Giobbe 26

LA SACRA BIBBIA	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 Allora Giobbe prese la parola e disse:	1 És felelt Jób, és ezt mondta:
2 "Quanto aiuto hai prestato al debole, e come hai soccorso il braccio senza vigore!	2 »Kinek vagy a segítője? Gyenge valakinek? és erőtlennek karját gyámolítod?
3 Come hai consigliato l'ignorante, e quanta sagacità hai dimostrato!	3 Kinek adtál tanácsot? Annak talán, aki bölcsesség nélkül van, és kimutattad bőséges okosságodat?
4 A chi hai rivolto le tue parole e da chi viene l'ispirazione che emana da te?	4 Kit akarsz kitanítani? Talán őt, aki az életpárát teremtette?
5 I morti tremano sotto terra, come pure le acque e i loro abitanti.	5 Íme, nyögnek az árnyszellemek a vizek és azok lakói alatt;
6 Gli inferi sono scoperti davanti a lui, e il regno della morte non ha velo.	6 mez nélkül van az alvilág előtte, és nincsen leple az enyészet helyének,
7 Egli distende il settentrione sul vuoto e tiene sospesa la terra sul nulla.	7 az űr fölé feszíti ki az északot s a földet a semmi fölé függeszti,
8 Rinchiude le acque nelle nubi, senza che queste si squarcino sotto il peso.	8 felhőibe kötözi a vizeket, hogy le ne szakadjanak egyszerre,
9 Copre la vista del suo trono, stendendo su di esso la sua nube.	9 elleplezi trónja színét, és felhőjét teríti föléje,
10 Traccia un cerchio sulla superficie delle acque fino al confine tra la luce e le tenebre.	10 kört vont a vizek köré, odáig, ahol fény és sötétség érintkeznek.
11 Le colonne del cielo si scuotono e fremono alla sua minaccia.	11 Reszketnek az ég oszlopai, és megrémülnek intésére.
12 Con la sua forza sconvolge il mare, con la sua intelligenza sfracella Raab.	12 Ereje által fölkavarta a tengert, és értelmével szétzúzta Rahabot,
13 Al suo soffio i cieli si rasserenano; la sua mano trafigge il serpente tortuoso.	13 lehelete ékesítette fel az eget, és keze segítségével jött a világra a menekülő kígyó.
14 Queste non sono che le frange delle sue opere; quanto lieve è il sussurro che noi percepiamo! Chi potrà comprendere il tuono della sua potenza?".	14 Íme, ezek útjának csak egy részéről szólnak, ha már suttogó szavát is alig hallgathatjuk, fensége mennydörgését ki bírná felfogni?«