Job 31

NEW AMERICAN BIBLE	KÁLDI-NEOVULGÁTA
1 If I have made an agreement with my eyes and entertained any thoughts against a maiden;	1 Szerződést kötöttem szememmel, hogy szűzre nem tekintek.
2 But what is man's lot from God above, his inheritance from the Almighty on high?	2 És mi a jutalmam Istentől felülről, s örökrészem a Mindenhatótól a magasságból?
3 Is it not calamity for the unrighteous, and woe for evildoers?	3 Nemde a romlás a bűnös számára van, s a balsors a gonosztevő részére!
4 Does he not see my ways, and number all my steps?	4 Nem látja-e ő útjaimat és nem számlálja-e minden lépésemet?
5 If I have walked in falsehood and my foot has hastened to deceit;	5 Vajon hamisságban jártam-e, és csalárdságra sietett-e lábam?
6 Let God weigh me in the scales of justice; thus will he know my innocence!	6 Vessen engem igaz mérlegre és győződjék meg Isten az ártatlanságomról!
7 If my steps have turned out of the way, and my heart has followed my eyes, or any stain clings to my hands,	7 Vajon letért-e lépésem az útról, és szemem után járt-e szívem? Tapad-e kezemhez szenny?
8 Then may I sow, but another eat of it, or may my planting be rooted up!	8 Akkor vessek én, de más fogyassza, és tépjék ki tövestül termésemet!
9 If my heart has been enticed toward a woman, and I have lain in wait at my neighbor's door;	9 Vajon bomlott-e szívem asszony után? És leselkedtem-e barátom ajtajánál?
10 Then may my wife grind for another, and may others cohabit with her!	10 Akkor feleségem más cédája legyen, és mások hajoljanak föléje!
11 For that would be heinous, a crime to be condemned;	11 Mert ez gyalázat lett volna, és igen nagy gonoszság,
12 A fire that should burn down to the abyss till it consumed all my possessions to the roots.	12 tűz, amely pusztít az enyészetig, és kiirt minden termést.
13 Had I refused justice to my manservant or to my maid, when they had a claim against me,	13 Semmibe vettem-e szolgám igazát, vagy szolgálómét, amikor velem pereskedtek?
14 What then should I do when God rose up; what could I answer when he demanded an account?	14 Mitévő lennék, ha Isten felkelne ítéletre? És ha számon kérne, mit felelnék neki?
15 Did not he who made me in the womb make him? Did not the same One fashion us before our birth?	15 Nem az teremtett-e engem a méhben, aki azt is alkotta? És nem ugyanő formált-e engem az anya testében?
16 If I have denied anything to the poor, or allowed the eyes of the widow to languish	16 Megtagadtam-e a szegényektől, amit kívántak? Epedni hagytam-e az özvegy szemét?
17 While I ate my portion alone, with no share in it for the fatherless,	17 Egyedül fogyasztottam-e falatomat, és nem kapott-e belőle az árva is?
18 Though like a father God has reared me from my youth, guiding me even from my mother's womb--	18 – Hiszen ifjúkorom óta növekedett velem a részvét és anyám méhéből jött ki velem! –
19 If I have seen a wanderer without clothing, or a poor man without covering,	19 Láttam-e veszni indulót úgy, hogy nem volt ruhája, és szegényt úgy, hogy nem volt takarója,
20 Whose limbs have not blessed me when warmed with the fleece of my sheep;	20 és nem áldottak-e engem akkor az ő oldalai, és nem melegedett-e juhaim gyapjában?
21 If I have raised my hand against the innocent because I saw that I had supporters at the gate--	21 Vajon fölemeltem-e kezemet az árva ellen, mert erősebbnek láttam magamat a kapuban?
22 Then may my arm fall from the shoulder, my forearm be broken at the elbow!	22 Akkor szakadjon le vállam a lapockájáról, és törjék le karom a csontjáról!
23 For the dread of God will be upon me, and his majesty will overpower me.	23 Hisz mindig féltem volna Istentől, akár a rám szakadó ártól, s el sem tudtam volna viselni a terhét.
24 Had I put my trust in gold or called fine gold my security;	24 Vajon az aranyat tartottam-e erősségemnek, és mondtam-e a színaranynak: Te vagy bizodalmam!
25 Or had I rejoiced that my wealth was great, or that my hand had acquired abundance--	25 Örültem-e annak, hogy bőven volt vagyonom, és hogy sokat szerzett kezem?
26 Had I looked upon the sun as it shone, or the moon in the splendor of its progress,	26 Néztem-e a napot, amint ragyogott, s a holdat, amint szépen úszott?
27 And had my heart been secretly enticed to waft them a kiss with my hand;	27 És közben engedett-e szívem titokban a csábításnak, és csókra emeltem-e kezemet a számhoz?
28 This too would be a crime for condemnation, for I should have denied God above.	28 Igen nagy gonoszság lett volna ez is. Tagadása a fölséges Istennek!
29 Had I rejoiced at the destruction of my enemy or exulted when evil fell upon him,	29 Örültem-e annak romlásán, aki gyűlölt engem és ujjongtam-e, ha baleset érte?
30 Even though I had not suffered my mouth to sin by uttering a curse against his life--	30 Hiszen nem engedtem, hogy torkom vétkezzék, hogy átokkal kihívjam halálát.
31 Had not the men of my tent exclaimed, "Who has not been fed with his meat!"	31 Nem mondták-e sátram lakói: ‘Ne lakjunk-e jól pecsenyéjéből?’
32 Because no stranger lodged in the street, but I opened my door to wayfarers--	32 – Nem hált a jövevény az utcán, nyitva állt ajtóm a vándornak! –
33 Had I, out of human weakness, hidden my sins and buried my guilt in my bosom	33 Palástoltam-e bűnömet emberi módon, s elrejtettem-e vétkemet keblemben?
34 Because I feared the noisy multitude and the scorn of the tribes terrified me- then I should have remained silent, and not come out of doors!	34 Féltem-e nagy sokaságtól, és visszariasztott-e a rokonság lenézése, úgy, hogy inkább hallgattam, ki sem mozdultam az ajtón?
35 Oh, that I had one to hear my case, and that my accuser would write out his indictment!	35 Bár lenne, aki meghallana engem, és meghallgatná óhajomat a Mindenható, s az írná meg a vádiratot, aki meg is ítél,
36 Surely, I should wear it on my shoulder or put it on me like a diadem;	36 hogy a vállamon hordozzam, és ékességként felköthessem fejemre!
37 Of all my steps I should give him an account; like a prince I should present myself before him. This is my final plea; let the Almighty answer me! The words of Job are ended.	37 Minden lépésemnél hírül adnám és bemutatnám neki, mint fejedelemnek!
38 If my land has cried out against me till its very furrows complained;	38 Bosszúért kiált-e ellenem szántóföldem, és sírnak-e vele barázdái?
39 If I have eaten its produce without payment and grieved the hearts of its tenants;	39 Megettem-e termését fizetés nélkül, keserítettem-e szántói lelkét?
40 Then let the thistles grow instead of wheat and noxious weeds instead of barley!	40 Akkor búza helyett tövist és árpa helyett gazt teremjen nekem!« Véget értek Jób szavai.