, mint az álnok íj.
58 ils l'indignaient avec leurs hauts lieux, par leurs idoles ils le rendaient jaloux.	58 Haragították őt a magaslatokon, féltékenységre ingerelték faragott bálványaikkal.
59 Dieu entendit et s'emporta, il rejeta tout à fait Israël;	59 Meghallotta ezt Isten, haragra lobbant és messze eltaszította Izraelt.
60 il délaissa la demeure de Silo, la tente où il demeurait chez les hommes.	60 Elvetette silói hajlékát, sátrát, ahol az emberek közt lakott.
61 Il livra sa force à la captivité, aux mains de l'ennemi sa splendeur;	61 Fogságra adta erejét, és ékességét az ellenség kezére.
62 il remit son peuple à l'épée, contre son héritage il s'emporta.	62 Kardélre vetette népét, és haragra gyúlt öröksége ellen.
63 Ses cadets, le feu les dévora, ses vierges n'eurent pas de chant de noces;	63 Ifjaikat tűz emésztette meg, szűzeiket senki sem jegyezte el.
64 ses prêtres tombèrent sous l'épée, ses veuves ne firent pas de lamentations.	64 Papjaik kard által estek el, özvegyeiket senki sem siratta.
65 Il s'éveilla comme un dormeur, le Seigneur, comme un vaillant terrassé par le vin,	65 Felébredt ekkor az Úr, mint az alvó, mint a hős, aki mámoros a bortól.
66 il frappa ses ennemis au dos, les livra pour toujours à la honte.	66 Visszaverte ellenségeit, örök gyalázatot hozott rájuk.
67 Il rejeta la tente de Joseph, il n'élut pas la tribu d'Ephraïm;	67 Ám József sátrát elvetette, Efraim törzsét nem választotta ki,
68 il élut la tribu de Juda, la montagne de Sion qu'il aime.	68 hanem kiválasztotta Júda törzsét, Sion hegyét, amelyben kedvét lelte.
69 Il bâtit comme les hauteurs son sanctuaire, comme la terre qu'il fonda pour toujours.	69 Felépítette szentélyét, mint az égboltot, mint a földet, amelyet örökre megszilárdított.
70 Il élut David son serviteur, il le tira des parcs à moutons,	70 Kiválasztotta szolgáját, Dávidot, elhozta őt a juhnyájaktól,
71 de derrière les brebis mères il l'appela pour paître Jacob son peuple et Israël son héritage;	71 elhozta őt a szoptatós juhok mögül, hogy legeltesse Jákob népét, s örökségét, Izraelt.
72 il les paissait d'un coeur parfait, et d'une main sage les guidait.	72 Ő tiszta lélekkel legeltette, bölcs kézzel vezette őket.