Isaiæ 10

VULGATA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Væ qui condunt leges iniquas, et scribentes injustitiam scripserunt,	1 Jaj azoknak, akik gonosz törvényeket hoznak, és akik sanyargató rendeletet írnak,
2 ut opprimerent in judicio pauperes, et vim facerent causæ humilium populi mei ; ut essent viduæ præda eorum, et pupillos diriperent.	2 hogy elnyomják a perben a szegényeket. Megfosztják jogaiktól népem megalázottait; hogy zsákmányukká legyenek az özvegyek, és az árvákat kirabolják!
3 Quid facietis in die visitationis, et calamitatis de longe venientis ? ad cujus confugietis auxilium ? et ubi derelinquetis gloriam vestram,	3 De mit tesztek majd a látogatás napján, és amikor távolról jön a veszedelem? Kihez menekültök segítségért, és hol hagyjátok gazdagságtokat?
4 ne incurvemini sub vinculo, et cum interfectis cadatis ? Super omnibus his non est aversus furor ejus, sed adhuc manus ejus extenta.	4 Csak térdre hullnak a foglyok között, és a megöltek alá esnek. S ezzel még nem fordult el az Úr haragja, a keze még ki van nyújtva!
5 Væ Assur ! virga furoris mei et baculus ipse est ; in manu eorum indignatio mea.	5 Jaj Asszíriának, haragom vesszejének! Kezében van bosszúállásom botja.
6 Ad gentem fallacem mittam eum, et contra populum furoris mei mandabo illi, ut auferat spolia, et diripiat prædam, et ponat illum in conculcationem quasi lutum platearum.	6 Elküldöm őt az elvetemült nemzet ellen, és parancsot adok neki haragom népe ellen, hogy zsákmányt zsákmányoljon, és prédát prédáljon, s tapossa azt, mint az utca sarát.
7 Ipse autem non sic arbitrabitur, et cor ejus non ita existimabit ; sed ad conterendum erit cor ejus, et ad internecionem gentium non paucarum.	7 Ő azonban nem így vélekedik, és szíve nem így gondolkodik, hanem szíve szándéka, hogy pusztítson, és kiirtson nem kevés nemzetet.
8 Dicet enim :	8 Mert azt mondja: »Vajon főembereim egyúttal nem királyok is?
9 Numquid non principes mei simul reges sunt ? numquid non ut Charcamis, sic Calano ? et ut Arphad, sic Emath ? numquid non ut Damascus, sic Samaria ?	9 Nem úgy járt-e Kalné, mint Karkemis? Nem úgy Hamat, mint Arfád? És nem úgy Szamaria, mint Damaszkusz?
10 Quomodo invenit manus mea regna idoli, sic et simulacra eorum de Jerusalem et de Samaria.	10 Ahogy elérte kezem a bálványok királyságait, akiknek több bálványszobruk volt, mint Jeruzsálemnek és Szamariának,
11 Numquid non sicut feci Samariæ et idolis ejus, sic faciam Jerusalem et simulacris ejus ?	11 ahogy tettem Szamariával és bálványaival, nem úgy teszek-e majd Jeruzsálemmel és bálványképeivel?«
12 Et erit, cum impleverit Dominus cuncta opera sua in monte Sion et in Jerusalem, visitabo super fructum magnifici cordis regis Assur, et super gloriam altitudinis oculorum ejus.	12 Ez történik majd, amikor az Úr beteljesíti minden művét Sion hegyén és Jeruzsálemben: Megfenyítem az asszír király öntelt szívének gyümölcsét és kevély szemének büszkeségét.
13 Dixit enim : In fortitudine manus meæ feci, et in sapientia mea intellexi ; et abstuli terminos populorum, et principes eorum deprædatus sum, et detraxi quasi potens in sublimi residentes.	13 Azt mondta ugyanis: »A saját kezem erejével cselekedtem, az én bölcsességemmel, mert okos vagyok; eltöröltem a népek határait, vagyonukat elraboltam, és letaszítottam hatalmammal a trónon ülőket.
14 Et invenit quasi nidum manus mea fortitudinem populorum ; et sicut colliguntur ova quæ derelicta sunt, sic universam terram ego congregavi ; et non fuit qui moveret pennam, et aperiret os, et ganniret.	14 Elérte kezem, mint a fészket, a népek gazdagságát; s amint begyűjtik az elhagyott tojásokat, úgy gyűjtöttem be a föld országait, és nem volt, aki szárnyát mozdítani merte volna, vagy száját kinyitotta volna, hogy csipogjon.« –
15 Numquid gloriabitur securis contra eum qui secat in ea ? aut exaltabitur serra contra eum a quo trahitur ? Quomodo si elevetur virga contra elevantem se, et exaltetur baculus, qui utique lignum est.	15 Vajon dicsekedhet-e a fejsze azzal szemben, aki vág vele? Vagy nagyzolhat-e a fűrész azzal szemben, aki húzza? Mintha a vessző lendíthetné azt, aki emeli, és a bot emelhetné azt, aki nem fa!
16 Propter hoc mittet Dominator, Dominus exercituum, in pinguibus ejus tenuitatem ; et subtus gloriam ejus succensa ardebit quasi combustio ignis.	16 Ezért az Úr, a Seregek Ura sorvadást bocsát kövéreire, és dicsősége alatt láng lobban fel, mint tűznek lángja.
17 Et erit lumen Israël in igne, et Sanctus ejus in flamma ; et succendetur, et devorabitur spina ejus et vepres in die una.	17 Izrael Világossága lesz a tűz, és Szentje a láng: elégeti és elemészti tüskéjét és tövisét egyetlen napon.
18 Et gloria saltus ejus, et carmeli ejus, ab anima usque ad carnem consumetur ; et erit terrore profugus.	18 Testestől lelkestől megsemmisíti erdejének és gyümölcsöskertjének dicsőségét, és olyan lesz, mint a senyvedő beteg.
19 Et reliquiæ ligni saltus ejus præ paucitate numerabuntur, et puer scribet eos.	19 Erdeje megmaradt fáinak oly csekély lesz száma, hogy egy gyermek is összeírhatja őket.
20 Et erit in die illa : non adjiciet residuum Israël, et hi qui fugerint de domo Jacob, inniti super eo qui percutit eos ; sed innitetur super Dominum, Sanctum Israël, in veritate.	20 Ez történik majd azon a napon: Izrael maradéka és Jákob házának menekültjei nem abban bíznak többé, aki veri őket, hanem az Úrban, Izrael Szentjében bizakodnak hűségesen.
21 Reliquiæ convertentur ; reliquiæ, inquam, Jacob ad Deum fortem.	21 A maradék megtér, Jákob maradéka, az erős Istenhez.
22 Si enim fuerit populus tuus, Israël, quasi arena maris, reliquiæ convertentur ex eo ; consummatio abbreviata inundabit justitiam.	22 Ha a te néped, Izrael, annyi lenne is, mint a tenger fövenye, csak a maradék üdvözül. belőle Az eltervezett megsemmisülés igazságosan árad,
23 Consummationem enim et abbreviationem Dominus Deus exercituum faciet in medio omnis terræ.	23 mert az eltervezett megsemmisítést végbeviszi az Úr, a Seregek Istene az egész földön.
24 Propter hoc, hæc dicit Dominus Deus exercituum : Noli timere, populus meus, habitator Sion, ab Assur : in virga percutiet te, et baculum suum levabit super te, in via Ægypti.	24 Ezért így szól az Úr, a Seregek Istene: »Ne félj, én népem, Sion lakója, Asszíriától, mely vesszővel ver téged, és botját emeli ellened, mint Egyiptom!
25 Adhuc enim paululum modicumque, et consummabitur indignatio et furor meus super scelus eorum.	25 Mert még egy kevés kis idő, és véget ér haragom, s indulatom az ő pusztítása ellen fordul.«
26 Et suscitabit super eum Dominus exercituum flagellum, juxta plagam Madian in petra Oreb : et virgam suam super mare, et levabit eam in via Ægypti.	26 S a Seregek Ura megsuhintja fölötte ostorát, mint amikor megverte Mádiánt Óreb sziklájánál; és botját felemeli a tenger fölé, mint Egyiptomban.
27 Et erit in die illa : auferetur onus ejus de humero tuo et jugum ejus de collo tuo, et computrescet jugum a facie olei.	27 Ez történik majd azon a napon: lekerül az ellenség terhe válladról és igája nyakadról. A pusztító felvonul Rimmonból.
28 Veniet in Ajath, transibit in Magron, apud Machmas commendabit vasa sua.	28 Eljut Ajjátba, áthalad Magronon, Makmásznál leteszi felszerelését;
29 Transierunt cursim, Gaba sedes nostra ; obstupuit Rama, Gabaath Saulis fugit.	29 átkelnek a szoroson; Gábában lesz éjszakai szállásuk; megrémül Ráma, Saul Gibeája megfutamodik.
30 Hinni voce tua, filia Gallim, attende Laisa, paupercula Anathoth.	30 Sikolts hangosan, Batgallim; figyelj, Lajesa; válaszolj, Anatót!
31 Migravit Medemena ; habitatores Gabim, confortamini.	31 Elfut Madmena, Gábím lakói menekülnek.
32 Adhuc dies est ut in Nobe stetur ; agitabit manum suam super montem filiæ Sion, collem Jerusalem.	32 Még ma megáll Nóbban: kezét lendíti Sion leányának hegye ellen, Jeruzsálemnek dombja ellen.
33 Ecce Dominator, Dominus exercituum, confringet lagunculam in terrore ; et excelsi statura succidentur, et sublimes humiliabuntur.	33 Íme, az Úr, a Seregek Ura levágja az ágakat rettentő erővel, a sudár növésű fák leroskadnak, és a magasak ledőlnek.
34 Et subvertentur condensa saltus ferro ; et Libanus cum excelsis cadet.	34 Kivágják vassal az erdő bozótját, és a Libanon hatalmas cédrusaival elbukik.