Levítivo 27

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Locutusque est Dominus ad Moysen, dicens :	1 Így szólt továbbá az Úr Mózeshez:
2 Loquere filiis Israël, et dices ad eos : Homo qui votum fecerit, et spoponderit Deo animam suam, sub æstimatione dabit pretium.	2 »Szólj Izrael fiaihoz és mondd nekik: Ha valaki fogadalmat tesz és valamilyen személyt ígér Istennek, becse szerint adja meg értékét.
3 Si fuerit masculus a vigesimo anno usque ad sexagesimum annum, dabit quinquaginta siclos argenti ad mensuram sanctuarii :	3 Ha az illető férfi, húsz esztendőtől hatvan esztendőig, ötven sékel ezüstöt adjon a szentély súlyegysége szerint,
4 si mulier, triginta.	4 ha nő, harmincat.
5 A quinto autem anno usque ad vigesimum, masculus dabit viginti siclos : femina, decem.	5 Öt esztendőtől húszig férfiért húsz sékelt adjon, nőért tízet.
6 Ab uno mense usque ad annum quintum, pro masculo dabuntur quinque sicli : pro femina, tres.	6 Egy hónaptól öt esztendőig fiúgyermekért öt sékelt kell adni, lányért hármat.
7 Sexagenarius et ultra masculus dabit quindecim siclos : femina, decem.	7 Hatvanesztendős és azon felül levő férfiért tizenöt sékelt adjon, nőért tízet.
8 Si pauper fuerit, et æstimationem reddere non valebit, stabit coram sacerdote : et quantum ille æstimaverit, et viderit eum posse reddere, tantum dabit.	8 Ha szegény, s e becslés szerint fizetni nem tud, állítsa az illetőt pap elé, s amennyire az becsüli, s amennyinek a megfizetésére őt képesnek tartja, annyit adjon.
9 Animal autem, quod immolari potest Domino, si quis voverit, sanctum erit,	9 Ha valaki olyan jószágot ígér, amelyet be szabad mutatni az Úrnak, akkor az szent legyen:
10 et mutari non poterit, id est, nec melius malo, nec pejus bono : quod si mutaverit, et ipsum quod mutatum est, et illud pro quo mutatum est, consecratum erit Domino.	10 kicserélni ne lehessen, azaz se a jobbat hitványra, se a hitványabbat jóra; ha mégis kicseréli, azt is, amelyet kicserélt, azt is, amelyre cserélte, az Úrnak kell szentelni.
11 Animal immundum, quod immolari Domino non potest, si quis voverit, adducetur ante sacerdotem :	11 Ha valaki tisztátalan állatot ígér az Úrnak, olyat, amilyet az Úrnak bemutatni nem szabad, akkor azt el kell vinni a pap elé,
12 qui judicans utrum bonum an malum sit, statuet pretium.	12 s az ítélje meg, jó-e vagy hitvány, s határozza meg az árát;
13 Quod si dare voluerit is qui offert, addet supra æstimationem quintam partem.	13 ha fizetni akar érte az, aki felajánlotta, egyötöddel többet adjon a becslésnél.
14 Homo si voverit domum suam, et sanctificaverit Domino, considerabit eam sacerdos utrum bona an mala sit, et juxta pretium, quod ab eo fuerit constitutum, venundabitur :	14 Ha valaki a házát ígéri és szenteli az Úrnak, nézze meg a pap, jó-e vagy rossz, s adják el az általa megállapított áron.
15 sin autem ille qui voverat, voluerit redimere eam, dabit quintam partem æstimationis supra, et habebit domum.	15 Ha vissza akarja váltani az, aki a fogadalmat tette, egyötöddel többet adjon a becslésnél, s legyen a ház az övé.
16 Quod si agrum possessionis suæ voverit, et consecraverit Domino, juxta mensuram sementis æstimabitur pretium : si triginta modiis hordei seritur terra, quinquaginta siclis venundetur argenti.	16 Ha örökségéhez tartozó szántóföldet fogad és szentel valaki az Úrnak, akkor a vetőmag mennyisége szerint kell megbecsülni az árát: ha harminc hómer árpa kell a föld bevetésére, ötven sékel ezüstön kell eladni.
17 Si statim ab anno incipientis jubilæi voverit agrum, quanto valere potest, tanto æstimabitur.	17 Ha mindjárt az örvendetes esztendő kezdetén ígéri a földet, akkor amennyi a teljes értéke, annyira kell becsülni;
18 Sin autem post aliquantum temporis, supputabit sacerdos pecuniam juxta annorum, qui reliqui sunt, numerum usque ad jubilæum, et detrahetur ex pretio.	18 ha pedig bizonyos idő múlva, akkor a papnak az örvendetes esztendőig hátralevő évek száma szerint kell számítania az árat, s az értékből levonást kell eszközölni.
19 Quod si voluerit redimere agrum ille qui voverat, addet quintam partem æstimatæ pecuniæ, et possidebit eum.	19 Ha vissza akarja váltani a szántót az, aki a fogadalmat tette, egyötöddel többet adjon a becslési árnál, s legyen az övé.
20 Sin autem noluerit redimere, sed alteri cuilibet fuerit venundatus, ultra eum qui voverat redimere non poterit.	20 Ha azonban nem akarja visszaváltani, s eladják valaki másnak, akkor az, aki a fogadalmat tette, többé meg nem válthatja,
21 Quia cum jubilæi venerit dies, sanctificatus erit Domino, et possessio consecrata ad jus pertinet sacerdotum.	21 mert amikor az örvendetes esztendő ideje elérkezik, az Úrnak kell szentelni, s mint véglegesen szent birtok a papok tulajdona lesz.
22 Si ager emptus est, et non de possessione majorum sanctificatus fuerit Domino,	22 Ha a szántót vették, s nem az ősök örökségéből szentelik az Úrnak,
23 supputabit sacerdos juxta annorum numerum usque ad jubilæum, pretium : et dabit ille qui voverat eum, Domino.	23 akkor a pap az örvendetes esztendőig hátralevő évek száma szerint számítsa az árat, s azt adja oda az, aki fogadta, az Úrnak,
24 In jubilæo autem revertetur ad priorem dominum, qui vendiderat eum, et habuerat in sorte possessionis suæ.	24 a szántó pedig szálljon vissza az örvendetes esztendőben előbbi urára, arra, aki eladta, s akinek az örökségi része volt.
25 Omnis æstimatio siclo sanctuarii ponderabitur. Siclus viginti obolos habet.	25 Minden becslés a szentély sékelje szerint történjék: egy sékelben húsz gera van.
26 Primogenita, quæ ad Dominum pertinent, nemo sanctificare poterit et vovere : sive bos, sive ovis fuerit, Domini sunt.	26 Az elsőszülötteket, amelyek amúgy is az Urat illetik, senki sem szentelheti vagy ígérheti: akár szarvasmarha, akár aprómarha, az amúgy is az Úré.
27 Quod si immundum est animal, redimet qui obtulit, juxta æstimationem tuam, et addet quintam partem pretii : si redimere noluerit, vendetur alteri quantocumque a te fuerit æstimatum.	27 Ha a jószág tisztátalan, akkor váltsa meg az, aki felajánlotta, az árát megbecsülve, és megtoldva az ár egyötödével. Ha megváltani nem akarja, el kell adni másnak, annyiért, amennyire becsülöd.
28 Omne quod Domino consecratur, sive homo fuerit, sive animal, sive ager, non vendetur, nec redimi poterit. Quidquid semel fuerit consecratum, Sanctum sanctorum erit Domino :	28 Semmit, amit véglegesen az Úrnak szentelnek, akár ember, akár állat, akár szántó, nem szabad eladni, s nem lehet megváltani. Amit egyszer véglegesen az Úrnak szenteltek, az szentséges legyen az Úrnak.
29 et omnis consecratio, quæ offertur ab homine, non redimetur, sed morte morietur.	29 Senkit, akit véglegesen az Úrnak szenteltek és felajánlottak az emberek közül, megváltani nem szabad: halállal lakoljon.
30 Omnes decimæ terræ, sive de frugibus, sive de pomis arborum, Domini sunt, et illi sanctificantur.	30 A föld minden tizede, akár a veteményből, akár a fák gyümölcséből való, az Urat illeti és szent neki.
31 Si quis autem voluerit redimere decimas suas, addet quintam partem earum.	31 Ha valaki meg akarja váltani tizedét: egyötöd résszel többet kell adnia.
32 Omnium decimarum bovis et ovis et capræ, quæ sub pastoris virga transeunt, quidquid decimum venerit, sanctificabitur Domino.	32 Minden tizedik marhát, juhot, kecskét, amely átmegy a pásztor botja alatt, azt, amelyik tizediknek jön, az Úrnak kell szentelni.
33 Non eligetur nec bonum nec malum, nec altero commutabitur, si quis mutaverit : et quod mutatum est, et pro quo mutatum est, sanctificabitur Domino, et non redimetur.	33 Nem szabad kiválasztani sem a jót, sem a hitványt, s nem szabad kicserélni mással; ha valaki kicseréli, akkor azt is, amelyet kicserélt, azt is, amelyre cserélte, az Úrnak kell szentelni: megváltani nem lehet.«
34 Hæc sunt præcepta, quæ mandavit Dominus Moysi ad filios Israël in monte Sinai.	34 Ezek azok a parancsok, amelyeket az Úr Mózes által a Sínai hegyen Izrael fiainak meghagyott.