Amos 4

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Audite verbum hoc, vaccæ pingues, quæ estis in monte Samariæ, quæ calumniam facitis egenis et confringitis pauperes ; quæ dicitis dominis vestris : Afferte, et bibemus.	1 Halljátok e szót, Básán tehenei, akik Szamaria hegyén laktok, akik elnyomjátok a szűkölködőket és meggyötritek a szegényeket, akik így szóltok uraitokhoz: ‘Hozzatok, hadd igyunk!’
2 Juravit Dominus Deus in sancto suo, quia ecce dies venient super vos, et levabunt vos in contis, et reliquias vestras in ollis ferventibus.	2 Megesküdött szentségére az Úr Isten: »Bizony, íme, olyan napok jönnek rátok, hogy szigonyokkal vonszolnak titeket, maradékaitokat pedig halászhorgokkal;
3 Et per aperturas exibitis altera contra alteram, et projiciemini in Armon, dicit Dominus.	3 és kiszöktök a réseken egymás után, és az Armon felé hajtanak titeket – mondja az Úr. –
4 Venite ad Bethel, et impie agite ; ad Galgalam, et multiplicate prævaricationem : et afferte mane victimas vestras, tribus diebus decimas vestras.	4 Gyertek csak Bételbe, tegyetek rosszat, Gilgálba, és szaporítsátok a törvényszegést; mutassátok be reggel áldozataitokat, a harmadik napon tizedeiteket!
5 Et sacrificate de fermentato laudem, et vocate voluntarias oblationes, et annuntiate ; sic enim voluistis, filii Israël, dicit Dominus Deus.	5 Égessetek el hálaáldozatot a kovászos tésztából, ígérjetek önkéntes áldozatokat; azután híreszteljétek – hiszen ezt szeretitek ti, Izrael fiai! – mondja az Úr Isten. –
6 Unde et ego dedi vobis stuporem dentium in cunctis urbibus vestris, et indigentiam panum in omnibus locis vestris ; et non estis reversi ad me, dicit Dominus.	6 Én viszont azt tettem veletek, hogy elfogyott a harapnivaló minden városotokban, és szűkké tettem a kenyeret minden helységetekben, és ti mégsem tértetek vissza hozzám – mondja az Úr. –
7 Ego quoque prohibui a vobis imbrem, cum adhuc tres menses superessent usque ad messem : et plui super unam civitatem, et super alteram civitatem non plui ; pars una compluta est, et pars super quam non plui, aruit.	7 Én viszont megvontam tőletek az esőt, amikor még három hónap volt hátra az aratásig; az egyik városra esőt adtam, és a másik városra nem adtam esőt; az egyik mező bőségesen kapott esőt, s a másik mező, amelyre nem adtam esőt, kiaszott.
8 Et venerunt duæ et tres civitates ad unam civitatem ut biberent aquam, et non sunt satiatæ ; et non redistis ad me, dicit Dominus.	8 Két-három város is egy városhoz támolygott, hogy vizet igyék, és nem találtak enyhülést; és ti mégsem tértetek vissza hozzám – mondja az Úr. –
9 Percussi vos in vento urente, et in aurugine : multitudinem hortorum vestrorum et vinearum vestrarum, oliveta vestra et ficeta vestra comedit eruca : et non redistis ad me, dicit Dominus.	9 Megvertelek titeket forró széllel és gabonarozsdával: számos kerteteket és szőlőtöket; olajfáitokat és fügefáitokat megette a sáska, és ti mégsem tértetek vissza hozzám – mondja az Úr. –
10 Misi in vos mortem in via Ægypti ; percussi in gladio juvenes vestros, usque ad captivitatem equorum vestrorum, et ascendere feci putredinem castrorum vestrorum in nares vestras : et non redistis ad me, dicit Dominus.	10 Dögvészt bocsátottam rátok, úgy mint Egyiptomra, karddal öltem meg ifjaitokat és elvettem lovaitokat; táboraitok bűzét orrotokba juttattam, és ti mégsem tértetek vissza hozzám – mondja az Úr. –
11 Subverti vos sicut subvertit Deus Sodomam et Gomorrham, et facti estis quasi torris raptus ab incendio : et non redistis ad me, dicit Dominus.	11 Felforgattalak titeket, amint felforgatta az Úr Szodomát és Gomorrát, és olyanok lettetek, mint a tűzvészből kiragadott üszök; és ti mégsem tértetek vissza hozzám – mondja az Úr. –
12 Quapropter hæc faciam tibi, Israël : postquam autem hæc fecero tibi, præparare in occursum Dei tui, Israël.	12 Ezért cselekszem így veled, Izrael! És mivel így bánok majd veled, készülj Istened elé, Izrael!
13 Quia ecce formans montes, et creans ventum, et annuntians homini eloquium suum, faciens matutinam nebulam, et gradiens super excelsa terræ : Dominus Deus exercituum nomen ejus.	13 Mert íme, annak, aki a hegyeket alkotta, a szelet teremtette, aki tudtára adja szándékát az embernek, aki létrehozza a hajnalt és a sötétséget, és a föld magaslatai fölött jár: az Úr, a Seregek Istene a neve!«