Proverbs 19

DOUAI-RHEIMS	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Better is the poor man, that walketh in his simplicity, than a rich man that is perverse in his lips, and unwise.	1 Jobb a szegény, akinek útja feddhetetlen, mint a romlott ajkú és esztelen gazdag.
2 Where there is no knowledge of the soul, there is no good: and he that is hasty with his feet shall stumble.	2 Nincs ott jó, ahol nincs meg a lélek ismerete, aki siet lábával, az mellélép.
3 The folly of a man supplanteth his seeps: and he fretteth in his mind against God.	3 Az ember elrontja útját balgaságával, és szíve mégis az Úr ellen dühöng!
4 Riches make many friends: but from the poor man, even they whom he had, depart.	4 A gazdagság sok új barátot szerez, a szegényt pedig a régiek is elhagyják.
5 A false witness shall not be unpunished: and he that speaketh lies shall not escape.	5 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, meg nem menekül.
6 Many honour the person of him that is mighty, and are friends of him that giveth gifts.	6 Az előkelőnek sokan hajbókolnak, s a bőkezűnek számos a barátja.
7 The brethren of the poor man hate him: moreover also his friends have departed far from him. He that followeth after words only, shall have nothing.	7 A szegény embertől húzódik a rokonsága, mennyivel inkább távolodnak tőle barátai! Aki csak szó után indul, annak nem lesz semmije sem.
8 But he that possesseth a mind, loveth his own soul, and he that keepeth prudence shall find good things.	8 Aki értelmet szerez, jót akar lelkének, aki megőrzi a belátást, megleli a boldogságot.
9 A false witness shall not be unpunished: and he that speaketh lies, shall perish.	9 A hamis tanú nem marad büntetlen, s aki hazugságot kohol, el fog veszni.
10 Delicacies are not seemly for a fool: nor for a servant to have rule over princes.	10 Nem való balgának a gyönyörűség, sem a szolgának, hogy uralkodjék fejedelmeken.
11 The learning of a man is known by patience and his glory is to pass over wrongs.	11 Az ember okosságát türelmén lehet lemérni, és becsületére válik, ha a hibát el tudja nézni.
12 As the roaring of a lion, so also is the anger of a king: and his cheerfulness as the dew upon the grass.	12 A király haragja olyan, mint az oroszlán bömbölése, jókedve pedig harmat a növényen.
13 A foolish son is the grief of his father: and a wrangling wife is like a roof continually dropping through.	13 A balga fiú fájdalom atyjának, a házsártos asszony pedig olyan, mint a folyton beázó háztető.
14 House and riches are given by parents: but a prudent wife is properly from the Lord.	14 A ház és a vagyon ősöktől eredő örökség, az okos asszony pedig valóban az Úrtól van.
15 Slothfulness casteth into a deep sleep, and an idle soul shall suffer hunger.	15 A tunyaság mély álomba merít, s a lusta lélek koplalni kénytelen.
16 He that keepeth the commandment, keepeth his own soul: but he that neglecteth his own way, shall die.	16 Aki megtartja a parancsot, megóvja lelkét, aki elhanyagolja útját, halállal bűnhődik.
17 He that hath mercy on the poor, lendeth to the Lord: and he will repay him.	17 Aki megkönyörül a szegényen, az Úrnak ad kölcsön, s ő megfizet neki tettéért.
18 Chastise thy son, despair not: but to the killing of him set not thy soul.	18 Fenyítsd meg fiadat, és ne veszítsd el reményedet, de nehogy arra gondolj, hogy megöld!
19 He that is impatient, shall suffer damage: and when he shall take away he shall add another thing.	19 Ha türelmetlen, viselje csak bűnhődését, sőt, hogy megmentsd őt, szolgálj még ráadással!
20 Hear counsel, and receive instruction, that thou mayst be wise in thy latter end.	20 Hallgass jó tanácsra és fogadj el intést, hogy végtére bölcs légy!
21 There are many thoughts in the heart of a man: but the will of the Lord shall stand firm.	21 Sokféle terv van az ember szívében, de csak az Úr akarata a helytálló!
22 A needy man is merciful: and better is the poor than the lying man.	22 A szűkölködő ember irgalmas, és többet ér a szegény, mint a hazug férfi.
23 The fear of the Lord is unto life: and he shall abide in fulness without being visited with evil.	23 Az Úr félelme életre vezet, mellette jóllakottan, baj nélkül lehet megpihenni.
24 The slothful hideth his hand under his armpit, and will not so much as bring it to his mouth.	24 A lusta a tálba mártja kezét, de a szájához már nem emeli.
25 The wicked man being; scourged, the fool shall be wiser: but if thou rebuke a wise man he will understand discipline.	25 Ha az arcátlant megvered, tanul belőle a balga, ha pedig az okost megfedded, okulást merít.
26 He that afflicteth his father, and chaseth away his mother, is infamous and unhappy.	26 Aki bántalmazza atyját és elűzi anyját, becstelen, gyalázatos gyermek.
27 Cease not, O my son, to hear instruction, and be not ignorant of the words of knowledge.	27 Fiam! Ne szűnj meg hallgatni az intésre, és ne légy járatlan a tudás igéiben!
28 An unjust witness scorneth judgment: and the mouth of the wicked devoureth iniquity.	28 A hamis tanú kineveti a törvényt, s a gonoszok szája falja a gazságot.
29 Judgments are prepared for scorners: and striking hammers for the bodies of fools.	29 Az arcátlanok számára vesszők állnak készen, a balgák hátára pedig ütlegek várnak.