1 - Questi sono i discorsi che Mosè tenne a tutto Israele, di là dal Giordano, nella pianura deserta, di contro al Mar Rosso, tra Faran, Tofel, Laban e Haserot, dove si trova molt'oro, | 1 Ezek azok a szavak, amelyeket Mózes egész Izraelhez intézett a Jordánon túl, a pusztában, a Mezőségen, a Vörös-tengerrel átellenben, Párán, Tófel, Lábán és Hácerót között, ahol igen sok arany van. |
2 ad undici giornate dall'Horeb, per la via del monte Seir a Cadesbarne. | 2 Tizenegy napig tart a járás a Hórebtől a Szeír hegy felé vivő úton Kádes-Barneáig. |
3 L'anno quarantesimo, il mese undecimo, il giorno primo, Mosè disse ai figliuoli d'Israele tutto quello che il Signore gli aveva comandato di dir loro, | 3 A negyvenedik esztendőben, a tizenegyedik hónapban, a hó első napján Mózes elmondta Izrael fiainak mindazt, amit megparancsolt neki az Úr, |
4 dopo che ebbe sconfitto Seon re degli Amorrei il quale abitava in Hesebon, ed Og re di Basan il quale stava in Astarot ed in Edrai, | 4 miután megverte Szihont, az amoriták királyát, aki Hesebonban lakott, meg Ógot, Básán királyát, aki Astarótban és Edráiban lakott. |
5 di là dal Giordano nella terra di Moab. Cominciò Mosè a spiegar la legge, dicendo: | 5 A Jordánon túl Moáb földjén kezdte el Mózes kifejteni a törvényt ezekkel a szavakkal: |
6 «Il Signore Dio nostro ci parlò sull'Horeb e disse: - Basta quanto vi siete fermati su questo monte. | 6 »Az Úr, a mi Istenünk szólt hozzánk a Hóreben, és azt mondta: ‘Eleget voltatok már ennél a hegynél! |
7 Movetevi, e venite al monte degli Amorrei, e ne' luoghi circostanti, campagne, monti e bassure, verso mezzogiorno e lungo il lido del mare, nella terra de' Cananei e del Libano, sino al gran fiume Eufrate. | 7 Forduljatok meg, és menjetek el az amoriták hegységére, s a többi helyre, amely annak közelében van: a Mezőségre, a Hegyvidékre, az Alföldre, a Délvidékre, a tenger mellékére, a kánaániak földjére és a Libanonra, egészen a nagy folyóig, az Eufráteszig. |
8 Ecco - disse - l'ho data a voi; entratevi, e possedetela, quella terra della quale il Signore giurò ad Abramo, Isacco e Giacobbe padri vostri, di darla a loro ed alla loro discendenza. - | 8 Íme, mondom, nektek adtam azt: menjetek be, és foglaljátok el azt a földet, amely felől megesküdött az Úr atyáitoknak, Ábrahámnak, Izsáknak és Jákobnak, hogy nekik és utódaiknak adja.’ |
9 In quel tempo io vi dissi: | 9 Ugyanabban az időben én azt mondtam nektek: |
10 - Non posso io solo governarvi, perchè il Signore Dio vostro vi ha fatti crescere, e siete oggi numerosi come le stelle del cielo. | 10 Egymagam nem boldogulok veletek, mert az Úr, a ti Istenetek megsokasított titeket, s immár olyan sokan vagytok, mint az ég csillagai. |
11 Il Signore Dio dei padri vostri aggiunga ancora a questo numero molte migliaia, e vi benedica come ha detto di fare. | 11 Adjon az Úr, atyáitok Istene még sok ezret e számhoz, s áldjon meg titeket, amint mondta! – |
12 Però, non basto io solo a sostener il peso de' vostri affari e delle vostre questioni. | 12 De én egymagam nem győzöm ügyeiteket, terheiteket és pereiteket. |
13 Prendete di fra voi degli uomini saggi ed esperti, di costumi riconosciuti esemplari nelle vostre tribù, ed io li costituirò vostri capi. - | 13 Adjatok tehát közületek bölcs és értelmes férfiakat, akiknek magaviselete törzseitekben elismert, hogy feljebbvalóitokká tegyem őket. |
14 Allora mi rispondeste: - È buona cosa quella che tu vuoi fare. - | 14 Ekkor ti ezt feleltétek nekem: ‘Jó dolog, amit tenni akarsz.’ |
15 Io presi di fra le vostre tribù uomini saggi ed eletti, e li costituii vostri capi, capi di migliaia, di centinaia, di cinquantine e di diecine, che vi guidassero in ogni cosa. | 15 Vettem tehát törzseitekből bölcs és nemes férfiakat, és megtettem őket feljebbvalóitokká: ezrek, százak, ötvenek és tizek fejeivé, hogy tanítsanak titeket mindenben. |
16 E detti a loro questo ordine: - Ascoltateli, e giudicateli secondo giustizia, siano cittadini nostri o forestieri. | 16 Aztán megparancsoltam nekik: Hallgassátok meg őket, s ami igazságos, azt ítéljétek, akár bennszülött az illető, akár idegen. |
17 Non si faccia differenza tra le persone; ascoltate l'umile come il potente, e non guardate alla persona d'alcuno, perchè dev'essere il giudizio di Dio. Che se qualcosa vi parrà difficile a giudicare, riferitela a me, ed io v'ascolterò. - | 17 Semmi különbség se legyen a személyek között: a kicsit éppúgy hallgassátok meg, mint a nagyot, senkinek a személyére se tekintsetek, mert Isten ügye az ítélet. Ha valami nehéznek tűnik nektek, terjesszétek elém, azt én hallgatom meg. |
18 E v'ordinai tutto quello che dovevate fare. | 18 Aztán megparancsoltam mindazt, amit tennetek kell. |
19 Partiti poi dall'Horeb, attraversammo quel deserto sterminato e terribile che voi vedeste, indirizzati al monte dell'Amorreo, come ci aveva comandato il Signore Dio nostro. Arrivati a Cadesbarne, | 19 Ezek után elindultunk a Hórebtől, és átmentünk azon a rettenetes és végtelen nagy pusztán, amelyet láttatok, az amoriták hegysége felé vivő úton, amint az Úr, a mi Istenünk parancsolta nekünk. Amikor aztán Kádes-Barneába jutottunk, |
20 vi dissi: -Siete giunti al monte dell'Amorreo, che il Signore Dio nostro darà a noi. | 20 azt mondtam nektek: Eljutottatok az amoriták hegységéig, amelyet az Úr, a mi Istenünk nekünk ad. |
21 Vedi [o Israele] la terra che il Signore Dio tuo ti dà; avanzati, per impadronirtene, come il Signore Dio nostro disse a' tuoi padri: non temere, e non aver paura di niente. - | 21 Lásd e földet, amelyet az Úr, a te Istened neked ad, menj fel, és foglald el, amint az Úr, a mi Istenünk atyáidnak mondta; ne félj és semmit se rettegj. |
22 Allora vi presentaste a me tutti, e diceste: - Mandiamo degli uomini ad esplorar la regione, perchè ci dicano per quale strada dobbiamo avanzarci, ed a quali città indirizzarci. - | 22 Erre valamennyien elém járultatok, és azt mondtátok: ‘Küldjünk el férfiakat, hogy vegyék szemügyre a földet, és mondják meg, melyik úton kell felmennünk, és mely városokba kell mennünk.’ |
23 Essendomi piaciuta la proposta, mandai dodici uomini scelti di fra voi, uno per ogni tribù. | 23 Mivel tetszett nekem ez a beszéd, elküldtem közületek tizenkét férfit, egyet-egyet minden törzsből. |
24 I quali si misero in cammino, salirono fra' monti, e vennero sino alla Valle del Grappolo. Esplorata la terra, | 24 Azok el is indultak, felmentek a hegységre, és eljutottak egészen a Szőlőfürt völgyéig. Szemügyre vették a földet, |
25 presero de' suoi frutti per mostrarcene la fertilità e li portarono a noi, dicendo: - Buona è la terra che il Signore Dio nostro vuol darci. - | 25 vettek gyümölcséből, s hogy megmutassák termékenységét, elhozták hozzánk, és azt mondták: ‘Jó az a föld, amelyet az Úr, a mi Istenünk adni fog nekünk.’ |
26 Ma voi non voleste muovervi; increduli alle parole del Signore Dio nostro, | 26 Ti azonban nem akartatok felmenni, hanem ellene szegültetek az Úr, a mi Istenünk szavának. |
27 mormoraste nelle vostre tende, e diceste: - Il Signore ci vuol male; ci ha cavati dall'Egitto per darci in mano all'Amorreo, e distruggerci. | 27 Zúgolódtatok sátraitokban, és azt mondtátok: ‘Gyűlöl minket az Úr. Azért hozott ki minket Egyiptom földjéről, hogy az amoriták kezébe adjon, és eltöröljön bennünket. |
28 Dove andremo? Degli esploratori ci hanno incusso spavento, dicendo: "V'è una popolazione numerosissima, e di statura molto più alta di noi; città grandi, fortificate fino al cielo; vi abbiamo veduto degli uomini della razza d'Enac". - | 28 Hova menjünk fel? Maguk a kémek félemlítették meg szívünket, mert azt mondták: Igen nagy az a sokaság, termetre szálasabb nálunknál, a városok nagyok, és meg vannak erősítve az égig: az enakiták fiait láttuk mi ott.’ |
29 Ed io vi dissi: - Non temete, e non n'abbiate paura. | 29 Erre én azt mondtam nektek: Ne rettegjetek, és ne féljetek tőlük. |
30 Il Signore Dio, che è il vostro condottiere, combatterà egli stesso per voi, come già fece in Egitto a vista di tutti. - | 30 Az Úr Isten, aki vezet titeket, maga fog harcolni értetek, mint ahogy Egyiptomban cselekedett mindenki szeme láttára. |
31 E nel deserto, tu stesso l'hai visto [o Israele], il Signore Dio tuo t'ha portato in braccio come un uomo suol portare il figlio suo fanciullino, in tutto il viaggio che avete fatto per arrivare in questo luogo. | 31 A pusztában is – te magad láttad –, úgy hordozott téged az Úr, a te Istened, mint ahogy az ember szokta hordozni kicsi gyermekét, az egész úton, amelyen jártatok, amíg eljutottatok erre a helyre. |
32 Ma nemmeno così credeste al Signore Dio vostro, | 32 De még ekkor sem hittetek az Úrnak, a ti Isteneteknek, |
33 il quale era andato innanzi a voi nel vostro cammino, e v'aveva segnato dove piantar le tende, mostrandovi la strada di notte, con una colonna di fuoco, e di giorno con una di nube. | 33 aki előttetek járt az úton, és kijelölte a helyet, ahol sátraitokat fel kellett állítanotok, és éjszaka tűz által mutatta nektek az utat, nappal pedig felhőoszlop által. |
34 Or quando il Signore ebbe udito il suono dei vostri lamenti, sdegnato disse e giurò: | 34 Amikor aztán az Úr meghallotta siránkozásotokat, megharagudott és megesküdött: |
35 - Nessuno degli uomini di questa generazione perversa vedrà quella terra buona che io con giuramento promisi ai padri vostri, | 35 ‘E gonosz nemzedéknek férfiai közül senki sem fogja meglátni azt a jó földet, amelyet esküvel ígértem atyáitoknak – |
36 eccetto Caleb figlio di Iefone; egli la vedrà, ed io darò a lui ed ai suoi figli la terra da lui esplorata, perchè è stato fedele al Signore. - | 36 kivéve Kálebet, Jefóne fiát: ő ugyanis meglátja, és neki meg fiainak adom azt a földet, amelyet taposott, mert követte az Urat.’ – |
37 Nè fa meraviglia ch'egli s'indignasse col popolo, mentre a me pure disse il Signore, sdegnato per cagion vostra: - Nemmeno tu vi metterai piede; | 37 Nem is lehet csodálni a nép ellen való haragját, amikor még énrám is megharagudott az Úr miattatok, s így szólt: ‘Te sem mégy be oda! |
38 ma in vece tua vi entrerà Giosuè figlio di Nun, tuo aiutante. Tu esortalo ed incoraggialo, ed egli spartirà a sorte la terra ad Israele. | 38 Józsue, Nún fia, a te szolgád megy be helyetted. Biztasd őt, és erősítsd, mert ő osztja el sorshúzással azt a földet Izraelnek. |
39 I vostri bambini, de' quali avete detto che sarebbero stati fatti prigionieri, ed i figli vostri che ancora non conoscono la differenza tra il bene ed il male, quelli v'entreranno, e darò a loro quella regione, e la possederanno. | 39 Gyermekeitek, akikről azt mondtátok, hogy fogságba kerülnek, s fiaitok, akik ma még nem ismerik a jó és rossz különbségét, azok mennek be; nekik adom azt a földet, s ők foglalják el. |
40 Quanto a voi, tornatevene indietro, e andate nel deserto per la via del Mar Rosso. - | 40 Ti azonban forduljatok meg, s menjetek vissza a pusztába, a Vörös-tenger felé vivő úton!’ |
41 Allora mi rispondeste: - Abbiamo peccato contro il Signore; saliremo, e combatteremo, come ha comandato il Signore Dio nostro. - Ma mentre in ordine di battaglia andavate verso la montagna, | 41 Erre ti azt feleltétek nekem: ‘Vétkeztünk az Úr ellen; felmegyünk és harcolunk, amint az Úr, a mi Istenünk parancsolta.’ Amikor aztán felfegyverkeztetek, s a hegyre tartottatok, |
42 il Signore, mi disse: - Di' loro: "Non salite, e non combattete, se non volete esser battuti da' vostri nemici; perchè io non sono con voi". - | 42 azt mondta nekem az Úr: ‘Mondd nekik: Ne menjetek fel, s ne harcoljatok, mert nem vagyok veletek, hogy el ne hulljatok ellenségeitek előtt.’ |
43 Io ve lo riferii, e non mi ascoltaste; ma resistendo al comando del Signore, gonfi di superbia, saliste verso il monte. | 43 Én szóltam, de ti nem hallgattatok rám, hanem szembeszálltatok az Úr parancsával, és felfuvalkodottan felmentetek a hegyre. |
44 Uscito fuori l'Amorreo che abitava sui monti, e venutovi incontro, v'assalì come soglion assalire le api, e vi fece a pezzi da Seir sino ad Horma. | 44 Erre kijöttek az amoriták, akik a hegységben laktak, felvonultak ellenetek, és úgy megkergettek titeket, ahogy a méhek szokták megkergetni az embert, és vágtak titeket Szeírtől Hormáig. |
45 Quando ritornati vi metteste a piangere innanzi al Signore, egli non v'ascoltò, nè volle arrendersi alle vostre grida. | 45 Amikor aztán visszatértetek és sírtatok az Úr előtt, ő nem hallgatott meg titeket, s nem akart figyelni szavatokra. |
46 Così rimaneste per molto tempo in Cadesbarne. | 46 Így hosszú időn keresztül Kádes-Barneában maradtatok. |