| 1 Depois disto Job abriu a sua boca e amaldiçoou o dia do seu nascimento. | 1 Ezután megnyitotta Jób a száját, elátkozta születése napját |
| 2 Falou assim: | 2 és mondta: |
| 3 Pereça o dia em que nasci, e a noite em que se disse: Foi concebido um homem. | 3 »Vesszen a nap, amelyen születtem, az éj, amelyen mondták: ‘Fiú fogantatott.’ |
| 4 Converta-se aquele dia em trevas. Deus não cuide dele do alto do céu, nem seja (esse dia) iluminado pela luz. | 4 Legyen az a nap sötétség, Isten odafenn ne törődjék vele, napfény azon ne világítson. |
| 5 Escureçam-no as trevas e a sombra da morte, cerque-o uma negra escuridão, e seja envolte em amargura. | 5 Lepje el sötétség s a halál árnya, ülje meg sűrű felleg, és borítsa keserűség! |
| 6 Que as trevas se apoderem daquela noite, não seja ela contada entre os dias do ano, nem seja numerada entre os meses. | 6 Sötét förgeteg vegye ez éjjelt birtokába; az év napjai közé be ne tudják, s a hónapokhoz ne számítsák! |
| 7 Seja solitária aquela noite, não se ouça nela grito algum de alegria! | 7 Maradjon az az éjjel magtalan, vígság azon ne legyen; |
| 8 Amaldiçoem-na aqueles que amaldiçoam o dia, os que sabem evocar Leviathan. | 8 átkozzák el azok, akik napot átokkal illetnek, akik készek felkelteni a Leviatánt! |
| 9 Escureçam-se as estrelas do seu crepúsculo (matutino), espere a luz, mas não a veja, nem veja o abrir das pálpebras da aurora, | 9 Öltözzenek sötétbe hajnalának csillagai, várja a világosságot, de hiába, ne lássa hajnal hasadását, |
| 10 porque não fechou o ventre que me trouxe, nem apartou de meus olhos os males. | 10 mert nem zárta el az engem hordozó méhnek kapuját, mert nem tartotta távol szememtől a nyomorúságot! |
| 11 Por que não morri eu dentro do ventre materno? por que não pereci logo que saí dele? | 11 Miért nem haltam meg a méhben? Miért nem pusztultam el mindjárt, amikor kijöttem a méhből? |
| 12 Por que fui recebido sobre dois joelhos? por que me amamentaram dois seios? | 12 Térd engem miért fogadott, miért tápláltak emlők? |
| 13 Agora, dormindo, estaria em silêncio, e descansaria no meu sono, | 13 Így most csendben aludnék, békességben szenderegnék együtt |
| 14 juntamente com os reis e com os árbitros da terra, que fabricam para si mausoléus; | 14 királyokkal, országok tanácsosaival, akik pusztaságot építettek maguknak, |
| 15 com os príncipes que possuem oiro, e que enchem as suas casas de prata. | 15 vagy fejedelmekkel, akik aranyban bővelkedtek, akik ezüsttel töltötték meg házaikat. |
| 16 Ou, então, como um aborto escondido, eu não existiria, como os que, depois de concebidos, não viram a luz. | 16 Vagy mint az elásott idétlen gyermek, nem lennék többé, mint a magzat, amely nem látott napvilágot. |
| 17 Ali (no sepulcro) os impios cessam de tumultos, ali repousam os cansados de forças. | 17 Ott felhagynak a gonoszok a tombolással, és pihennek az erőben megfogyottak; |
| 18 Ali estão em paz todos os cativos, sem ouvir a voz do (cruel) comitre. | 18 együtt vannak bántódás nélkül, akik hajdan foglyok voltak, nem hallják többé a börtönőr szavát. |
| 19 O pequeno e o grande ali estão, e o escravo está livre do seu senhor. | 19 Együtt van ott kicsiny és nagy egyaránt, s a szolga már nem függ urától. |
| 20 Por que foi concedida a luz aos infelizes, a vida aos que estão em amargura de ânimo, | 20 Mire való világosság a nyomorultnak és élet a keseredett léleknek? |
| 21 os quais esperam a morte que não vem, que a buscam mais ardentemente que um tesouro, | 21 Azoknak, akik várják a halált, de nem jő, és ásva keresik, jobban mint a kincset; |
| 22 e ficam transportados de alegria quando encontram o sepulcro? | 22 akik örülnének mérték nélkül, ha a sírt végre megtalálnák? |
| 23 (Por que foi dada a vida) a um homem (conto eu) que não sabe o caminho, e a quem Deus cercou completamente? | 23 Mire való az élet a férfinak, akinek útja el van rejtve, akit Isten homályba burkolt? |
| 24 Sóhajjal kezdem étkezésemet, mint víz árja ömlik hangos zokogásom; |
| 25 O mal que eu temo, acontece-me, o que receio, cai sobre mim. | 25 mert amitől félve féltem, az elért engem, s amitől rettegtem, eljött reám. |
| 26 Não tenho paz nem sossego, não tenho repouso, mas apenas perturbação. | 26 Nem voltam álnok, nem hallgattam, nem nyugodtam, mégis rámborult a harag!« |
