ΨΑΛΜΟΙ - Salmi - Psalms 102

LXX	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 τω δαυιδ ευλογει η ψυχη μου τον κυριον και παντα τα εντος μου το ονομα το αγιον αυτου	1 A szegény imádsága, amikor bajban volt, és panaszát az Úr előtt kiöntötte.
2 ευλογει η ψυχη μου τον κυριον και μη επιλανθανου πασας τας ανταποδοσεις αυτου	2 Uram, hallgasd meg imádságomat, és kiáltásom jusson eléd.
3 τον ευιλατευοντα πασαις ταις ανομιαις σου τον ιωμενον πασας τας νοσους σου	3 Ne fordítsd el tőlem arcodat soha, amikor engem szorongatás ér; Hajtsd hozzám füledet, amikor csak segítségül hívlak, sietve hallgass meg.
4 τον λυτρουμενον εκ φθορας την ζωην σου τον στεφανουντα σε εν ελεει και οικτιρμοις	4 Mert füstként enyésznek el napjaim, és csontjaim szárazak, mint a forgács.
5 τον εμπιπλωντα εν αγαθοις την επιθυμιαν σου ανακαινισθησεται ως αετου η νεοτης σου	5 A szívem, mint a lekaszált, kiszáradt széna, még azt is elfelejtettem, hogy kenyeremet megegyem.
6 ποιων ελεημοσυνας ο κυριος και κριμα πασι τοις αδικουμενοις	6 Annyit jajveszékel szavam, hogy a bőr már a csontomra szárad.
7 εγνωρισεν τας οδους αυτου τω μωυση τοις υιοις ισραηλ τα θεληματα αυτου	7 A puszta pelikánjához hasonlítok, olyan lettem, mint a bagoly a romok között.
8 οικτιρμων και ελεημων ο κυριος μακροθυμος και πολυελεος	8 Virrasztok és olyan vagyok, mint a magános veréb a háztetőn.
9 ουκ εις τελος οργισθησεται ουδε εις τον αιωνα μηνιει	9 Ellenségeim szüntelenül gyaláznak, gyűlölőim összeesküdtek ellenem.
10 ου κατα τας αμαρτιας ημων εποιησεν ημιν ουδε κατα τας ανομιας ημων ανταπεδωκεν ημιν	10 Bizony kenyér gyanánt hamut eszem és könnyel vegyítem italomat
11 οτι κατα το υψος του ουρανου απο της γης εκραταιωσεν κυριος το ελεος αυτου επι τους φοβουμενους αυτον	11 haragod és bosszúságod miatt, mert felemeltél s a földre sújtottál engem.
12 καθ' οσον απεχουσιν ανατολαι απο δυσμων εμακρυνεν αφ' ημων τας ανομιας ημων	12 Napjaim hanyatlanak mint az árnyék, magam pedig mint a széna száradok.
13 καθως οικτιρει πατηρ υιους οικτιρησεν κυριος τους φοβουμενους αυτον	13 De te, Uram, megmaradsz örökre, és emlékezeted nemzedékről nemzedékre.
14 οτι αυτος εγνω το πλασμα ημων μνησθητι οτι χους εσμεν	14 Te majd felkelsz és megkönyörülsz Sionon, mert itt az ideje, hogy megkönyörülj rajta, valóban itt az ideje!
15 ανθρωπος ωσει χορτος αι ημεραι αυτου ωσει ανθος του αγρου ουτως εξανθησει	15 Hisz szolgáid szeretik köveit, és romjait fájdalommal látják.
16 οτι πνευμα διηλθεν εν αυτω και ουχ υπαρξει και ουκ επιγνωσεται ετι τον τοπον αυτου	16 De félik majd nevedet a nemzetek, Uram, s a föld minden királya fölségedet.
17 το δε ελεος του κυριου απο του αιωνος και εως του αιωνος επι τους φοβουμενους αυτον και η δικαιοσυνη αυτου επι υιους υιων	17 Mert felépíti az Úr Siont, és megnyilvánul dicsőségében.
18 τοις φυλασσουσιν την διαθηκην αυτου και μεμνημενοις των εντολων αυτου του ποιησαι αυτας	18 Figyelembe veszi a nyomorultak imádságát, és nem veti meg könyörgésüket.
19 κυριος εν τω ουρανω ητοιμασεν τον θρονον αυτου και η βασιλεια αυτου παντων δεσποζει	19 Jegyezzék fel ezt a jövendő nemzedéknek, hadd áldja az Urat az a nép, amelyet majd teremt.
20 ευλογειτε τον κυριον παντες οι αγγελοι αυτου δυνατοι ισχυι ποιουντες τον λογον αυτου του ακουσαι της φωνης των λογων αυτου	20 Mert letekint szent magasságából, lenéz az Úr a mennyből a földre,
21 ευλογειτε τον κυριον πασαι αι δυναμεις αυτου λειτουργοι αυτου ποιουντες το θελημα αυτου	21 hogy meghallja a foglyok jajgatását, és megmentse azokat, akiket halálra szántak;
22 ευλογειτε τον κυριον παντα τα εργα αυτου εν παντι τοπω της δεσποτειας αυτου ευλογει η ψυχη μου τον κυριον	22 Hogy hirdessék Sionon az Úr nevét és az ő dicséretét Jeruzsálemben,
	23 amikor majd egybegyűlnek a népek és az országok, hogy az Úrnak szolgáljanak.
	24 Megtörte erőmet az úton, rövidre szabta életemet. Így szóltam:
	25 »Istenem, ne ragadj el engem életem közepén, hiszen a te éveid nemzedékről nemzedékre nyúlnak.
	26 Kezdetben megteremtetted a földet, s a te kezed művei az egek.
	27 Azok elmúlnak, de te megmaradsz; Mint a ruha, mind elavulnak, váltod őket, mint az öltözetet és elváltoznak.
	28 Te azonban ugyanaz maradsz és éveid nem fogynak el.
	29 Szolgáid fiainak mindenkor lesz lakásuk, és utódjuk megerősödik majd színed előtt.«